Céltalanul is nagyon jó Budapest utcáit róni, de a leglazább sétához is magunkkal vihetjük a 10+1 Budapest című könyvsorozat egy-egy kötetét, hiszen ezek mindössze ötven oldalasak, ugyanakkor rengeteg új információval szolgálnak a város építészetéről.
A formátum mellett a kötetek érdekessége, hogy meglepő, eddig feltérképezetlen vagy kevés figyelmet kapott stílusokról, épületekről, építészekről olvashatunk bennük. Az első rész a fővárosi brutalista épületek, míg a második a Löffler-fivérek munkásságának nyomában jár. Mi most nem 10+1, hanem öt kérdésben kérdeztük a sorozat ötletgazdáját és kiadóját, Kedves Lászlót.
Hogyan merült fel a sorozat ötlete? Miért döntöttél e formátum mellett egy nagyobb, több kötetes összefoglaló kiadvány helyett?
Nagyon jellemző rám, hogy ha könyvekről van szó, akkor egyfolytában jár az agyam, újabb témák és ötletek után kutatok – fejben. Ez a sorozat is így született meg, egyszer csak „kipattant”, hogy akarok egy ilyet.
A koncepció kezdettől fogva az volt, hogy a kiadványok ne legyenek terjedelmesek, a szövegezés rövid, könnyedebb stílusú, lényegre törő és informatív legyen. Persze minden témát ki lehet bontani részletesen is, de nem ez volt a cél, hanem a novella hosszúságú ismeretterjesztés.
Az egyes kiadványok témái nagyon egyediek, nem kizárólag egy stílust bontanak ki, hanem egy-egy építész munkásságát vagy akár egy utcát tárgyalnak. Mi alapján választod ki a témákat?
Azt nézem, hogy mi nincs, mi nem volt még eddig, és mi az, ami érdekes lehet, mivel lehet sok embert megszólítani. Természetesen lesznek olyan könyvek, amelyekre ez az állítás nem igaz, például a sorozat harmadik, Lajta Béla-kötete. De ez megjelenik angolul is, ami még nem volt, így a városba látogató turisták is megismerkedhetnek Lajta munkásságával.
Bár angolul is meg fog jelenni, úgy érzem, elsősorban nekünk, budapestieknek szól ez a sorozat.
Budapestet mi, itt élők is egyre jobban ismerjük és szeretjük többek között a városi séták szervezőinek, a bloggereknek, az újságíróknak, mint például Zubreczki Dávid, Vince Miklós vagy Bartha Dorka, és még számtalan embernek köszönhetően. De szerencsére még mindig akadnak bemutatásra váró témák és a nagyközönség számára kevésbé vagy egyáltalán nem ismert alkotók.
Milyen témákra számíthatunk még a kötetekben? Kik a szerzőik?
A kötetek témáit nem szeretném előre elárulni, az legyen mindig meglepetés. A következő kettőről már beszélhetek, hamarosan érkezik Lajta Béla Csáki Tamástól és a Stefánia út Bartha Dorkától. Igyekszem az adott terület szakértőjét, kutatóját, ismerőjét felkérni a kézirat megírására, legyen az művészettörténész, újságíró vagy blogger. A későbbiekben szeretnék pályakezdő vagy még egyetemista művészettörténészekkel is együtt dolgozni.
Személy szerint te mit kedvelsz a leginkább Budapest építészetében?
Mint sokan mások, a változatosságot és a sokszínűséget szeretem. De ami a nagy kedvencem, az az 1945-90 közötti időszak építészete. Szomorú, hogy iszonyatos tempóban fogynak ezek a házak.
10+1 Budapest | Facebook
Bauhaus és természet szintézise | Alma Vetlényi
Ízesre hangolt címkék | Frootie X Csuth Péter
