Lassan már évtizedben mérhető ideje vártam, hogy láthassam Budapest legendás makettjét. Több szempontból is legendás: egyrészt attól, hogy olyan kevesen tudnak a létezéséről, hogy már-már titokzatosnak mondható, másrészt ha megnézitek a képeket, pontosan látni fogjátok, hogy mire gondolok.

A makettet Polónyi Károly kezdeményezésére kezdte építeni a Főváros, aki 1969 és 1974 között a Fővárosi Tanács Városrendezési Főosztályának vezetője volt. Polónyi – a kor híres magyar építésze, urbanistája volt – a hatvanas és hetvenes években Afrikában tervezett városokat, az akkor robbanó városiasodás okán. Ötlete, hogy a kor nagyvárosaihoz hasonlóan Budapestnek is legyen a városfejlesztéshez használható makettje, 1976-ban valósult meg, amikor elkezdték építeni az 1:500-as arányú makettet.

DSC_0036_940x625DSC_0037_940x625DSC_0063_940x625DSC_0117_940x625DSC_0123_940x625DSC_0151_940x625DSC_0187_940x625DSC_0201_940x625

A modell alapja amerikai furnérlemezből, az utak, a terek és Duna fenyő furnérból, míg az épületek amerikai diófából készültek; a budai oldal hegyei tömör fenyővel vannak kitöltve. A makett 167 darab, 80×120 centiméteres raszterből áll, így teljes alapterülete több mint 160 négyzetméter, ebből most a Bálnában egy 126 raszteres részlet látható.

Az egész modell érdekessége, hogy egy sosem látott és sosem megvalósuló Budapestet láthatunk. Ahogy a 90-es évektől fogyott a pénz és a közigazgatás kétszintű rendszere nehezítette a kerületekből a főváros felé irányuló információáramlást egyre pontatlanabb lett a makett. Egyre kevesebb pénz is állt rendelkezésre, ezért már csak a fontosabb épületek makettjei kerültek fel az asztalra, ugyanakkor a hetvenes és nyolcvanas évekből még fent maradtak rajta olyan épületek, amelyek (némelyik esetben nagy szerencsénkre) sosem épültek meg.

Sajnos amióta ismerem a makettet, nagyjából csak a problémákról hallani. Nincs hol kiállítani, raktárakban porosodik és romlik. A mostani kiállításra is szinte ad hoc módon került sor a KÉK kollégáinak erőfeszítései nyomán – ahogy elmondták a kiállítás hetének elején még nem tudhatták biztosan, hogy sikerül-e egyáltalán.

Mindazonáltal bármennyi energiájukba került is, egyrészt köszönjük, másrészt megérte. Remélhetőleg látják annyian a napokban ezt az  értéket, hogy hírét vigyék és talán fel lehet kelteni az érdeklődést iránta, hogy ne csak egy félkész épület félkész termében lehessen kiállítani.

Finta Sándor budapesti főépítész kezdeményezésére ugyan van törekvés a makett sorsának rendezésére, de végleges döntésről egyelőre nem tudunk beszámolni.

Boros Bence fotós kollégánk itt a hypeandhyper.com-on, amúgy panoramablog.eu csapatát is erősíti. Nézzetek rá az oldalukra!

Optimization WordPress Plugins & Solutions by W3 EDGE