Az emlék íze XIX.

Az emlék íze XIX.

Talpam homorít, szinte csak a külső élén érem a talajt, lábujjaimat behúzom, ahogy a forró flaszteren lépkedem. A fagyi tölcsérem persze lyukas. Színes galaxisokat hagyok magam után. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött történetek hétről hétre, Forrai Ferenc grafikáival.

„A nyarakat Lakiteleken töltöttük. A zsebpénzt sörösüveg vadászattal és visszaváltással szereztük, amiből minden nap kijött 2-3 gömb a dombon lévő fagyizóban. Isteni volt a zöld almájuk, és a citrom. Imádtam az olvadt aszfalton lépkedve mezítláb fagyizni.”

A sorozat eddig megjelent részei ITT olvashatók.


“Vallom, hogy az étellel való kommunikáció – fogyaszthatóságán keresztül – képes arra, hogy a bennünk mélyen gyökerező, lényünk egészét meghatározó tartalmakat előhívja.” Góg Angéla.