fbpx
Nyomj Entert

„Cserebogarak” | Olimpikonok a filmvásznon

Mi a közös Egerszegi Krisztinában, Kárpáti Rudolfban és a Polgár lányokban? Egyrészt mindannyian beírták magukat a hazai sporttörténet nagykönyvébe, másrészt animációs film készült róluk. A „Cserebogarak” műfaját tekintve animációs sportfilm-sorozat, ahol mindegyik epizód más-más sportág kiválóságainak gyerekkorába nyújt betekintést. Miből lesz a cserebogár? Mutatjuk!

B. Nagy Ervin animációs rendező és csapata olyan filmet készített, amely már műfaját tekintve is egyedülálló. A sportfilm elsősorban a felnőtt közönségnek szól, akiknek egy jól sikerült balhorog, vagy fájdalmas ínszalagszakadás meg se kottyan. Ezzel szemben a „Cserebogarak” a maga hétperces játékidejével arról mesél, hogyan edzett májkrémes konzervvel a homlokán Egér, vagy hogy milyen hangszeren játszott a hatszoros olimpiai bajnok kardvívó, Kárpáti Rudolf, mielőtt a pástra lépett volna. A projektről B. Nagy Ervint kérdeztük.

A hazai olimpikonok gyerekkorát mutatja be a „Cserebogarak” című sorozatotok. Honnan jött az ötlet? Miért éppen a sportolókra esett a választásotok? 

A diploma évében került elém egy dokumentumfilm Egerszegi Krisztináról. Izgalmas volt látni, milyen iszonyatosan sok és idegőrlő munka árán készült fel egy-egy versenyre. Közel sem hasonló szinten, de azonosulni tudtam ezzel a mókuskerék helyzettel: akkoriban éjt nappallá téve a diplomafilmemen dolgoztam. Belegondoltam, ha fellapoznék egy műsorújságot, egy „egerszegis” rajzfilm biztosan felkeltené az érdeklődésemet.

A kollégáimmal elkezdtünk animációs sportfilmek után kutakodni, alig találtunk néhányat. Ott volt például az Animatrix: World Record, vagy a régi TeleSport főcím, a gyerekkorunkból ismert Állatolimpia, a LEGO Sport Champions és egy pár anime. Bizakodni kezdtünk, hogy tudunk új színfoltot hozni a hazai közönség elé a filmtervünkkel. Janovics Zoltán producerrel aztán megegyeztünk abban, hogy – a célközönséget szem előtt tartva – a sportolók gyerek- és ifjúkorára fókuszálunk, és hogy mindegyik rész más sportolóról, más sportágról szól majd. Megnéztük, miben jók a magyarok, és meg is születtek az epizódtervek.

A sorozat mindhárom epizódja a Macskássy Gyula animáció filmes pályázat keretein belül valósult meg. Mesélnétek kicsit a készítés folyamatáról? Például: nagyjából mennyi idő alatt készül el egy ilyen 7-8 perces rövidfilm? Milyen munkafolyamatok vannak, ezekre mennyi időt kell szánni, illetve kik dolgoznak az egyes epizódokon?

Az első epizódra („Egér”) 2014-ben, a másodikra („Kárpáti”) 2017-ben, a harmadik („A Polgár lányok”) és negyedik („Papp Laci”) epizódokra 2018-ban nyertünk támogatást. Ezek elkészítésére egyenként bő egy év állt rendelkezésünkre, de az évad hátralévő részeinél párhuzamosan több epizódot szeretnénk majd gyártani. Ezzel az ütemezéssel akár 2 év alatt is elkészülhet a teljes évad úgy, hogy a stáb lendülete is kitartson.

A munka mindig gyűjtéssel indul. Ezt követően elkészülnek az első figura- és látványtervek (concept art), megírjuk a 7-8 oldalas forgatókönyvet (script), s előre felvesszük 5-6 színésszel a szinkronhangokat (prerecording). Megrajzoljuk a 100-120 beállításból álló képes forgatókönyvet (storyboard), majd következik a 7 perc hosszúságú film vázlatosan mozgó, firkás verziója (animatic), amelyben elővágjuk és beidőzítjük az összes snittet a zörejekkel, dialógokkal együtt. Aztán előkészítjük a 40-50 vázlatos hátteret (layout), megadjuk a 10-11 színtervet (color script), ami alapján az összes háttérfestő egységes színpalettában tud festeni. Ezt követően előkészítjük az animátoroknak a 100-110 lemozgatni való animációs jelenetet (precomp). Az elkészült hátterek és lemozgatott figurák rétegeit a képi utómunka (composit) alatt dolgozzuk össze, rájuk kerülnek a fények, árnyékok és a különféle effektek. Ezután a „digitális vágóolló” véglegesíti a film képi részét (picture lock), rákerül a végleges zene és zörejsáv: a sound designer lekeveri (sound mixing), hogy minden jó időben, jó helyen szóljon, és jöhet az utolsó mentés (final render).

Az előbbiek alapján talán sejthető, hogy folytonos csapatmunkáról van szó. Megközelítőleg 40-50 szabadúszó munkatárssal dolgozunk együtt, akik szentelnek pár hetet, hónapot a „cserebogaras” munkálatokra, a gyártás különböző fázisaiban. Közülük Varga Petra színterveit, Ruska László és Varga Bálint 3D-s jeleneteit és Alpár Balázs zeneszerzőnk kimagasló munkáját emelném ki, amivel valamennyien hozzájárulnak az epizódok képi és hangi világának egyediségéhez.

Eddig három epizód látott napvilágot: Egerszegi Krisztina, Kárpáti Rudolf és a Polgár lányok történetét ismerhette meg a közönség. Milyen terveitek vannak a sorozat folytatásával kapcsolatban? A negyedik film főszereplője Papp László lesz. Milyen további epizódokra számíthatunk?

Miután megvan, melyik epizóddal, milyen sportágat céloztunk be, felkutatjuk, kik képviselhetnék azt a legjobban. Egyrészt a legeredményesebbek közt keresgélünk, ugyanakkor igyekszünk jól adaptálható részekre bukkanni az illető gyerekkorából, s nem utolsósorban fontos tényező a köztudatban élő személyiségek egyénisége is.

A gyűjtőmunka rendszerint életrajzi könyvek, dokumentumfilmek, interjúk, riportok, cikkek tanulmányozásával kezdődik, de fotókat, mozgóképes referenciát is gyűjtünk már a kezdetekkor – ezek alapján születnek az első rajzos vázlatok. Hogy kik lesznek a következő epizódok szereplői, azt egyelőre nem árulhatom el, de a szemfülesebbek a sorozat látványtervei között keresgélve megtalálhatják a 13 piktogramot, amelyek a készülő epizódokat is előrevetítik.

Ez a műfaj meglehetősen egyedülálló a maga nemében, hiszen nem egy fiktív történetet meséltek el, hanem egy valós, ismert személyt, sportolót mutattok be. Alaposan utána kell járnotok, hogy valósághűen mutassátok be a történteket, tehát – ahogy már mondtad is-, komoly kutatómunka előzi meg a gyártást. És akkor még nem is beszéltünk arról, mit szólnak ilyenkor maguk a főszereplők. Hogyan reagáltak arra, amikor megkerestétek őket az animációs film ötletével? 

A részletes gyűjtőmunka mellett sok energiát fordítunk arra, hogy korhű helyszíneket, használati tárgyakat és ruházatot próbálunk beemelni a jelenetekbe: néha még a beállítások jelentéktelennek számító kis szegleteibe is – a Tesz-Vesz Város mesekönyvek után szabadon. Meggyőződésem, hogy ez az alaposság erősíti a különböző epizódok miliőjét, s egyúttal igyekszünk bizonyos mértékig dokumentarista hozzáállással megteremteni az adott kor atmoszféráját.

Ugyanezzel a felfogással keressük meg a címszereplőinket is. Ha lehetőségünk adódik első kézből plusz információk gyűjtésére, szívesen keressük fel őket. Mikor Egerszegi Krisztinával találkoztunk, elmesélte az ominózus májkrémes konzervvel egyensúlyozós trükkjét, amit előszeretettel rajzoltuk bele az első epizódba. Vagy mikor megmutattuk a vázlatosan mozgó rajzokat Polgár Juditnak a harmadik epizódból, rögtön kilistázta azt az 5-6 jelenetet, amelyben hibásan rajzoltuk fel a sakktábla világos-sötét kockáit.

S persze mindig feszülten vártuk, mit szólnak a főszereplők saját maguk rajzolt hasonmásaihoz. Végső soron azzal nyugtatjuk magunkat, hogy ezek a rajzfilmek elsősorban nem nekik, hanem a nézőknek készülnek. A címszereplők beleegyezésével elsősorban nekik szeretnénk tanulsággal és mondanivalóval szolgálni az egyes epizódokon keresztül.

Az „Egér” epizód több hazai és nemzetközi filmfesztiválon is bemutatkozott már, és szép számmal születtek díjak is. A Ti szívetekhez melyik film áll legközelebb és miért?

Mindegyik epizód más, erre próbálunk történetben, karakterben, színvilágban, zsánerben is ráerősíteni. Az egyik üde és vagány plánozású, a másik régies, kicsit kopottabb, statikusabb beállítású, míg a harmadik zenés montázsoktól hemzseg, és ez adja az epizód karakterét.

Rendezőként úgy érzem, mindig éppen a következő rész a kedvencem, amelyik még nincs kész és szabadon formálható. A folyamat néha izgalmasabb, mint a végeredmény. A legelején még csak impressziókat, bravúros ötletek kavalkádját látom, s igen csábító ezeket összegyúrni, s megtölteni tartalommal.

A nézői visszajelzések alapján úgy látjuk, mindenkinek más epizód a kedvence. Van, akinek az egyikben a képek nosztalgikus hangulata, a másikban a fő konfliktus felvetése, a harmadikban pedig a történet drámaisága tetszik. Már szűk 6 éve kezdtük rajzolni az első epizódot, s bár minden igyekezetünkkel azon vagyunk, hogy egységes látványvilágot teremtsünk a teljes sorozatban, ez a sorozatterv mégis kicsit olyan, mintha egy 13 különálló filmből álló animációs antológia lenne – s ha jobban belegondolok, ez remek lehetőséget kínál nekünk, alkotóknak a hosszú gyártási évek alatt az epizódonkénti felfrissülésre, újjászületésre.

A „Cserebogarak” eddig elkészült epizódjait meg is nézhetitek:

EGÉR / LITTLE MOUSE (2016)

KÁRPÁTI / KARPATI (2018) 

A POLGÁR LÁNYOK / THE POLGAR GIRLS (2019)

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük