A NATO egy értékeken alapuló szervezet – interjú Baiba Bražé-zsal

A NATO egy értékeken alapuló szervezet – interjú Baiba Bražé-zsal

A stratégiai kommunikáció még soha nem volt olyan fontos része a nyugati szövetségi rendszerek eszköztárának, mint a mai információs háborúban. Exkluzív interjúnk Baiba Braže-zsal, a NATO nyilvános diplomáciáért felelős helyettes főtitkárával.


A Szovjetuniónak már az 1960-as években is volt stratégiai kommunikációs részlege, így a NATO-nak egy több évtizedes lemaradást kell behoznia. Az orosz-ukrán háború új szintre emelte az információs hadviselést: melyek ma a NATO stratégiai kommunikációjának fő elemei?

A NATO számára megalapítása óta prioritás, hogy a katonai szövetség főbb céljait hatékonyan tudja kommunikálni a világ felé. Már a szövetség alapító tagjai is tisztában voltak a közvélemény tájékoztatásának fontosságával. A NATO Tájékoztatási Szolgálatát 1950-ben hozták létre, egy évvel az alapokmány Washingtonban történő aláírása után. Három évvel később pedig kommunikációs és információs programokat dolgoztak ki. Ma a NATO Nyilvános Diplomácia Osztálya felel a szövetség közdiplomáciai és kommunikációs tevékenységének összehangolásáért. A részleg keményen dolgozik a NATO nyilvános megítélésének javításáért, ezzel növelve a katonai szövetségbe vetett bizalmat és a szervezet támogatottságát. A Nyilvános Diplomácia Osztály a NATO polgári és katonai szerveinek, parancsnokságainak a stratégiai kommunikációját koordinálja. A NATO évtizedek óta küzd a szovjet, majd később az orosz propaganda és dezinformáció ellen. A Krím 2014-es törvénytelen annektálása óta a NATO-ellenes orosz propaganda erősödik. Az orosz invázió február 24-ei kezdete óta pedig az ellenséges információs tevékenység még tovább fokozódott. A NATO egy értékeken alapuló szervezet, amely a dezinformációra tényekkel és hiteles nyilvános tájékoztatással válaszol. A dezinformációval szembeni fellépés során hangsúlyt fektetünk az információs környezet megértésére és elemzésére, figyelünk a közvéleményre és a proaktív kommunikációra, illetve a legnagyobb hazugságok megcáfolására. Továbbá sikerült erős kapcsolatokat kiépítenünk a különféle partnereinkkel, nemzetközi és civil szervezetekkel, illetve a független médiával, melyekre támaszkodhatunk.

Sokan úgy vélik, hogy február 24-e a diplomácia eszközeinek kudarcát jelenti. A nemzetközi politikai helyzet egyre válságosabb képet mutat, Kína és az arab országok is mozgolódnak. Milyenek a NATO diplomáciai kapcsolatai a nem nyugati világgal? Milyen a nyugati katonai szövetség általános megítélése és mennyire nyitottak az országok a NATO-val történő együttműködésre?

A katonai szövetség 2022. júniusi madridi csúcstalálkozóján a delegációk megerősítették a NATO partnerségek fontosságát. A partnerkapcsolataink közös értékeken, kölcsönös előnyökön és egymás tiszteletén alapulnak. Minden partnerünk maga határozhatja meg az együttműködés ütemét és mértékét. A NATO megbecsüli a hasonló értékrendű államokkal, szervezetekkel fenntartott partnerségeket szerte a világon, mivel ezek egyre nagyobb szerepet kapnak a globális kihívások kezelése és a szabályokon alapuló nemzetközi rend védelme során. Továbbá a NATO Kínát sem tartja ellenfelének, hiszen vannak olyan globális kérdések, ahol együtt tudunk működni Pekinggel, mint például a fegyverzet-ellenőrzés vagy a klímaváltozás elleni küzdelem során. Mindazonáltal az is nyilvánvaló, hogy a NATO értékrendje nem egyezik Kínáéval. Peking késznyerítő eszközökön alapuló politikát folytat, és brutálisan elfojtja a demokratikus hangokat. A NATO új stratégiai koncepciója világosan kimondja, hogy Kína deklarált ambíciói és erőszakos politikája sértik a nyugati katonai szövetség értékeit, érdekeit és biztonsági helyzetét. Aggodalomra ad okot Kína és Oroszország elmélyülő stratégiai partnersége, melynek célja a jelenlegi, szabályokon alapuló nemzetközi rend aláaknázása. A NATO már több alkalommal felszólította Pekinget, hogy tanúsítson konstruktív hozzáállást és befolyását arra használja, hogy Oroszország véget vessen az ukrajnai háborúnak.

Vitathatatlan, hogy ma a NATO példátlan egységét látjuk, mégis Törökország továbbra is viszonylag szoros kapcsolatot ápol Oroszországgal. Milyen mértékben okoz ez konfliktusokat és nézeteltéréséket a szövetségen belül, és hogyan tudják ezeket kezelni? Milyen hatása lesz Finnország és Svédország csatlakozásának?

A NATO egységesebb, mint valaha. Harminc tagállama van a szövetségnek, melyeknek különböző a történeleme, földrajza és a kormányzatuk vezetői stílusa. Így természetes, hogy néha a szövetségesek véleménye eltér egy-egy kérdésben. De az elsődleges célban, a kölcsönös védelemben, mind egyetértünk. Törökország fontos és értékes NATO-tagállam, mely évtizedek óta együttműködik más szövetségesekkel a különböző biztonsági kihívások megoldásában. Ankara jelentős katonai támogatást nyújt Kijevnek, elősegítette az ENSZ közvetítésen alapuló gabonaegyezmény megkötését, és a hadifogolycserék előmozdításában is jelentős szerepe van. A júniusi madridi csúcstalálkozó történelmi jelentőségű, hiszen mind a harminc NATO-tagállam elfogadta Finnország és Svédország felkérését a szövetséghez való csatlakozásra. Minden szövetséges aláírta a csatlakozási jegyzőkönyveket, és eddig Finnország és Svédország belépési folyamata a NATO történetének leggyorsabb csatlakozása, hiszen már szinte valamennyi tagállam parlamentje is ratifikálta a csatlakozási jegyzőkönyveket. Ankara, Helsinki és Stockholm együtt dolgozik azon, hogy a Madridban közösen aláírt memorandum minden pontját végrehajtsák és ezzel fokozzák a terrorizmus elleni küzdelmet a nemzetközi szinten.

Baiba Braže-t 2020 májusában nevezték ki a NATO nyilvános diplomáciáért felelős helyettes főtitkárának. A Nyilvános Diplomácia Osztály (Public Diplomacy Division; PDD) felel a NATO népszerűségének és támogatottságának növeléséért világszerte, beleértve a konkrét műveleteket és politikai döntéseket. Baiba Braže a lett fővárosban, Rigában született. Korábban Lettország londoni nagyköveteként dolgozott, azt megelőzően pedig a lett külügyminisztérium biztonságpolitikai és nemzetközi szervezetekért felelős, valamint kommunikációs főigazgatói posztját töltötte be.

A The Riga Conference 2022-vel együttműködésben.

Belső fotók: Valdis Kauliņš

továbbiak
Grúzia mindig is elkötelezett volt Európa mellett
strategy

Grúzia mindig is elkötelezett volt Európa mellett

Interjú Nikoloz Khatiashvilivel a grúz külpolitikáról, a Keleti Partnerségről és az ország jövőjéről. A Keleti Partnerség keretén belül kötött megállapodásokkal Grúzia elkezdett közeledni a Nyugat felé. Milyen lehetőségeket kínál a Keleti Partnerség az ország számára, és melyeket tudta Grúzia sikeresen kihasználni? A Keleti Partnerség az EU egyik legfontosabb kezdeményezése, a
A muszlim politizálás kívánatos, a politikai iszlám kevésbé
strategy

A muszlim politizálás kívánatos, a politikai iszlám kevésbé

Nehéz olyan témákról konstruktívan beszélni, amelyek túlságosan átpolitizáltak, a közbeszédben inkább kutyasípként tekintenek rájuk, mintsem valós társadalmi kérdésként. Az európai radikális muszlimok témája is ebbe a kategóriába esik. Ezért van nehéz dolga az osztrák Dokumentationsstelle Politischer Islam-nak (DPI), azaz a politikai iszlám monitorozásáért felelős központnak, hiszen a kutatási területük miatt
Ki lesz Csehország új elnöke?
strategy

Ki lesz Csehország új elnöke?

Egykori korrupt miniszterelnök, liberális egyetemi rektor, vagy rendszerető vezérkari főnök között lehet választani. A cseh köztársasági elnök, Miloš Zeman a második, egyben az utolsó lehetséges ciklusát szolgálja, mint államfő, a csehek számára pedig választás közeleg. Választási lehetőség van bőven, ugyanis nem kevesebb, mint huszonegy jelölt indul el az elnökségért folytatott