Ford Campus

Ford Campus

Utoljára talán akkor írtunk a Snøhetta valamelyik munkájáról, amikor Budapesten megnyerték a Déli Városkapu masterplan pályázatát.
Akkor ennek nagyon örültem, mert merész, előremutató és nagyívű gondolatokat alakítottak egy városrész alapjaivá.
Úgy tűnik ehhez jól értenek, ugyanis Dearborn, Michigan államban megint sikerüt megrajznolniuk a jövőt, vagy legalábbis körvonalazni azt.

A Ford és Dearborn története összefonódott; itt született az alapító Henry Ford 1863-ban, itt épült meg az első gyáruk, később a cég globális központja, majd a kutatásért és fejlesztésért felelős központjuk. 64 év után most ez újul meg a következő nyolc évben.

A létesítmény – mint az amerikai autóipar egy meghatározó központja – pont olyan jelenleg, mint az amerikai nagyvárosok többsége; autóközpontú, nehezen sétálható és kevéssé humánus. A városok növekedése, sűrűsödése, és a zöld téma úgy ahogy van felforgatta a 20. század városi közlekedésről alkotott képét, elhozta a közösségi közlekedés új virágzását, valamint a nagy hálózatok közötti apróbb összekötő eszközök; közösségi biciklik, rollerek, autómegosztók reneszánszát.

Ezen szempontok szerint tervezték most újjá a dearborn-i Ford Campust.

Az első és legfontosabb koncepcionális kérdés, a parkolóhelyek eltűntetése. A “régi” 140 hektáros campus területének 40 (!) százalékát felemésztő parkolók mennyiségét 8 százalékra mérskéklik, és az ebből fakadó autóforgalom csökkenéssel az épületeke egymáshoz jóval közelebb lehet kialakítani, tehát gyalogos távolságban.

A felszabadult területekkel kapcsolatban a cél az volt, hogy valamilyen formában visszaadják a természetnek és nagyon hamar, még a munka megkezdése előtt kiderült, hogy a terület vizes, egykori ár- és lápterületen található, így ezeket feltérképezve az épületek helyeit újatervezték, és ezek a vizes területek kisebb tavak és patakok formájában újra lesznek alkotva.

Mindazzal amit eddig leírtunk, tehát az autók kiszorításával, az épületek elhelyezésének újragondolásával a campus kapacitását 11.000 főről 20.000 főre növelik, amihez egy belső közösségi közlekedési hálózat is kapcsolódik majd.

Ha visszagondolunk a tervezők Budapest Déli Városkapu masterplan koncepciójára is, ott is egyértelmű volt, hogy a természeti előképek megkereséses és beépítése a gondolkodásunkba akár a földrajzi adottságok, vagy a sétálhatóság terén, jó szervező elv egy terület működésének újraalkotásához és hatékony tervezéséhez.