fbpx
Nyomj Entert

A 15 perces város nem egy varázspálca – interjú Dr. Carlos Morenóval

Szeretnél egy olyan városban élni, ahol minden a közeledben van? Ma hektikus városokban élünk, ahol sokat kell utaznunk és ingáznunk, hogy az alapvető szükségleteinket ki tudjuk elégíteni. A “15 perces város” ötlete ezt szeretné megváltoztatni az urbanisztika 21. századi forradalmasításával. Interjú Dr. Carlos Morenóval, a “15 perces város” ötletének megálmodójával.


A múlt század nagy részében a közlekedési és várostervezési viták középpontjában nem a lokalizáció, hanem a sebesség állt. Ön szerint miért volt ez így?

Hosszú idő óta a városok azok a helyek, ahol az emberek élnek, ahol munkahelyeket teremtenek, és ahol számos tevékenységet végeznek, fejlesztenek. Az életminőségért és az emberközpontúságért vívott háborúban éltünk, és a városok szerintem nem voltak sajnos eléggé specializálódottak. Aztán kialakultak a vállalati negyedek, a médiaközpontok és a szegénynegyedek. Ez volt a következménye a nagyon nagy távolságokra erőltetett várostervezésnek. Ma újra fel kell fedeznünk az életminőség legfontosabb elemét: az időnk hasznos eltöltését. A városokban valójában feláldozzák, elpazaroljuk a hasznos időt. Hektikus városokban élünk: az embereknek korán kell kelniük, hogy munkába menjenek, hiszen gyakran 2-3 órányira laknak a munkahelyüktől. A modern városok a hosszú ingázások városai, ahol az emberek ideje elveszik. A 15 perces város egy új módszer, egy új paradigma a hasznos idő megfogására, a közeli helyek felfedezésére, a közterületek átalakítására, az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség növelésére, a személygépkocsik által elfoglalt hely csökkentésére, a károsanyag-kibocsátás mérséklésére, a munkahelyek áthelyezésére és a gazdasági tevékenységek megítélésére. Városainkat élénkebb, élhetőbb helyekké alakíthatjuk át.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 1-10-1-edited-2-scaled.jpg a fájlnév

Hogyan vehetünk részt a várostervezésben és a koncepció megvalósításában?

Ma már lehetőségünk van arra, hogy bevonjuk a lakosokat, az érdekcsoportokat, a különféle egyesületeket és civil mozgalmakat városaink átalakításába. A célunk ezzel a tevékenységgel egyre több élhetőbb hely kialakítása, több helyi szolgáltatás biztosítása és a közterületek visszahódítása. Az új technológiákat felhasználhatjuk helyben végezhető vagy távmunkák létrehozására. Az állampolgárok tényleg részt vehetnek a városaik és a településeik alakításában. Párizsban például bevezették a közösségi költségvetést. A közösségi költségvetés része a városi büdzsének, tehát a költségvetés egy részével való rendelkezés a polgárok kezébe került. A párizsi lakosoknak így lehetősége van arra, hogy pályázatot nyújtsanak be utcáik és egyéb közterületeik átalakítására. Megoszthatnak egy ötletet vagy egy projektjavaslatot, és egy kis kampánnyal a győzelemre is van esélyük. A nyertes terveknek a megvalósítását a város fogja finanszírozni.

A fogalom kutatása során több más ötletre is rábukkantam, például a 20 perces városokra és az 5 perces városokra. Mit gondol ezekről az alternatív koncepciókról?

Ezek a fogalmak ugyanazon az elképzelésen alapulnak, és én nagyon örülök, hogy a világon már számos különböző elnevezés létezik: 20 perces környék, 5 perces városrész, élő környék, komplett városrész. Kínában a “15 perces közösségi életkör” kifejezés terjedt el. Tehát ugyanannak az elképzelésnek számos megvalósítása van. A kérdés az, hogyan tudjuk átalakítani városainkat új policentrikus területi hálózatokká, hogy egyre több helyi szolgáltatással rendelkezzünk ebben a többközpontúságban. Nagyon boldog vagyok, hogy ez a koncepció tulajdonképpen mára egy globális mozgalommá vált. Ezért a nemrégiben Katowicében tartott Városi Világfórumon az ENSZ-HABITAT (ENSZ Emberi Települések Központja), a C40 Városok Klímavezetési Csoportja és más globális, városokat tömörítő hálózatokkal közösen elindítottuk az International Observatory of Proximities platformot, hogy egyesíteni tudjunk számos e koncepció körüli kezdeményezést a világ minden tájáról. Célunk, hogy a különböző kutatókat összehozzunk, hogy meg tudják egymással a tapasztalataikat osztani és hogy konkrét kezdeményezéseket indítsunk el a városaink áttervezésére. Továbbá új mutatókat, új módszereket és új pontozást dolgozunk ki a különböző összehasonlítási szempontokra. Nagyon örülök, hogy látom ezeknek az ötleteknek, gondolatoknak a népszerűségét világszerte.

A képhez tartozó alt jellemző üres; 1-9-1-edited-scaled.jpg a fájlnév

Mi jelentheti a legnagyobb kihívást egy 15 perces környék megvalósításában?

Három nagy akadállyal kell ma szembenéznünk. Az első, hogy a helyi önkormányzatoknak új várospolitikai ütemtervet kell kidolgozniuk. Ehhez mérésekre és követhető példákra van szükségünk, hiszen a 15 perces város nem egy varázspálca, amely néhány hét vagy hónap alatt átalakít egy várost; a megvalósításához évtizedekig tartó, szegmentált és központosított városfejlesztésre egyaránt szükség van. Másodszor, meg kell változtatnunk az emberek munkakörülményeit, hiszen sokan mondják, hogy nem tudnak a munkahelyükhöz közel lakni. A Covid19-világjárvány idején megtanultunk alternatív módokon dolgozni, sőt sokan a hét legtöbb napján távmunkában dolgoztunk. A harmadik pont pedig, úgy vélem, a saját szokásaink és gondolkodásmódunk átalakítása a várossal kapcsolatban. Az a mód, ahogyan most élünk, nem fenntartható. Egyesek gyakran képesek öt kilométer miatt is autóba ülni, pedig ma már a kerékpározás vagy a gyaloglás is opció lehet a vezetés helyett.

Carlos Moreno a franciaországi Panthéon-Sorbonne Egyetem Párizsi Gazdasági Intézetének docense, valamint az “ETI Vállalkozás – Terület – Innováció” tanszék társalapítója és tudományos igazgatója. Szakterülete a komplex rendszerek és az innovációs folyamatok fejlesztésének vizsgálata. A legbefolyásosabb országos és nemzetközi vezetők, köztük Anne Hidalgo párizsi polgármester elismert tudományos tanácsadója. Kutatásai eredményeként globális jelentőségű kérdésekkel foglalkozik, többek között a következő koncepciók fűződnek a nevéhez: “Digitális és fenntartható város” (“Digital and Sustainable City,” 2006), “Emberi okos város” (“Human Smart City,” 2012), Élő város (“Living City,” 2014), 15 perces város (15-minute city), 30 perces terület (“30-minute territory,” 2016). Az interjút az MCC Feszt keretein belül, Magyarországon készítettük.

Fotó: Gaál Dániel | Hype&Hyper

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük