V4PLUS I Kedvenc szlovák márkáink vol.1

Ha azt gondolnánk, hogy a szlovák design terén nem történik semmi érdemleges, nagyot tévednénk. Rengeteg izgalmas és érdekes projekt valósul meg a szomszédban, amire nem árt, ha mi is jobban odafigyelünk. Sőt, a szlovákoknak van olyasmijük, ami nekünk magyaroknak nincsen: rendes design magazinjuk. És ez még csak egy a sok közül.

Designum

Körülbelül másfél éve fedeztük fel, hogy létezik egy Designum nevezetű magazin. Nem sokkal ez után előfizetők lettünk: a minimál arculat, a különféle cikkekhez társított izgalmas tipó, egyszóval a kiadvány, mint olyan meggyőzött bennünket. Kicsit hezitálunk is, hogy magazin helyett inkább folyóiratként beszéljünk róla, ugyanis a Designum valahol a kettő között helyezkedik el: kellően informatív, de nem száraz, tele van izgalmas képekkel és jobbnál jobb témákkal (nemcsak aktuális trendekkel, alkotókkal, hanem designtörténeti tanulmányokkal és kritikákkal is). Negyedévente jelenik meg, immár 25 éve. Hoppá! A Slovenské centrum designu, vagyis a Szlovák Design Centrum adja ki 1993 óta, s az összes eddigi szám elérhető online. A magazin egyetlen szépséghibája, hogy szlovák nyelven íródott, de a cikkek összefoglalója a kiadvány végén angolul is olvasható. Amikor kézbe vesszük a magazint, mindig ugyanaz jut az eszünkbe: miért nincs nekünk is egy ilyen szuper kiadványunk?

Buffet Clothing

A Buffet Clothing ruhadarabjaiban nincsen semmi meglepő. Akár azt is mondhatnánk, hogy teljesen érdektelenek és unalmasak, mert annyira megszoktuk már, hogy mindenben valami extrát kell keresnünk. Ennél a három fős tervező csapatnál azt érezzük, hogy ők sem gondolták túl a dolgot, nem akartak mindenáron villantani, mindössze egy korrekt, letisztult vonalvezetésű kollekciót szerettek volna kiadni a kezeik közül. S ez sikerült is nekik. A minőségből nem engedtek, de minden más felesleget elhagytak. Férfiaknak és nőknek egyaránt terveznek, ruhadarabjaik legtöbbször egyszínűek, vagy monokróm színskálán mozognak, s valahogy az egész márka olyan, mintha minimum a tengerentúlról érkezett volna. Ha mondanunk kellene egy hasonló szellemiségű hazai brandet, egész biztosan az INQ concept lenne az, amelyet szintén imádunk.

Crafting Plastics Studio

A szemüvegkeret készülhet bakelitből vagy akár parafából is, előbbire házunk tájáról jó példa a Tipton Eyeworks, utóbbira pedig a Moonshades, amely kellően hajlékony és könnyű annyira, hogy akár a víz felszínén is lebeghet. Na de, a szemüveg (azon túl, hogy praktikus funkciója van) mégiscsak egy divatkiegészítő, ami öltöztet, s mint ilyen, a divattal együtt változik. Éppen ezért annyira klassz, hogy a Crafting Plastics Studio tervezői, Vlasta Kubušová és Miroslav Král egy 100%-ban lebomló anyagot használnak szemüvegkereteik elkészítéséhez. Nincsenek fém szerelékek, és a lencsék is újrahasznosíthatóak. Más bio-műanyagokhoz képest az általuk kifejlesztett különleges anyag (PLA – Polyactic Acid, PHB – Polyhydroxybutyrate) kevésbé törékeny és magasabb hőmérséklet (110 Celsius-fok) esetén is ellenállóbb. A szemüvegeket megrendelésre készítik, a vásárló igényeire szabottan. S ami külön jó benne, hogy mindössze 90 nap alatt le is bomlik. Jelmondatuk: „Enjoy your plastic without oil”. Designerek, figyelem! Ha kíváncsiak vagytok ezekre a szuper anyagokra, de nem szeretnétek beruházni egy új szemüvegre, rendelhettek anyagmintát is, kedvcsináló gyanánt.

Minka

Martina Klbečková a pozsonyi VŠVU-n (Vysoká škola výtvarných umení), vagyis a képző- és iparművészeti főiskolán diplomázott. Ennél többet sajnos nem sikerült róla kiderítenünk, de kár is lenne életrajzi adatokba bocsátkoznunk: beszéljenek helyette inkább az ékszerek, amelyeket készít. Martina, vagyis Minka egy komplett állatkertet tesz hordhatóvá: háztáji jószágok, mesebeli unikornisok és dinoszauruszok egyaránt megjelennek a palettán. Humoros, elegáns darabok, porcelánból. Bross, gyűrű, nyaklánc – tulajdonképpen mindegy is. Bármelyiket szívesen viselnénk, hogy feldobjuk vele a szürke hétköznapokat. A gyöngysoros unikornis a kedvencünk, de azért az aranypöttyös tacskó bross se kutya!

 

Slovenské centrum designu

Mi csak az utóbbi pár évben vettük észre, de a szlovákok valójában már két évtizeddel ezelőtt elkezdték szisztematikusan feldolgozni a saját tárgykultúrájukat. S ha emiatt „későn érő” típusnak gondolnánk őket, nem sokat tévednénk. Mindenesetre az a megközelítésmód, ahogy elkezdték felfedezni és feltárni a designhoz, a mindennapi tárgyakhoz, a vizuális kultúrához való viszonyukat (s ezzel együtt saját identitásukat), inspiráló lehet számunkra is. A szlovákok „Design Centerét” 1991-ben hívta életre a szlovák kulturális minisztérium. Az intézmény célja a szlovák design megismerése és megismertetése a nagyközönséggel: ezért adják ki a Designum magazint negyedévente, s ezért rendeznek kiállításokat (Slovenské múzeum designu, SCD Satelit galéria), továbbá ők hirdetik meg a legfontosabb pályázatokat is (Národná cena za produktovy design, Národná cena za komunikacny design – tulajdonképpen a Formatervezési Díj szlovák megfelelői). Tartanak workshopokat kicsiknek és nagyoknak, előadásokat, design fókuszú eseményeket. Nemrégiben nyitották meg a Csehszlovák Köztársaság alapításának 100., a Szlovák Köztársaság alapításának pedig 25. évfordulója alkalmából megvalósuló „100 év design” című kiállításukat, ahol több, mint 500 tárgyon keresztül kaphatunk betekintést a (cseh)szlovák design történetébe. Ki ne hagyjátok, ha Pozsonyban jártok!


Hetente jelentkező sorozatunkban olyan cseh, szlovák és lengyel márkákat, design szpotokat mutatunk be, akiket érdemesnek tartunk arra, hogy felkerüljenek mentális design térképünkre. Kedvcsináló guide azoknak, akik a szokásos turisztikai látványosságokon túl másra is kíváncsiak.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.