A technológia a legegyszerűbb rész - interjú Dr. Jonathan Reichentallal

A technológia a legegyszerűbb rész - interjú Dr. Jonathan Reichentallal

Hol akadhat el az okos város megvalósítása, és hogyan lehetünk részesei egy ilyen jövőképnek mi is? Ki lehetne jobb interjúalany az okos városokkal kapcsolatos kérdéseink megválaszolásra, mint a Smart Cities for Dummies című bestseller szerzője és a kaliforniai Palo Alto korábbi informatikai ügyvezetője? Interjúnk Dr. Jonathan Reichentallal.


A Szilícium-völgyi Palo Alto okos város fejlesztésekért is felelős informatikai ügyvezetőjeként mi volt a legnagyobb kihívás, amellyel szembe kellett néznie?

Ez mindig nehéz kérdés, hiszen minden vezetői pozícióban számos kihívással kell szembenéznünk. Ha egy közösségben valamilyen új technológia használata mellett érvelünk, akkor a technológiai kérdések mellett az emberek aggályait is figyelembe kell vennünk. Tehát több vetülete van a kérdésnek. Azt hiszem, végtére is, a technológia sok szempontból a legkönnyebb része a munkánknak. De természetesen nem akarom túlzottan leegyszerűsíteni a helyzetet, hiszen a különböző rendszerek összekapcsolása, valamint az adatok feldolgozása és továbbítása nem könnyű feladat. És ha olyan fejlesztéseket végzünk, mint például érzékelők telepítése egy környékre, akkor figyelnünk kell a kiberbiztonságra és az emberek magánszférához való jogára. A technológiai problémákkal kapcsolatos összetevői léteznek a kérdésnek, de szerintem elsősorban az emberekkel kapcsolatos kihívásokról van szó. Bár mindig nehéz egy faktort kiemelni, azt mondanám, hogy a sikeres és sikertelen kezdeményezések közötti különbség gyakran a vezetésen múlik. És ezt minden szinten értem a vezetésre. Még ha az adott vezetők nem is embereket irányítanak, akkor is vezetik a folyamatokat, ötleteket, vagy a támogatásukkal vezetnek. A saját közösségük példaképként tekinthet rájuk. Úgy vélem, hogy a megfelelő vezetőknek a megfelelő időben kell a megfelelő támogatást nyújtaniuk és a megfelelő üzeneteket megfogalmazniuk. A legtöbb okos város koncepcióért, fejlesztésekért felelős városvezető számára, beleértve engem is, ez az egyik legnehezebb dolog. Amikor működik, akkor nagyon jól működik. De ha nincs meg a vezetői támogatás, akkor nagy az esélye a kudarcnak.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 1-8-1-3000x2000.jpg a fájlnév

Mi lehet a legnagyobb leküzdendő akadály az okos városok létrehozásának folyamata során?

Minden nappal nő a kudarc esélye, így viharos vizeken kell navigálnunk, de ez a vezetői kihívások része. A kihívás része, hogy bonyolult dolgokért felelünk, amik ráadásul még szokatlanok is az emberek számára. Olyan dolgokat kérünk az emberektől, amelyek rendszerint furcsák számukra. Egy okos város felépítéséhez olyan technológiákat is ki kell próbálnunk, amelyek néha nem igazán működnek. Nemcsak a városvezetők támogatását veszíthetjük el, hanem a közösség támogatását is. Ha elveszítjük a közösség támogatását, akkor a tervünk veszített; kudarcot vallottunk. Mit tehetünk tehát, hogy megtartsuk a támogatásukat? Nos, be kell vonnunk a közösséget, és biztosítanunk kell számukra a lehetőségét arra, hogy visszajelzést adhassanak. Vegyünk egy példát: egy forgalmas kereszteződésben kamerákat telepítünk, hogy segítsük a forgalmat. Az emberek látni fogják a kamerákat, de nem fogják tudni, hogy ezek a kamerák csak a forgalmat figyelik. Felmerülhet bennük, hogy vajon őket, a családtagjaikat, a gyermekeiket is lefényképezik-e. Erre az a megoldás, hogy kiteszünk egy táblát, vagy valamilyen másmilyen tájékoztatót helyezünk ki a területre, amely jelzi, hogy jelenleg a közlekedésirányítással foglalkozunk, és biztosítjuk a lakosságot, hogy nem rögzítjük az emberek arcát. A táblán azt is jeleznünk kell, hogy az emberek elmondhatják a véleményüket erről a projektről. Ha a legmodernebb csúcstechnológiát próbáljuk használni, akkor potenciális kihívásokkal kell szembenéznünk. Mi például már majdnem tíz éve kísérletezünk a blokklánc (blockchain) technológiával, és így bár van némi tapasztalatunk, még mindig a határokat feszegetjük, és még mindig látjuk a korlátainkat. Ennek tudatában kell lennünk, ahogy haladunk előre. Úgy gondolom, hogy egy okos város kezdeményezés végső soron megbukik, ha nem old meg egyértelműen egy problémát vagy nem javítja az emberek életminőségét. Ha e két cél egyikét sem érjük el, akkor valószínűleg valamit rosszul csinálunk.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 1-7-1-3000x2000.jpg a fájlnév

Hogyan vehetek részt az okos város létrehozásának folyamatában, ha én is egy okos városban szeretnék élni?

Több szinten is részt lehet venni benne. Először is, vegyél részt a választásokon, és szavazz olyan vezetőkre, akikkel egyezik az értékrendetek. Ismerd meg a különböző elképzeléseket, irányelveket, amelyeket az egyes politikusok képviselnek a közösségben, ahol élsz. Győződj meg róla, hogy azokra szavazol, akiknek a politikája összhangban van az érdekeiddel. Ez az első számú részvételi lehetőség. A második az önkéntesség. A legtöbb városban sok lehetőség adódik önkéntes munkára. Minden városban számos munkacsoport, bizottság működik, de az emberek gyakran nem tudják, hogy elég lenne csupán felhívni a városházát, vagy bemenni a polgármesteri hivatalba és megkérdezni, milyen önkéntes lehetőségek vannak az okos város koncepcióhoz kapcsolódóan. Lehet meglepően hangzik, de valószínűleg igent mondanának, hiszen rengeteg lehetőség van. Csak önkénteskedni kell. Harmadik opcióként azt mondom, hogy ha tényleg változtatni akarsz valamin, akkor oldd meg a téged zavaró problémát. Ha úgy érzed, hogy egy olyan közösségben élsz, amely nem szeretné, hogy az emberek csak úgy kidobálják a szemetet az utcára, vagy probléma a hajléktalanság a környéken, vagy legyen akármi más a probléma, de a kormánytól várod a megoldást, akkor mondanom kell valamit: a 21. században ezeket a problémákat magunk is megpróbálhatjuk megoldani. A negyedik lehetőség, hogy egy városvezetési vagy GovTech (digitális kormányzati technológia) szervezetnél vállalsz munkát. A Twitteren és a LinkedInen is sok olyan embert követek, akik a GovTechhez kapcsolódóan a városvezetésnek vagy startupoknak dolgoznak, és folyamatosan osztanak meg állásajánlatokat. Ma például San Francisco három új adattudós (data scientist) állást hirdetett meg, az okos város fejlesztésekhez kapcsolódóan. Ha igazán elkötelezett vagy, dolgozz ezen pozíciók valamelyikében, és vedd ki a részed az okos város építésének küzdelmes munkájából. Végül, az ötödik javaslatom az lenne, hogy légy a pozitív és átgondolt változások aktív támogatója, szószólója. Szervezeteken keresztül ténylegesen szószólóvá válhatsz, ha olyan találkozókat szerveztek, ahol például felszólalsz a kormányzati adatok nagyobb átláthatósága mellett. Vagy tarthattok egy olyan rendezvényt is, ahol a blokklánc (blockchain) technológia mellett érveltek a közösségeteknek. Ez öt konkrét módja volt annak, ahogyan magánszemélyként is be lehet kapcsolódni a pozitív változások elősegítésébe.

Ha megtehetné, mit üzenne a fiatal, egyetemista korú önmagának egy ilyen inspiráló karrierút után?

Szerencsés vagyok mert sok mindent jól csináltam. Mindig olyan munkát próbáltam végezni, ami kissé meghaladta a képességeimet. Tudtam, hogy fel fogok nőni hozzá és sikeres leszek benne. Azt mondanám, hogy tanulj többet amikor fiatalabb vagy, így nem kell aggódnod a tanulás miatt a 30-as vagy 40-es éveidben. Négy diplomám van, és ezeknek a megszerzése 18 éves koromtól a 30-as éveim végéig tartott, tehát jó sokat jártam iskolába. Valószínűleg gyorsabban is meg tudtam volna őket szerezni. A másik dolog, ami számomra a legfontosabb, hogy túl lassan hoztam meg néhány nagyon fontos döntést. Végül meghoztam őket, de már későn. Azt mondanám a fiatalabb önmagamnak, hogy amikor úgy érzed, hogy lépned kell valamit, például felmondani a munkahelyeden vagy jelentkezni egy másik csoportba, akkor ismerd fel az erősségeidet, és lépd meg ezeket a lehetőségeket. Az élet nagyon, nagyon rövid. A következő tanácsom az lenne a fiatalabb énemnek, hogy legyek empatikusabb. Csak később tanultam meg az életben, hogy soha nem tudhatjuk, min megy épp keresztül egy ember. Lehet, hogy egy családtagja beteg, vagy pénzügyi problémái vannak, vagy bármi más miatt érzi rosszul magát. Szerintem az empátia egy egészségesebb emberi dinamikát teremt. Ezzel el is érkeztem a kedvesség témájához. Csak legyünk kedvesek; mostanában sokat beszéltem erről. Amikor tweetelek, próbálom emlékeztetni az embereket, hogy minden nap amikor felébredünk, a hozzáállásunkat nagyrészt mi magunk választjuk meg. Sok ember van, aki dühös. Nem lenne jobb, ha úgy ébrednénk fel, hogy azt mondjuk: hogyan lehetnék kedves? Az utolsó pont, amit felhoznék, hogy teremtsünk több értéket, mint amennyit másoktól kapunk. Erről a témáról sokféleképpen lehet gondolkodni. Túl sokan, ha adnak valamit egyből azon gondolkodnak, hogy mit kapnak cserébe. De mi van akkor, ha én csak azért adok neked most valamit, mert egyszerűen csak odaakarom neked adni? Azt szeretném, hogy sikeres legyél és nem akarok semmit cserébe.

Dr. Jonathan Reichental többszörösen díjazott technológiai és üzleti vezető, aki karrierje során mind a verseny-, mind a közszférában sikereket ért el. Vezető szoftverfejlesztőként és technológiai innovációs igazgatóként is dolgozott, valamint az O’Reilly Media és a kaliforniai Palo Alto városának informatikai igazgatói posztját is betöltötte. Reichental a Human Future tanácsadó, befektetési és oktatási cég alapítója, emellett jelenleg online kurzusokat készít a LinkedIn Learning használatával. Három könyvet írt a városok jövőjéről Smart Cities for Dummies, Exploring Smart Cities Activity Book for Kids és Exploring Cities Bedtime Rhymes címekkel. Legújabb könyve, a Data Governance for Dummies 2022 végén fog megjelenni. Jelenleg egy kriptovalutákról szóló új könyvön dolgozik. Interjúnkat Magyarországon, az MCC Feszten készítettük.

Fotó: Gaál Dániel | Hype&Hyper

továbbiak
„Minden távozás visszavisz minket valamilyen kezdethez” | Fotósorozat a horvát Baranyáról
fotográfia

„Minden távozás visszavisz minket valamilyen kezdethez” | Fotósorozat a horvát Baranyáról

Tomislav Marcijuš nemzetközileg elismert fotográfus, aki Eszékben, Horvátországban él. A filmmel és az analóg fényképezőgéppel az építészeti iskola elvégzése után kezdett kísérletezni, így lett hamarosan a szenvedélyből vállalkozás, majd a Marcijuš Studio márka. A dokumentarista, illetve művészi megközelítéssel dolgozó fotográfus a nemrégiben elkészült Baranja Dreaming projektjéről mesélt nekünk, melyben újraértékelte
Twisted #3 – Undorító
art

Twisted #3 – Undorító

Kifordított ételélményeinket bemutató sorozatunk újabb fejezethez érkezett, amikor fényképek segítségével idézünk fel különböző érzeteket, amelyek bizonyos ételekkel kapcsolatosak. Ebben a hónapban az undor fogalmát járjuk körbe – tarts velünk, ha elég bátor vagy. Hogy mi az undorító és mi nem, az némely esetben szubjektív döntés eredménye, máskor viszont ösztönös reakció. Az
Így néz ki egy jól kialakított kortárs művészeti tér
art

Így néz ki egy jól kialakított kortárs művészeti tér

Az 1828-ban épült, műemlékvédelem alatt álló Cukrarna volt cukorfinomító, dohánygyár, textilgyár, katonai laktanya, hajléktalanszálló, de a ljubljanai épület számos szlovén költőnek és írónak is ideiglenes otthont jelentett korábban. A különleges tér felújítására meghirdetett nemzetközi versenyt a Scapelab nyerte meg. A nyertes ötlet az épület összes belső szerkezetének eltávolítását tartalmazta, vagyis