Így menthetjük meg az életadó talajt | Phylazonit

Így menthetjük meg az életadó talajt | Phylazonit

Az intenzív művelés következtében a talaj humusztartalma akár harmadával is csökkenhet. Ahogyan az emberi szervezetben a gyomor-, vagy bélbaktériumok felelnek az emberi egészségért, úgy járulnak hozzá a termőföld egészségének megőrzéséhez, a tápanyagban gazdag és jól fejlődő, egészséges növényhez, gabonához, zöldséghez a talajbaktériumok. Portrénk a talaj megmentésének magyar úttörőivel.


Manapság egyre gyakrabban látunk különféle érdekcsoportokat, akik klíma- és környezetvédelmi célokért harcolnak, legyenek azok a beporzók, a bálnák vagy a fák, amely jól megfogható, általunk is ismert fajokat hivatottak megvédeni. Vélhetően sokan támogattak már valamilyen hasonló akciót – ahogyan a cikk szerzője is. De eszünkbe jutott már valaha a talajbaktériumok védelméért kiállni? Nem. Hihetetlenül hangzik, de talán mindennél fontosabb lenne a fentiek helyett velük kezdeni a sort.

Ahogyan az emberi szervezetben a gyomor-, vagy bélbaktériumok felelnek az emberi egészségért, úgy járulnak hozzá a termőföld egészségének megőrzéséhez, a tápanyagban gazdag és jól fejlődő, egészséges növényhez, gabonához, zöldséghez a talajbaktériumok. Az antibiotikumoktól legyengült testnek is probiotikumra van szüksége, hogy ismét jól funkcionáljon, hasonlóan a műtrágyák, gyomírtók és növényvédőszerek használata következtében legyengült talajnak is szüksége van a hasznos baktériumok visszapótlására, hogy ismét termőképessé váljon.

Az intenzív mezőgazdasággal járó túlzott műtrágyahasználat az elmúlt 50 évben harmadával csökkentette a talaj termőrétegét, megölve a talajban lakó hasznos mikroszervezeteket, ami hathatós beavatkozás hiányában a mezőgazdasági termelőképesség elvesztésével fenyeget világszerte. Miközben a népesség számottevően nő, az élelmiszerek minősége a gabonák beltartalmának romlása és toxinfertőzöttsége révén pedig romlik, veszélybe sodorva az emberi egészséget is.

Ennek helyreállítására tette fel tudását és életét az Agrova Kft. alapítója, Vajda Péter, aki közel 30 éve olyan saját kutatáson alapuló talajbaktériumokból állít elő természetes talajjavító készítményeket, amelyek visszaállítják a talaj termőképességét. A hasznos mikroorganizmusok nemcsak természetes helyettesítői, vagy akár katalizátorai a műtrágyáknak, de a növény fejlődését is serkentik, ezáltal kevesebb kemikália használattal is nagyobb hozamot eredményeznek. Segítségükkel a növény mélyebb, szerteágazó gyökérrendszert képes fejleszteni, ami a klímaváltozás folytán egyre gyakoribb aszályos időszakban is lehetővé teszi számára a mélyebb talajrétegből történő vízfelvételt. Eközben hormontermelésük révén hozzásegítik a növényt a jobb tápanyagfelvételhez, energiát spórolva meg számukra, amelyet ismét a nagyobb hozam elérésére fordíthat a búza vagy kukorica. Ugyanakkor a műtrágyákkal ellentétben nem csak a növényt, de a talajt is szolgálják. Lebontják a szerves növényi maradványokat, ezzel is segítve a humuszképződést, és javítva a talaj vízmegtartó képességét. Ez utóbbi különösen fontos manapság, miután – szintén a klímaváltozás okán – a csapadék nagy része egyre rövidebb idő alatt hullik le, így nagyobb szerep jut a talajban történő hosszabb, tartós megőrzésére, amire egy tömörödött, rossz szerkezetű talaj nem képes, annak felszínén elfolyik a csapadék. A Phylazonit baktériumai a talaj gombás fertőzését is megakadályozzák, elvéve életterüket és táplálékukat, így a termény anélkül lesz kiváló minőségű és toxinoktól mentes, hogy káros növényvédőszerek alkalmazása lenne szükséges.


A cég szívügye a talaj és annak ápolása. Magyarország alapvetően egy agrárország, meggyőződésünk a termőföld kiválósága. Milyen állapotban van a magyar talaj?

Alapvetően európai viszonylatban valóban jó minőségű talajjal rendelkezik Magyarország, azonban a talaj termőrétegének csökkenése globálisan jellemző minden intenzív növénytermesztést folytató országra, így hazánkra is. Az elmúlt 50 évben 30 százalékkal csökkent a talajok termőrétege, humusztartalma, ami drasztikus romlásról tanúskodik. Ennek számos okozója van, például a talajt nem kímélő agrotechnikai műveletek, a túlzott műtrágyahasználat, és az ezek nyomán kialakult természetes erózió.

Mennyiben tudnak segíteni ezen a helyzeten a cég által forgalmazott talajbaktériumok? Egyáltalán hogyan működnek a talajbaktériumok, mit tudnak ezek a kis mikroorganizmusok?

Harminc éves saját kutatáson alapuló talajbaktériumokból állítunk elő természetes talajjavító készítményeket, amelyek rendszeres használat esetén néhány év alatt számottevően javítják a talaj termőképességét. Segítségükkel a növény mélyebb, szerteágazó gyökérrendszert képes fejleszteni, ami a klímaváltozás folytán egyre gyakoribb aszályos időszakban is lehetővé teszi számukra a mélyebb talajrétegből történő vízfelvételt. Eközben hormontermelésük révén hozzásegítik a növényt a jobb tápanyagfelvételhez, energiát spórolva meg számukra, amelyet ismét a nagyobb hozam elérésére fordíthatnak. Ugyanakkor a műtrágyákkal ellentétben nem csak a növényt, de a talajt is szolgálják. Lebontják a szerves növényi maradványokat, ezzel is segítve a humuszképződést, és javítva a talaj szerkezetét, ezáltal vízmegtartó képességét. Ez utóbbi különösen fontos manapság, miután – szintén a klímaváltozás okán – a csapadék nagy része egyre rövidebb idő alatt hullik le, így nagyobb szerep jut a talajban történő hosszabb, tartós megőrzésére, amire egy tömörödött, rossz szerkezetű talaj nem képes, annak felszínén elfolyik a csapadék és lemosódik a termőréteg.

Bárdos László | Hype&Hyper

A műtrágya árak a magas energiaárak miatt csúcsot dönt, az orosz-ukrán válság pedig fokozza a műtrágyaválságot, ezzel drasztikusan növelve az élelmiszerárakat. Mennyiben tudják kiváltani a talajbaktériumok a műtrágyát?

A háborúval különösen fontossá vált az élelmezésbiztonság megteremtése az EU-ban, de erre nagy igény mutatkozott a népesség számottevő növekedésével is. A nagyobb termelés azonban azzal járt, hogy az élelmiszerek minősége és a gabonák beltartalma jelentősen leromlott, ezáltal kevesebb tápanyagot szolgáltatva a fogyasztónak és veszélybe sodorva az emberi egészséget is. A hasznos mikroorganizmusok önállóan alkalmazva is megállják a helyüket biogazdaságokban, ezáltal természetes helyettesítői a műtrágyáknak. De konvencionális művelés esetén, műtrágyával együtt alkalmazva katalizátorai a műtrágyáknak, így alacsonyabb műtrágyahasználat mellett is biztosítható a megszokott, vagy akár magasabb hozam, kiváltva ezzel a megdrágult műtrágya jelentős részét, miközben a talaj termőképessége és szerkezete is javul. A Phylazonit baktériumai emellett megakadályozzák a talaj gombás fertőzését is, elvéve életterüket és táplálékukat, így a termény anélkül lesz kiváló minőségű, tápláló és magas beltartalmi értékű, valamint toxinoktól mentes, hogy káros növényvédőszerek alkalmazása lenne szükséges. A baktériumokkal jelentős imputköltséget spórolhat meg a gazdálkodó, miközben a hozam biztosított marad, sőt, a termény minősége is javul, így magasabb árat realizálhat.

Igen, azonban a baktériumok is táplálékra szorulnak, azaz minimális műtrágyára mégis szükség van. Vagy ez egy fenntartható, körkörös rendszer?

Az intenzíven művelt mezőgazdasági területeken jóval több tápanyagot juttatnak ki, mint amennyit a növény felvenni képes. Nem csak ezek a mesterségesen kijuttatott, de a természetesen visszaforgatott tápanyagok is a talajban kumulálódnak, mert talajélet és hasznos mikroorganizmusok hiányában nincs, ami kötött formájukat átalakítsa. De a baktériumok ismét mozgósítani tudják őket, átalakítva a növény számára könnyedén felvehető formává. Továbbá, a baktériumok segítik a növényt a légköri nitrogén megkötésében, ezáltal az szükségletei egy részét a levegőből is képes felvenni. Amennyiben a baktériumos kezelés megfelelő talajműveléssel, a szerves növényi maradványok folyamatos visszaforgatásával társul, ez egy önfenntartó természetes ciklus megteremtését eredményezi, amelynél akár teljesen is kiváltható a műtrágyahasználat, és a baktériumok saját szükségleteiket képesek fedezni a növénnyel alkotott szimbiózison keresztül.


A cég a gazdálkodók igényeire reagálva folyamatosan fejleszti baktériumait, hogy a gyökérnövekedésért, lebontásért és fertőző gombaellenes hatásért mindinkább felelős törzseket alkalmazhassa készítményeiben. Ehhez a laboratóriumi és szántóföldi kísérleteken kívül egyedülálló fitotron növénynevelő kamráit is latba veti. A fitotron lehetővé teszi, hogy kis cserepes kísérletek keretében különféle talajtípusokon, vetőmagokkal gyors eredményeket kapjanak, miközben eltérő klimatikus körülményeket is szimulálhatnak, a hőmérséklet, levegő nedvességtartalom és UV sugárzás kísérletnek megfelelő szabályozásával. Így nem csak a hazai, de távolabbi, eltérő klimatikus adottságokkal, talajjal és növényfajtákkal rendelkező piacokra is képes egyedi termékeket fejleszteni.


A magyar agráriumban hatalmas gond a szakmai bezárkózottság, a gazdák nemigen nyitottak az új innovációkra. Hogyan áll egy átlag magyar termelő a talajbaktériumokhoz? Mennyiben és hogyan lehet tanítani a gazdákat?

A gazdálkodók valóban hajlamosak a régi megszokott praktikákat alkalmazni, még ha azt a mai új megoldások több ízben meg is haladják. Ez nagyrészt a talajjal kapcsolatos hiányos ismeretekből fakad. Cégünk jelentős munkát fektet a meglévő gazdatársadalom tájékoztatására, melynek keretében szakmai rendezvények, szántóföldi bemutatók, online képzési sorozat alkalmával elmagyarázzuk a mikroorganizmusok áldásos hatását és működésüket, bemutatjuk az azokat alátámasztó tudományos eredményeket, sikeres szántóföldi kísérleteket. Folyamatosan futnak szántóföldi kísérleteink, amelyek kézzel fogható eredményei sikerrel győzik meg a gazdálkodókat a baktériumkészítmények hatásosságáról, ráadásul referenciaként szolgálnak más gazdálkodók számára is. A jövő generáció képzését is szívügyünknek tekintjük, ezért az egyetemi és szakoktatási képzéshez egy a talajéletről szóló tankönyvet is készítettünk, amelyet közel egy éve sikerrel alkalmaznak a mindennapi oktatásban több egyetemen és szakközépiskolában.

Milyen igény van erre a magyar termékre nemzetközi szinten?

Szerencsére az Európai Unió is felismerte a talajok romlásának sürgető kérdését, ezért az új Közös Agrárpolitikában jelentősen korlátozza a műtrágyahasználatot és a növényvédőszerek használatát. Ezt az irányváltást „segítik” az elszabadult műtrágyaárak is, amely arra ösztönzi a gazdálkodókat, hogy alternatívát keressenek a kemikália használatra. Mivel a mi termékeinkkel jelentős mértékben kiváltható a műtrágya és egyes növénybetegségek ellen is hatásosak, az utóbbi időben jelentősen megnőtt az ügyfélkörünk. Emellett a fogyasztói tudatosság, a biotermékeik iránti igény, az egészségesebb, nagyobb beltartalmi értékkel rendelkező termények előállításának igénye, valamint a klímaváltozás okozta szélsőséges időjárás (a csapadék koncentráltan hullik, így meg kell fogni a talajban, tartós aszály mutatkozik, extrém forró időjárás) is a szemléletváltásra sarkallja a gazdálkodókat, hiszen a baktériumkészítmények az időjárási sokkok esetében mintegy biztosításként működnek, segítségükkel szélsőséges időjárásban is biztosítható a stabil, kiszámítható hozam.

Hogyan látjátok a kelet-közép-európai piacokat? Mennyire nyitottak, mennyire fejlettek, mi a titka a sikeres piacnyitásnak és terjeszkedésnek?

A fent leírtak érvényesek a többi uniós oroszágra is. Több országban már évek óta alkalmaznak hasonló termékeket, míg mások hasonlóan Magyarországhoz, alig ismerik ezeket az alternatív megoldásokat. De mindenütt egyre nyitottabbak a gazdálkodók és a forgalmazók is, mivel a mai világot a teljes instabilitás jellemzi. Gyárunk termelési kapacitása stabil és mind a termelés volumene, mind a termékeink minősége európai szinten is kiemelkedő. A sikeres piacrajutást alapvetően ez a két tényező határozza meg: piacképes, magas minőségű termék, amely a fenntarthatóságot szolgálja és stabil, megbízható, nagy volumenű gyártási kapacitás, ami folyamatosan képes kiszolgálni a külföldi piacok igényeit is. Nálunk mindkettő jelen van.

Milyen együttműködési lehetőségeket látsz a közép-kelet-európai piacok szintjén? Hogyan lehetne szorosabbra fűzni a szálakat úgy, hogy kölcsönösen segítsék egymást a piacok és ne versenytársak legyenek, mint például az autóiparban?

Számos olyan lombtrágyát állítunk elő, amelynek alapanyagjait más európai cégektől, velük együttműködve szerezzük be. Törekszünk arra, hogy mindkét fél számára előnyös, hosszútávú partnerséget kössünk velük, amelynek során mi is és ők is kölcsönösen bővítjük termékportfóliónkat egymás minőségi termékeivel.

Phylazonit

Fotó: Gaál Dániel | Hype&Hyper

továbbiak
Távol-Kelet Kelet-Európában | Látogatóban a Teavolution-nél
gasztronómia

Távol-Kelet Kelet-Európában | Látogatóban a Teavolution-nél

A teázás, különösen akkor, ha megadjuk a módját, gyógyír a testnek és léleknek. Egyszerre rendelkezik közösségteremtő és medit atív erővel. Egy magyar pár, Balázs és Dóri hátizsákkal járták be a Távol-Keletet, hogy ne csak a teakülönlegességeket, de a mögötte húzódó életfilozófiát is hazahozzák. A tradicionális teázás ugyanis jóval komplexebb annál,
Ezek a darabok a legunalmasabb gardróbot is élettel töltik meg! –ukrán divatmárkák legstílusosabb nyári ruhái
east

Ezek a darabok a legunalmasabb gardróbot is élettel töltik meg! –ukrán divatmárkák legstílusosabb nyári ruhái

Pár nap és beköszöntenek a várva várt nyári hónapok, melyek szikrázó napsütést, rekkenő hőséget és frissítő záporokat hoznak. A szervezetünknek sokszor nehéz alkalmazkodnia a szinte már extrém körülményekhez, ezért érdemes olyan ruhadarabokat választanunk, amikben a fullasztó hőséget is könnyű átvészelni. Cikkünkben most a Vogue magazin válogatása alapján ukrán divatmárkák nyári
Megnyitotta kapuit a Néprajzi Múzeum új épülete
design

Megnyitotta kapuit a Néprajzi Múzeum új épülete

Május 23-án látványos kiállításokkal nyílt meg a Néprajzi Múzeum új, a Liget Budapest Projekt keretében megvalósult épülete. A Ferencz Marcel (NAPUR Architect) által tervezett ház az intézmény történetének első olyan otthona, melyet néprajzi múzeumi célra alakítottak ki, ezzel a Városligetben, az egykori Felvonulási tér helyén Európa egyik legkorszerűbb etnográfiai múzeumépülete