Franciaudvaros bérházak Budapesten

Franciaudvaros bérházak Budapesten

A fiatal művészettörténész, Mártonffy Melinda a MOME falai között kezdett el foglalkozni a franciaudvaros bérházak történetével. A téma olyannyira nem eresztette, hogy diplomamunkáját is ennek szentelte, s most, néhány évvel később megszületett a várva várt könyv, amely nemcsak tartalom, de forma szempontjából is hiánypótló lehet a hazai könyvpiacon.

De mi is tulajdonképpen az a franciaudvar? „A 19. század második felében jelent meg a reneszánsz és barokk kastélyok formájára emlékeztető, úgynevezett cour d’honneurös megoldás is, amelynél a bérház homlokzatának egy része (a közepe) az utcavonaltól visszahúzódik (vagyis egy kifelé fordított U alakú beépítést hoz létre), ezzel kis teret alkotva az utca felé, amelyet magyarul franciaudvarnak nevezünk” – olvashatjuk a definíciót Mártonffy Melinda könyvében.

A „Franciaudvaros bérházak Budapesten” egy éveken át tartó, komoly kutatás eredménye: a főváros építészettörténetének eddig talán kevésbé ismert fejezete tárul az olvasó elé 430 oldalon keresztül, szemet gyönyörködtető képanyaggal kísérve. A könyv nemcsak Melinda, de az általa alapított könyvkiadó, az ARTEM/BOOKS első kiadványa is. A kutatás körülményeiről, a könyv születéséről Melinda mesélt nekünk.

Sokan, sokféleképp feldolgozták már Budapest építészeti örökségét. A te könyved a bérházak egy speciális fajtájával, a franciaudvaros házakkal foglalkozik. Honnan jött a témaválasztás, illetve hogyan zajlott a kutatás folyamata?

Egyetemista koromban, amikor a MOME Designelmélet mesterképzésén dr. Ferkai András egy építészeti kutatással foglalkozó szemináriumán vettem részt, ezt a kutatási témát választottam. Az építészet és a művészet szeretete kiskoromtól része az életemnek, köszönhetően a szüleimnek, akik mindketten építészek. Ugyan soha nem presszionáltak ebbe az irányba, valahogy mégis megfertőződtem, akaratlanul is elkezdett izgatni ez a téma. Gimnázium után felvételt nyertem az ELTE művészettörténet szakára, ahol eleinte még lázadoztam az építészet ellen, de végül az ELTE-re készített mesterszakos diplomamunkám már a franciaudvaros bérházakról szólt. Édesapám hívta fel erre a témára a figyelmem: őt már régóta foglalkoztatta a budapesti bérházépítést megújító, előudvaros és más tömböket fellazító típus, és mivel előtte ezzel senki nem foglalkozott átfogóan – egyedül Körner Zsuzsa fantasztikus városias beépítési formákkal foglalkozó kötetében szerepelnek érintőlegesen ezek a házak –, ideális választásnak tűnt diplomamunka-témának.

Ez volt 2013-ban. Azóta sok év telt el, sok mindennel foglalkoztam, de mindig visszatértem szeretett bérházaimhoz, mert annyira izgalmas oknyomozó munka volt a levéltárban és könyvtárban egy-egy adalékinformáció után kutatni, amiből aztán nagyobb összefüggések bontakoztak ki. Imádom ebben a témában, hogy megunhatatlan, hogy mindig fel lehet benne fedezni valami újat, aztán örülni az apró eredményneknek, amikből, mint a kis puzzledarabokból összeáll a kép.

Beszéljünk egy kicsit a könyv születéséről. Milyen szempontok vezéreltek a tartalom és a design tekintetében, illetve kik működtek közre a kiadvány létrejöttében?

Kicsit több mint egy éve kezdtem el aktívan foglalkozni a könyvvel. Az elejétől kezdve tudtam, hogy mindent saját erőforrásból szeretnék megoldani. Ez nyilván a rögösebb út, nálam tapasztaltabb szerzők óvva intettek tőle, én mégis úgy éreztem, hogy már most annyi munkám van a kutatásban és az anyagiak pályázati úton történő előteremtésében, hogy nem szeretnék komprumisszumokat kötni a különböző munkafolyamatoknál, azt pedig pláne nem akartam, hogy bárki befolyásoljon bizonyos döntések meghozatalában. Ezenkívül motivált még az, hogy konkrét elképzelésem volt azzal kapcsolatban, kikkel szeretnék együtt dolgozni és milyen minőségű produktumot szeretnék a végén kapni.

Bárdy Annát, akivel az elmúlt években több izgalmas projekten is dolgoztunk már együtt, és akit nagyon tehetségesnek tartok, felkértem a tervezőgrafikai feladatok elvégzésére. Vele kapcsolatban már volt fogalmam róla, hogy milyen gördülékenyen fog menni a közös munka. Schmal Fülöp fotóművészt ajánlás útján ismertem meg, őt bíztam meg a fotózással. Már a próbafotói meggyőztek arról, hogy jó szeme van az épületfotózáshoz, azonnal beleszerettem a képeibe. A drónfelvételeknél könnyű dolgom volt: ezeknek az elkészítésére nagybátyámat, Mártonffy Gábor építészt kértem fel, aki építészeti drónfotózással is foglalkozik.

Az alkotói csapat összeállításánál fontos volt még, hogy korombeli alkotókkal dolgozzak, olyan tehetséges, feltörekvő designerekkel és művészekkel, akiknek a szemlélete, látásmódja hasonló az enyémhez és akiknek még akár segíteni is tudom a pályáját azzal, hogy munkát és referenciát adok nekik. Ez a design, a tervezés része. Van azonban egy nagyon fontos másik aspektusa is a könyvkészítésnek, mégpedig a szöveg minősége. Ebben korábbi tanárom és mentorom, dr. Ferkai András építészettörténész lektori munkája volt a garancia számomra, őt kértem fel a szöveggondozásra. András a kezdetektől végigkísérte a kutatást, az ő szemináriumán kezdtem el először foglalkozni a témával, később pedig az ELTE-s diplomamunkám konzulense is ő volt. Hatalmas megtiszteltetés volt számomra, amikor elfogadta a lektorálásra szóló felkérésemet, ez nagy biztonságot jelentett az egész munkában.

Milyen izgalmas, érdekes vagy épp kevéssé ismert részleteket tudhatunk meg a könyvet olvasva?

Mivel hiánypótló kötetről van szó, szinte csak újdonsággal találkozhat az olvasó: a könyvben részletes áttekintést adok a franciaudvaros bérháztípus budapesti kialakulásáról és történetéről, a külföldi előképekről, az alaprajzi rendszerekről és tömegalakításokról, a speciális morfológiájú bérházakról (érintve a tömbátvágást, a csatlakozó udvaros és komponált udvaros beépítést), a típus két világháború közötti megújulásáról, illetve az ezeket a házakat tervező építészekről és a közöttük lévő kapcsolatrendszerekről. A történeti részt archív felvételek és eredeti tervrajzok illusztrálják, hogy az olvasó lássa is, hogy mi a különbség a hagyományos, teljes utcavonalra kiépített bérházak és  előudvaros társaik között.

A könnyedebb szórakozás jegyében ugyanakkor igyekeztem azoknak is kedvezni, akiket kevéssé érdekel ilyen mélységében a téma; a könyv második nagy egységét jelentő, kiemelt épületeket bemutató részben Budapest legizgalmasabb franciaudvaros bérházait mutatom be. Az egyes épületeket rövid kísérőszövegek ismertetik, a házakhoz kapcsolódó színes történetekkel fűszerezve, amelyeket Fülöp csodálatos fotói illusztrálnak. A függelékben kapott helyet a kutatás egyik legfontosabb része, az épületjegyzék, melyben Budapest összes ilyen típusú házát összegyűjtöttem és adatokkal együtt publikáltam. Lezárásként kilenc ajánlott sétaútvonalat állítottam össze, hogy aki kedvet kap, tematikus séták keretében ellátogathasson ezekhez az épületekhez és élőben is megcsodálhassa őket.

Ha jól tudom, saját kiadót is alapítottál ARTEM/BOOKS néven, s a cél az, hogy a mostanihoz hasonló, művészeti témákat feldolgozó kiadványok szerepeljenek majd a kínálatban. Miért érezted ezt fontosnak, szükségesnek?

Bennem nagyon erős a művészet és design iránti elhivatottság, nemcsak azért, mert kiskorom óta ezt szívtam magamba, hanem mert a MOME-n a legkiválóbb tanároktól olyan designközpontú gondolkodásmódot kaptam, ami azóta is meghatározó része az életemnek, munkámnak. A könyveken keresztül szeretnék átadni valamit ebből, szeretném, ha más is látná, mennyire fontos a beltartalom mellett a gondos tervezés. A szűk, építészet és művészet iránt lelkesedő publikum elérésén túl azok felé is nyitni szeretnék, akik egyelőre talán nem annyira fogékonyak az ilyenfajta felfedezésekre. Ugyanúgy feladatomnak érzem az ő kíváncsiságuk felkeltését, mint hogy új és mélyebb ismeretanyagot adjak át a műkedvelő közönség számára.

A „Franciaudvaros bérházak Budapesten” az ARTEM/BOOKS első kiadványa. Milyen könyvekre számíthatunk még a jövőben, vannak már konkrét tervek?

Van újabb saját kiadványtervem, de más szerző olyan izgalmas munkája is a fiókomban van már, amit nagyon szeretnék kiadni. Konkrét témákat nem szeretnék előre lelőni, de azt elmondhatom, hogy lesz építészeti és valószínűleg más tematikájú könyv is jövőre.

Hol szerezhetjük be a könyvet?

Karácsonyig kedvezményesen megrendelhető a kiadó weboldalán, illetve kapható a nagyobb Libri és Bookline könyvesboltokban és online felületeiken.

Fotók: Schmal Fülöp
Drónfelvétel: Mártonffy Gábor

továbbiak
A városi teherszállítás jövője | Mastiff Cargo Bike
east

A városi teherszállítás jövője | Mastiff Cargo Bike

Megbízható, strapabíró és környezetkímélő: a fenntartható közlekedés ösztönzésének és fejlődésének jegyében debütált a Mastiff Cargo Bike, azaz a magyar tervezésű és sorozatgyártású teherkerékpár. A hiánypótló Mastiff teherbringák a rövid- és középhosszúságú távon történő szállításban és közlekedésben váltják ki az autókat. A Mastiff gondolata még 2017-ben fogalmazódott meg Varjú Tamásban, a
Segítség a karácsonyi ajándékvásárláshoz: Budapest Design Map
design

Segítség a karácsonyi ajándékvásárláshoz: Budapest Design Map

A nosztalgiázóknak nyomtatott, a praktikusaknak online formában segít eligazodni a budapesti designlelőhelyek között a Budapest Design Map 2020. A Budapest Design Map 2013 óta fővárosi designélet legátfogóbb kalauza. A folyamatosan frissülő térkép segítségével a főváros legkiemelkedőbb, designszempontból releváns, sokszínű helyszínei közül válogathatunk a designbútoroktól a vintage divaton át a luxus
Alkotássá nemesedett csomagolás | ANITATOTH X Flying Objects Design
branding

Alkotássá nemesedett csomagolás | ANITATOTH X Flying Objects Design

Mikor az ANITATOTH márka szakemberei kiemelkedően magas minőségű kozmetikumaik csomagolását megálmodták, elsődleges céljuk a magas minőség formába öntése volt, ehhez pedig a Flying Objects Design Studio segítségét kérték. Az ANITATOTH szépségápolási márka arculati koncepciója esetében a szépség belülről fakad: a kiemelkedő minőségű, finomítatlan és organikus összetevők koncentrációja adott, ezt követi