„Képzeld el a papíron sercenő ceruza hangját! A jó design kvintesszenciája nekem a közönséges grafitceruzában jelenik meg. Ennek a tárgynak gazdag múltja van, amit szüntelen átsző az együttműködés. Miért hatszögletű minden ceruza? Miért sárga színű? És honnan jött a radír fejrész?
A ceruza egy egyszerű tárgy: egy grafit magot körbeölel egy hatszögletű, sárga színűre festet fa köpeny, aminek a végén egy radírt tart egy réz hüvely. Mégis több tucat ember több száz éven át tartó együtt-gondolkodása volt szükséges ahhoz, hogy idáig eljussunk, és ez teszi tökéletes designtárggyá a ceruzát.
A 16. századi Egyesült Királyságban járunk, ahol Seathwaite mellett megnyitották a világ első grafitbányáját (amit akkoriban az ólom egy alfajának tartottak). A vékony szilánkokra faragott grafitot madzagba, birkabőrbe vagy papírba csavarták. A folyamat rengeteg veszteséggel járt és törékeny volt a végeredmény.
Ugorjunk 200 évet! Franciaország, Párizs: Nicolas-Jacques Conté, festőművész rájött, ha a nyers grafitot megőrölik és agyaggal és vízzel keverik egy formálható pasztát kapnak, amit apró kemény rudak formájában kisütött. Rigid, de rugalmas pálcákat kapott, ami gyakorlatilag törhetetlen. 1802-ben Joseph Hardtmuth Bécsben benyújtotta a szabadalmi kérelmet és az elbírálása után megállapította a Koh-I-Noor vállalatot és indult is a tömegtermelés.
Pörgessük a földgömböt, és máris a 6500 km-re lévő Massachusettsben járunk, ahol 1812-ben Henry David Thoreau filozófus apja gyárában elkezdi az agyag-alapú grafit rudak gyártását és szabadalmaztatja a ceruza keménység osztályozását H/B rendszerrel.
„Suuuur” – ilyen hangot adnak ki a B-s ceruzák. Minél több a grafit a keverékben, annál puhább cerka és annál sötétebben fog.
„Skkrtc” – ilyen hangot adnak ki a H-s ceruzák. Minél több az agyag a keverékben, annál keményebb cerka és annál világosabban fog.
Már 1870-ben járunk az USA-ban, és bizony az amcsik voltak azok, akik igazán iparosították a termelést azzal, hogy gyártósorokat hoztak létre a fa marására, csiszolásra és festésre. Az amerikai gépesítés során a veszteségminimalizálás miatt kapott hatszögletű designt a ceruza a szokásos kör helyett, és ezt Joseph Dixon-nak köszönhetjük.
„Mindenki követ el hibákat – ezért van radír a ceruzákon” – szokták mondani. De mégis ki rakta fel a design-I-re a pontot? Nos, Hymen Lipman tervezte és szabadalmaztatta az ötletet, amit 100.000 dollárért adott el Joseph Reckendorfer-nek. Ismerős név?
Gondolom, nem! De a Faber-Castell (FC) már ismerősebb. Ő ellenük veszített Reckendorfer pert, mivel a FC is használta a radírt a ceruzáin, és a per lezárása után a világon mindenhol ezt használták az emberek a hibáik eltörlésére, szemben a korábban használt radírokkal: gumi, szivacs, habkő és kenyérdarabkák.
A ceruzákat osztályozhatjuk felhasználás szerint, van pl.: ács-, másoló-, szem-, illetve golfceruza. De bizonyos szakmáknak is megvan a kedvenc eszköze: képregény-rajzolásra a Staedtler használják a nagy művészek pl. Adam Huges. A Prismacolor Col-Erase színes ceruzák a képregény-színezők kedvencei, de vitathatatlan hogy a világ egyik leggyönyörűbb ceruzája az a világ első sárga ceruzája a KOH-I-NOOR-1500. Ezt a rossz fiút 14-szer festették át ugyanazzal a sárga festékkel és a vége nem kapott radír sapkát, hanem 14 karátos aranyba mártottak. Ma már sajnos csak a betűket ütik ki aranyból.
Mindenre megvan a tökéletes ceruza és minden ceruzának megvan a története.
Nem is kell már más csak egy papír és egy kis fantázia!”
Gyuricza Gergely, festőművész, Gyuricza
Favorit című cikksorozatunkban mai alkotókat kérdezünk meg hétről hétre arról, mi a kedvenc designtárgyuk és/vagy egyéb művészeti alkotásuk.