fbpx
Nyomj Entert

Dolgozzak, vagy ne dolgozzak otthonról?

A távmunka a koronavírus óta szerves részévé vált az életünknek, számtalan szektor munkavállalói rendezkedtek be otthoni munkavégzésre, amit sokan azóta is töretlenül folytatnak. Nem csoda, hiszen kényelmes, időt spórol, ráadásul sok esetben nem, hogy ront a hatékonyságon, de még javítja is azt.


Szuper dolog otthonról dolgozni. Ezeket a sorokat is a szobámból írom, felkeltem, lefőztem a kávémat, utána pedig nem kellett azzal foglalkoznom, hogy prezentálható állapotba kerüljek, majd átutazzam a várost csak azért, hogy ugyanazt csináljam az irodában, mint itthon, csak egy fokkal kényelmetlenebb székben. De ha akarnám, felkelhetnék délután 2-kor, és elkezdhetném a munkám este, mert nem tart láncban annak a felelőssége, hogy időben beérjek a munkahelyemre.

Ha azonban annyiból állna a remote munka, hogy borostásan, alsónadrágban írhatom a cikkeim, akkor talán nem változtatná meg annyira a világot. Közép-kelet-európai fővárosi lakosként nettó haszonélvezője vagyok az újonnan kialakult helyzetnek, ugyanis a home office nem csak arra ad lehetőséget, hogy egy 20 perccel odébb lévő irodába ne kelljen bebuszoznom, de arra is, hogy egy kontinenssel odébb lévő cég munkavállalója legyek. Ezzel pedig az is jár, hogy kikerülök a lokális bérversenyből, és lehetőségem van az itthoninál sokkal jobb fizetésre szert tenni.

Pisla Réka | Hype&Hyper

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a vállalatok sem vakok, tisztában vannak vele, hogy egy magyar srácnak nem kell annyi fizetést adni, mint egy szilícium-völgybélinek. Ezzel kapcsolatban azonban nincs konszenzus, hogy hogyan kéne cselekedni. Az olyan óriásvállalatok, mint a Google például az Egyesült Államokon belül is ahhoz szabta az otthonról dolgozók bérét, hogy milyen megélhetési költséggel rendelkező területen élnek, tehát míg a seattle-i remote fejlesztő megkapja a bére 100 százalékát addig, aki a várostól egy órára lakik már 5-10 százalékos visszaeséssel számolhat abban az esetben, ha nem szeretne bejárni dolgozni. Sok azonban az olyan cég, amelyik nem folyamodik ilyesfajta bércsökkentésekhez.

A lakhatás és a mindennapi alapvető fogyasztási cikkek relatív olcsósága mellett Közép-Kelet-Európa az internete miatt is kiemelkedő helyszín, ha távolról akarunk dolgozni. A Nerdwallet összegyűjtötte, hogy Európa legnagyobb 30 városa közül hol a legjobb és legmegfizethetőbb az internet, és nem meglepő módon nem a nyugati nagyvárosok kerültek az élre. A listát Bukarest vezeti, ahol átlagosan 232,17 Mbps sebességű internetért 7,2 fontot kell kifizetnie a felhasználóknak, de a top 10 többi tagja is szinte kizárólag a térségből került ki:

VárosInternet havi költségeSzélessávú internet sebessége (Mbps)
Szófia£9.6686,75
Varsó£10.41156,33
Budapest£10.66210,55
Krakkó£11.50156,33
Riga£12.27135,22
Prága£16.5448,37
Belgrád£18.5986,77
Torino£23.82104,09
Róma£23.93104,09
Forrás: Nerdwallet

Ilyen környezetben könnyen azt gondolhatjuk, hogy boldog-boldogtalan Közép-Kelet-Európába költözik, mert ott sokkal többet ér a megkeresett pénze, a cégek pedig mind innen halásszák a munkaerőt, hiszen, ha nem is annyi fizetést kínálnak nekik, mint a nyugat-európai, vagy amerikai kollégáknak, még így is az ottani lehetőségeikhez képest prémium bérhez juthatnak például a baltikumi remote dolgozók. Ennek az elképzelésnek állít kontrasztot az, hogy az elmúlt években a balti államok cégei egyre nagyobb ütemben foglalkoztatnak nyugati távmunkásokat. Észtország egy év alatt az Egyesült Királyságból 186 százalékkal több embert foglalkoztatott, Kanada esetében is 180 százalékkal nőtt ez a szám. Az ország nincs ebben egyedül, Lettország is 120 százalékos növekedést prezentált a szigetországból dolgozók számát illetően, Litvánia pedig az Egyesült Államokból importál nagyobb számú remote munkaerőt, itt ez az érték egy év alatt 153 százalékot nőtt.

Pisla Réka | Hype&Hyper

Az ok egyébként nem meglepő, hiszen bármennyire is fejlett digitálisan a térség, a három országnak együttesen nincs akkora népessége, mint egyedül Londonnak, így speciális szakterületekhez értő szakemberekből is limitált az erőforrás, egy nyugati programozótól pedig aligha lehet elvárni, hogy átköltözzön Kelet-Európába.

Karrierépítés szempontjából nem mindenki érzi úgy, hogy a távolsági, vagy hibrid munka pozitív hatással lenne. A Deloitte idei felmérése alapján a nők 60 százaléka érezte úgy, hogy fontosabb megbeszélésekből kimaradtak, felük pedig azt nyilatkozta, hogy merőben visszaesett a főnökeikkel való kontakt a távmunka során, ami a munkahelyi előrelépés meghatározó eleme. Mindemellett fontos leszögezni, hogy ha nem kell egy munkahelyen fizikailag megjelenni, az csökkenti a marginalizált csoportok kitettségét. Kevesebb a bőrszín alapján való megkülönböztetés, kevesebb a szexuális töltöttségű megjegyzés, ami egy sokkal egyenlőbb munkahelyi közeget eredményezhet.

Pisla Réka | Hype&Hyper

Értelemszerűen a különbségek megjelenhetnek a munkavállalók otthoni légkörében, akkor tud jól működni a távmunka, ha kényelmesen érezzük magunkat otthon. Az pedig pénzben nem kifejezhető, hogy egy adott embernek mekkora igénye van arra, hogy élőben találkozzon a munkatársaival, vagy mekkora keretet ad az életének, ha minden reggel 8-ra be kell mennie az irodába, de a lehetőség, amit kínál, meglehetősen pozitív. Ha világszinten közelítenek egymáshoz a bérek, mert a megélhetési költség határozza meg a fizetséget, illetve ha az irodai különbségeket mérsékli az otthoni munkavégzés, az kiegyensúlyozottabb, határozottabb, boldogabb embereket szül.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük