Varsó nem Budapest. Régi épületekben és történelmi szépségében biztosan, azonban a startup szektorban sem. A lengyel startup szektor a közép-kelet-európai régió legfejlettebbje, miközben a magyar startupok régiós összehasonlításban alul teljesítenek. Bár az elmúlt években a magyar startup ökoszisztéma növekedést és fejlődést mutatott és Budapesten kialakult egy élénk startup közösség a magyar piacnak számos kihívással kell szembenéznie. Elemzésünk és riportunk Budapestről!
Magyar hiányosságok sora
A magyar startup szcéna egyik legnagyobb hátránya az ökoszisztéma mérete és az ebből adódó korlátozott piaci lehetőségek. Magyarország kisebb piac, mint Lengyelország, ezért a magyar startupoknak gyakran külföldi piacokon kell érvényesülniük, hogy elérjék a szükséges ügyfélbázist és befektetéseket, ami nem egyszerű feladat. A nemzetközi terjeszkedés magyar szemmel nehéz, különösen a szakértői hálózat és a nemzetközi befektetői kapcsolatok hiánya miatt.
Szintén felmerülő kérdés a munkaerőpiac helyzete, amelyen a háború miatt elmenekülő ukrán munkaerő sem segített. A magyar egyetemeken a kiemelkedő tehetséggel rendelkező fiatalok képzése megfelelő, azonban a tehetséges szakemberek megtartása és a startupokhoz való bevonzása már okozhat nehézségeket. A magyar startup szektornak erős versenyt kell folytatniuk a multinacionális vállalatokkal, amelyek nagyobb béreket és kedvezőbb munkakörülményeket kínálnak. Jellemző továbbá az agyelszívás, amely a tehetségek elvándorlásához vezet – egyértelmű hátráltató tényező.
Magyar sajátosság továbbá a befektetői oldalon tapasztalható hiány, különösképpen az early-stage finanszírozás hiánya. Bár vannak befektetők és kockázati tőkealapok Magyarországon, az early-stage startupoknak gyakran nehézségeik vannak a kezdeti finanszírozás megszerzésében, mivel alacsony a befektetési hajlandóság és ezért sok fiatal vállalkozás nehézségekkel szembesül a növekedési tőke megszerzésében.
Az üzleti kultúrában és a vállalkozói szemléletben is vannak eltérések, Magyarországra ugyanis a hagyományosabb vállalkozói értékrend és a kockázatvállalásra való alacsonyabb hajlandóság jellemző, amely akadályozza a hazai startupok növekedését és fejlődését.
Lenne mit tanulni a lengyelektől!
Ha összehasonlítjuk Magyarországot Lengyelországgal a startup szektor tekintetében, néhány tanulságot biztosan levonhatunk. A lengyel startup ökoszisztéma az ország méretbeli adottságai és gazdasági lehetőségei miatt nagyobb és dinamikusabb lehet, az ügyfélbázis közel negyvenmillió fő, ami segítheti a nemzetközi terjeszkedést és a növekedést, hiszen aki az EU ötödik legnépesebb országában könnyen boldogul, annak a nemzetközi építkezés sem lesz akadály.
A fentiekből következik, hogy Lengyelországban a kockázati tőkebefektetések és az early-stage finanszírozás tekintetében is erősebb környezet alakult ki, könnyebb hozzáférést és több lehetőséget biztosítva az induló vállalkozásoknak. A lengyel kormány és az üzleti közösség is aktívan támogatja a startupokat, és számos kezdeményezés és program indult el támogatásukra. Lengyelországban több kormányzati támogatási program létezik a startupok számára, különösen az early-stage szektorban. A Startup Poland és a Polish Agency for Enterprise Development (PARP) olyan programokat kínál, amelyek pénzügyi támogatást, mentorálást és üzleti infrastruktúrát biztosítanak a kezdeti fázisú vállalkozásoknak. A kedvező befektetői környezettel párhuzamosan az inkubátorházak száma is növekszik: az olyan városok, mint Varsó és Krakkó, aktív startup közösséggel rendelkeznek, és vonzzák a befektetőket és a tehetséges vállalkozókat.
Bár mindkét országban találhatók tehetséges szakemberek, a magyarországi startupoknak nagyobb versenyt kell folytatniuk a multinacionális vállalatokkal a tehetségek megtartása és bevonzása végett, amíg Lengyelországban az IT szektorban különösen erős tehetségbázis található, és a lengyel egyetemek is kiváló képzést nyújtanak. A startup piac szempontjából ez az egyik legfontosabb tényező!
A Varsói Egyetem számos informatikai képzést kínál, például számítógéptudomány, adattudomány, mesterséges intelligencia és szoftvertervezés terén. A Varsói Műszaki Egyetem az informatikai mérnöki területen kínál képzéseket, miközben kiterjedt és fejlett kutatási központokkal rendelkezik és együttműködik a kapcsolódó iparágakkal. Az IT képzés terén Lengyelországban az egyetemek magas színvonalú oktatást és erős tudományos kutatási környezetet biztosítanak, amely hozzájárul a tehetséges IT szakemberek képzéséhez, ez pedig számokban is megmutatkozik: a lengyel egyetemek IT képzései a globális rangsorban minden esetben a TOP500-ba tartoznak, a régióban Lengyelországban a legígéretesebb az IT környezet Észtország és Litvánia után. Ha pedig valahol pörög az IT, ott a startupok is életre kelnek, mivel ezen cégek nagyrésze az IT területén mozog.
Az összehasonlítás alapján Magyarországnak azon kell dolgoznia, hogy erősítse az ökoszisztémát, bővítse a piaci lehetőségeket és támogassa a fiatal vállalkozásokat azáltal, hogy segít nekik a finanszírozásban, a nemzetközi terjeszkedésben és a tehetségek megtartásában.
Küzdeni a multikkal a túlélésért, pénzért, lehetőségekért
Különösen érdekes magyar szempontból a tehetséges szakemberek és fiatal vállalkozók elszipolyozása a multinacionális nagyvállalatok vagy a külföldi lehetőségek által. Amennyiben mélységében megvizsgáljuk a problémát szembetűnő a fizetési és előrelépési lehetőség. A multinacionális vállalatok ugyanis magasabb béreket és kedvezőbb előrelépési lehetőségeket kínálnak a tehetséges szakemberek számára. Nem meglepő, hogy a magyar startupoknak nem mindig van pénzügyi erőforrásuk, hogy versenyképes fizetéseket és lehetőségeket biztosítsanak. Szintén fontos elem, hogy a magyar társadalom alapvetően konzervatív, a pedig startupok magasabb kockázattal járnak, a kudarc esélyével pedig szembe kell nézni. Ez a bizonytalanság a tehetséges fiatalokat inkább a bevált és stabil vállalatok felé irányíthatja. Az már csak hab a tortán, hogy a multinacionális vállalatok gyakran jobb munkakörülményeket és juttatásokat kínálnak. Nem lehet elmenni a téma mellett, hogy a tehetséges magyar fiatalok egy része hajlamos külföldön folytatni karrierjét. Az EU-tagság hatalmas lehetőség, a globalizált világban pedig jelentős számú tehetséges magyar távozik külföldre, ami a magyar startupok számára jelentős kihívást jelent, ugyanis egy idő után elfogynak a dolgozó koponyák.
A fenti problémák egy jelentős részét három dologgal könnyen lehet javítani: pénz, pénz és pénz. A magyarországi befektetői piac azonban kevésbé kockázatvállaló startup piacon. A befektetők gyakran inkább hagyományos és stabilabb vállalkozásokba fektetnek be, amelyeknek már bebizonyosodott üzleti modelljük és stabil bevételük van – mindenki pénzt akar keresni, egy early-stage startupnál pedig nem garantált a sikeres hozam. Szintén hiányos a befektetői tapasztalat, a startupokhoz kapcsolódó kockázatok és kihívások kevésbé ismertek vagy érthetőek a befektetők számára, ami visszatartó tényező.
Bár vannak állami támogatási programok Magyarországon, azok általában nem fókuszálnak az early-stage finanszírozásra és igen korlátozottak. Az állami támogatások inkább a már működő vállalkozásokat célozzák meg. Mindezt a magyar kormány is felismerte és törekedett az ökoszisztéma fejlesztésére: az utóbbi években számos kezdeményezés és program indult a startupok támogatására – inkubátorházak, mentorprogramok és versenyek –, azonban nagy áttörést nem sikerült elérni.
Hogyan érhető el tényleges változás?
Magyarország Közép-Európa szívében található, Budapest egy kétmilliós nagyváros, az oktatás relatíve fejlett – éppen ezért nem lehetetlen feladat a kitörés. Mégis mi kellene ehhez? Egyrészt a befektetői környezet erősítése, különös tekintettel az early-stage finanszírozásra. Az adókedvezmények, kockázati tőkealapok és inkubátorprogramok támogatása szintén segítheti a befektetői környezet erősítését. Fontos továbbá a kiemelt iparágak, például az IT, az egészségügyi technológia, az agritech és a mesterséges intelligencia támogatása. Az államnak stratégiai támogatást és mentorálási programokat kell biztosítania ezekben az iparágakban, hogy segítse a startupokat az innovációban és a piacra jutásban.
Nem lehet elmenni a nemzetközi kapcsolatok fejlesztése és az exportösztönzés mellett. Az államnak olyan kezdeményezéseket kell támogatnia, amelyek segítik a nemzetközi kapcsolatok kialakítását, a nemzetközi piacokra való belépést. Ideje elkezdeni dolgozni a kereskedelmi küldöttségeken, ideje támogatni a külföldi üzleti kapcsolatok és nemzetközi startup rendezvények fejlesztését, ez ugyanis nemzetközi nyomot hagy. Szintén támogatni kell a tudástranszfert és az egyetemi-indusztriális együttműködést, hogy a kutatási eredmények és az innováció a gyakorlatba ültethető legyen. Az egyetemi inkubátorházak, mentorprogramok és kutatási alapok támogatása segítheti a startupok számára elérhető tehetség és erőforrás kibontakozását.
Végül, de nem utolsó sorban a vállalkozói kultúrában kell változást elérni: az innovációs gondolkodás elősegítése már a fiatalabb generációk oktatásában meg kell kezdődjön, az oktatási intézményekben vállalkozói és innovációs ismereteket kell fejleszteni, valamint mentorprogramokat és gyakorlati tapasztalatokat kell biztosítani a fiatal vállalkozók számára, bármekkora kihívás.
A cikk szerzőjét az anyag elkészítésében a Waclaw Felczak Lengyel-Magyar Együttműködési Intézet támogatta.
Füredi Tamás grafikus mintáival dobták piacra a Carhartt WIP legújabb kollekcióját
Latest Carhartt WIP collection launched with Tamás Füredi’s graphic designs
