fbpx
Nyomj Entert

A KGST-ből a XXI. századba | Az International Investment Bank története

Cseh alkatrészek Kubában, magyar szárnyasok és szlovák energetika: pár terület, amelyen a három kontinenst felölelő International Investment Bank aktív szereplő. Az IBB KGST-ben eredő múltjától és aktív jelenéről kérdeztük Anna Lvovát, az IBB nemzetközi kapcsolatokért és kommunikációért felelős igazgatóját a Planet Budapesten. Interjúnk.


Az International Investment Bankot évtizedekkel ezelőtt alapították, története egészen a szovjet időkig nyúlik vissza. Mit nyújthat az IBB a modern időkben, és mit nyújtott évtizedekkel ezelőtt, alapítása idején?

Szerintem menjünk vissza egészen 51 évvel ezelőttig, hiszen jól mondta, a bankot tényleg a KGST-országok alapították még 1970-ben. Abban az időben a banknak pontos, jól körülhatárolható feladata volt, mégpedig, hogy a tagországokban hatalmas infrastruktúra-fejlesztési projekteket valósítson meg. Ezek közül többet a mai napig használunk, például a Magyarországon futó gázvezetékeket is a bank finanszírozta. A bank jól teljesítette a feladatát, és a KGST-országok együttműködésének támogatásában is részt vett. A KGST összeomlását követően a szervezet nagyon nehezen találta meg a helyét, hosszú ideig stagnált, míg az útját kereste. 2012-ben a részvényesek úgy döntöttek, hogy új célt jelölnek ki a banknak, ez élénk vitát eredményezett, de a szervezet multilaterális fejlesztési bankként éledt újjá.

Mire alapozták ezt a döntést?

Véleményem szerint felismerték, hogy az intézmény a hihetetlenül színes részvényes-összetételével piaci rést töltött be: három kontinensen összesen kilenc országot ölelt fel, Mongóliától Vietnámon keresztül, egészen Kubáig, öt EU- és NATO-tagállamot, valamint Oroszországot. Ezek az országok a történelem során nagyon szorosan kapcsolódtak egymáshoz, és ráébredtek, hogy szükségük van erre a szervezetre, hogy továbbra is segítse az együttműködésüket. Ezután nagyon felgyorsultak az események, és 2012 végén egy új csapatot vontak be, megkezdődött a konkrét átalakulási folyamat. Számos dolgot az alapoktól kellett felépíteniük, például a banknak nem volt egyértelmű hitelnyújtási politikája, kockázatkezelési rendszere vagy megfelelősége, tehát semmi, amire egy közös pénzügyi intézménynek szüksége lenne. De a dolgok ezután nagyon gyorsan alakultak. A bank megkapta első hitelminősítését, tisztázták a hitelnyújtási politikát, és a stratégiát a tagállamok is rendkívül hamar átvették.

Ha a múltban az infrastruktúra állt a középpontban, mára mi lett a fő feladat?

Nagyon rugalmasak vagyunk azzal kapcsolatban, hogy milyen szektorokkal dolgozunk. Természetesen minden országnak megvannak a maga gazdasági prioritásai, amelyekről igyekszünk mindig tárgyalni, hogy láthassuk melyik szektorok játszanak kiemelt szerepet,. Alaposan meg kell vizsgálnunk minden piacot. Ahogy említettem, kiemelt prioritással kezeljük a tagállamokat összekapcsoló integrációs projekteket. Nagyon érdekes üzleteket kötünk például pénzügyi téren nyugati nagyvállalatokkal, olyan feltétellel, hogy az általunk biztosított forrásokat a tagállamainkban való fejlesztésekbe fektetik majd, ami további befektetéseket eredményezhet országainkban. A projektek az adott országtól és gazdaságtól is függnek: a mezőgazdasági szektorban gyakran foglalkozunk élelmiszerfeldolgozással, vagy említhetném még az idegenforgalmat vagy az energiaszektort, azon belül is megújuló energiákat. A középméretű projekteket és cégeket sem zárjuk ki, mert úgy látjuk, hogy ezek főleg Európában kimondottan alulfinanszírozottak. Nagy a felfordulás a pénzügyi piacokon főleg most, a pandémia idején, ezért mindig próbáljuk megtalálni a piaci rést, és közvetlenül cégeknek nyújtunk szolgáltatásokat, a lehető legjobb áron.

Pisla Réka | Hype&Hyper

Tudna mondani pár konkrét példát az IBB által megvalósított projektekre és beruházásokra Közép- és Kelet-Európában? 

Magyarországon egy nagyon érdekes projektet emelnék ki. Egy zöldmezős beruházás keretében egy szárnyasfeldolgozó gyár megépítését finanszíroztuk a magyar kormány közreműködésével. A cég a kölcsönt egy kereskedelmi banktól kapta, mi pedig a kezességet vállaltuk, aminek köszönhetően az üzlet megvalósulhatott. Nagyon örültünk, hogy ilyen jól működik a beruházásunk, ezért is folynak további tárgyalások az érintett céggel a segítségünk kiterjesztéséről, mivel a továbbiakban a gyártósoruk bővítését is szeretnék megvalósítani. Szlovákiában elsősorban az energiaszektorban vagyunk jelen, itt a Slovenske Elektrarne a fő ügyfelünk, az ország egyik legnagyobb villamosenergia-szolgáltatója. Romániában a mezőgazdaság az első. Ez csak pár példa, és szeretnénk további projekteket megvalósítani a régióban. 

Nemzetközi befektetési bankárként hogyan látja, milyen szoros a gazdasági és pénzügyi kapocs a tagállamok között?

A mi esetünkben, ami a legfontosabb, hogy a hitelportfóliónk mind a kilenc tagállamra kiterjed. Különböző piacokon különböző feltételekkel dolgozunk. Ázsiában elsősorban pénzügyi intézetekkel vagyunk kapcsolatban, helyi közvetítőkkel dolgozunk, így könnyebben felmérhetjük a piacot, hiszen ők ismerik igazán a helyi ügyfeleiket. Például voltak olyan izgalmas projektjeink, ahol egy orosz lízing-társaság segítségével vittünk cseh felszereléseket Kubába, tehát három tagállam is érintett volt. Azt mondanám, hogy ezek a piacok nagyon is kapcsolódnak egymáshoz, néhány a történelem során végig kiemelt szereppel bírt, míg mások folyamatosan fejlődnek. Ha megnézzük a vietnámi piacot, láthatjuk, hogy például ott is egy európai nagyvállalat, amelynek  a termelése már most ott zajlik, szeretne tovább terjeszkedni. Ezeket a lehetőségeket keressük, és próbáljuk megragadni őket. Jelenleg az integrációs projektek, ahol legalább két tagállam érdeke képviseltetik, a portfóliónk közel negyedét teszi ki. 

Az ellátási láncok lokalizációja egyre inkább napjaink trendje. A pandémia és a kereskedelmi háború hatására az európai cégek egyre inkább igyekeznek az ellátási láncokat a kontinensen tartani. Az IBB szempontjából lehetőség vagy kihívás részt venni ebben a gazdasági átalakulásban?

Egy pénzügyi intézménynek mindig számos kihívással kell szembenéznie, de megpróbáljuk ezeket lehetőségekké kovácsolni, hiszen ez lenne a lényeg. Az ellátási láncok lokalizációja sok országban már évek óta téma. Szerencsére vagy szerencsétlenségünkre úgy gondolom, hogy a legtöbb esetben, így a mi piacainkon is, a teljesen helyben megvalósuló ellátási lánctól még messze vagyunk. A tagállamaink közül némely országok számára nehezebb ez az átállás, mint másoknak, ezért mindig a saját kereteiken belül kell felmérnünk a helyzetüket, és a gazdaságuk prioritásait. Nagyon fontosnak tartom, hogy folyamatos kommunikációban maradjunk a részvényeseinkkel, hogy mindig tudjuk hogyan állnak, mit tudnak éppen biztosítani, hogy mindig a lehető legjobban tudjuk őket támogatni. Ez néhány esetben kihívást jelenthet, de jelenleg szerencsére nem ez a helyzet.

Az IBB székhelye Budapesten található. Mi ennek az oka? Miért pont itt, és nem Moszkvában?

49 évet töltöttünk Moszkvában. Úgy gondolom, és erről szerintem többször is beszéltem már, hogy ez egy nagyon logikus lépés volt. Az újraindulás után a banknak nagyon jól ment, és rengeteg segítséget kaptunk az EU tagállamoktól 2015-ben. Végül, Magyarország oldaláról egy akkoriban nagyon bíztató döntés született, és az európai befolyás egyre jobban körvonalazódott, ami a befizetett tőkében is megmutatkozott. A hangsúly egyre inkább áttevődött Európára, a befektetéseink és a működésünk során egyre aktívabban fókuszáltunk ezekre a piacokra. Egyszercsak eljött az idő, amikor mindenki beismerte, hogy az országainkat Budapestről sokkal hatékonyabban tudnánk kiszolgálni. Mindenki felismerte, hogyha közelebb költözünk a piachoz, a befektetőinkhez, az a bank menedzsmentjének minden tagjára pozitív hatással lesz. A kilenc ország egyhangú döntést hozott a költözéssel kapcsolatban, ezért a székhelyünket 2019-ben át is tettük Budapestre. Mostanra egyértelművé vált, hogy ez volt a jó döntés. Az elmúlt két évben, amióta itt vagyunk Európában, a hitelportfóliónk 14 százalékkal nőtt, ezzel elértük a 1,2 milliárd eurós célunkat. Az utóbbi két évben, ennek a közelségnek köszönhetően a befektetői bázisunk is hatalmasat nőtt, és dinamikusan tovább növekszik. Az eszközeink földrajzi szempontból egyre szélesebb körűek, a portfóliónkban található szektorok pedig egyre változatosabbak. Ebben a felállásban mindenki nyer.

Régen Lengyelország is tagállam volt, és Varsó számít a közép-, kelet-európai régió pénzügyi központjának manapság. Hatalmas felhőkarcolók mindenhol, egészen elképesztő. Van rá esély, hogy Lengyelország ismét a Bank tagja legyen?

Jelenleg ebben a kérdésben nem folytatunk tárgyalásokat Lengyelországgal.

Lenne erre hajlandóság a lengyel oldalon?

Ez egyáltalán nem kérdés most, de lehetséges, hogy a részvényeseink bázisát hamarosan tovább növeljük.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük