Az emlék íze XXXIX.

A piros versenybringáján gurultunk. Két gombóc a cél. Csoki és vanília. A tölcséremben aztán szinte már semmi. A bajszán látom. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött történetek hétről hétre, Forrai Ferenc grafikáival. „Édesapámmal közös fagyizás, mikor ő már rég megette a sajátját, megkínáltam s egy harapással a fél gombócot eltüntette.”…

Read More
Az emlék íze XXXVIII.

Fahéjas porcukor a felszín édes hó. Van-e szíve, ami jó? Nagymama keze gyúrta kisbolygó a világ. Te pedig a napfény. Ó-ó-ó-ó. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött történetek hétről hétre, Forrai Ferenc grafikáival. „Az én nagymamám volt a legjobb pajtásom. Az a nyolc év, amíg ismertem életem fénykora volt. A…

Read More
Az emlék íze XXXVII.

Nyakunkat behúzva sutyorogtunk. Torokkaparós visszafojtott nevetés a szövetség. Az ajtó zárva. Furcsa csend. A folyékony csoki elfogyott. Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött történetek hétről hétre, Forrai Ferenc grafikáival. „Nővérem eszéből kipattant az ötlet, hogy kipróbálhatnánk az italokat, amiket a felnőttek isznak. Persze mindenki belement. Van két unokaöcsém ők 5-6…

Read More
Az emlék íze XXXVI.

Hófehér zacskóban apró, színes virágos selyempapír csomag. Egy ujjal tartva lóbálom. Aztán hirtelen jött morgás, ugatás, és az ünneplős cipőnk staccato kopogásba kezd. Mind hiába. Ez majdnem egy Örkény-féle végzet. És most viszi! Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött történetek hétről hétre, Forrai Ferenc grafikáival. „Egyszer egy kóbor kutya kiszagolta…

Read More