fbpx
Nyomj Entert

Megarégiók Közép-Kelet-Európában

A cikk nyomtatásban a Hype&Hyper 2022/2. számában jelent meg.

Illusztráció: Bárdos László


Európa egy nagy gyümölcsöstál. Hiszen ami Ázsiának a japán Taiheiyō Belt, vagy az Amerikai Egyesült Államoknak a Texas Triangle, az a mi öreg kontinensünknek a Blue, a Golden és a Green Banana. Természetesen nem gyümölcsökről van szó, hanem megarégiókról, azaz olyan megalopoliszokról, amelyek egy nagyvárosi struktúrára illeszkedve komplex és integrált infrastrukturális, demográfiai és gazdasági egységet alkotnak. A megarégiók kialakulása egészen az ókorig nyúlik vissza, hiszen napjaink egyik fő megarégiója éppen a Nílus partján fekszik, ahol több ezer évvel ezelőtt élte aranykorát a történelem egyik legikonikusabb kultúrája, a fáraók ókori Egyiptoma. A megarégiók nagyon fontos szerepet töltenek be a XXI. században, ugyanis a gazdasági és társadalmi fejlődés motorjai. Gondoljunk csak a már fent említett Texas Triangle régióra, amely Dallas, Houston, San Antonio, Austin és Ft. Worth városait foglalja magába és nemcsak a múltban határozta meg az amerikai gazdaság irányát, hanem egyfajta új Szilícium-völgyként is hivatkoznak rá. A megarégiók kialakulása alapvetően a fejlett kontinensekre jellemző, de Afrikában példa a jelenségre Marokkó nagyvárosainak nyomvonala vagy éppen a Pretoriát és Johannesburgot is magába foglaló dél-afrikai Gauteng régió. Bárhol is járjunk a világban, a megarégiók minden esetben ugyanarról ismerszenek meg: egybefüggő vagy szorosan kapcsolt városok érik egymást, olyan integrált infrastruktúrával és gazdasági szerkezettel, amely azt eredményezi, hogy egy szervként üzemel az összesség az emberiség szervezetrendszerében. Úgy is mondhatnánk, hogy a megarégiók fejlődésünk motorjai, a szív, amely nyughatatlan munkájával életben és mozgásban tartja a test egészét, teremtő erőt adva annak. 

Szintén fontos megjegyezni, hogy a fent említett megarégióknak léteznek kisebb testvérei is, olyan területek, amelyek szintén megfelelnek a fenti kritériumrendszernek, csak méretükből és gazdasági teljesítményükből adódóan nem lehet őket egy Texas Triangle megarégióhoz hasonlítani. Európa esetében három megarégió határozza meg a világ és egyben a kontinens működését, ezek a már említett banánok. Az északi régió történetileg a kapitalizmus bölcsője, a Blue Banana, amely a London, Manchester, Rhine, Ruhr, Randstad és Milánó vonalon fekszik, mediterrán társa pedig a Golden Banana, amely Valencia, Barcelona, Nice, Torino irányt határozza meg egy kerek egészként. A nyugat- és dél-európai megarégiók mellett pedig szót kell ejteni egy bizonyos Green Bananaról is, amely bár még kétségtelenül fiatal képződmény, nem azért zöld, mert éretlen, hanem Közép-Kelet-Európa szíve, nyugat és kelet, észak és dél csatornája. A Green Banana nyolc országot szel át a Gdańsk, Varsó, Łódź, Wrocław, Katowice, Krakkó, Prága, Pozsony, Bécs, Budapest, Zágráb, Ljubljana és Trieszt vonalon, integrálva Európa legfejlettebb városait és fejlődő gazdaságait. A Green Banana kikötővárosból indul és oda érkezik, hét fővárost karol fel, kirajzolva a modern Európa egyik legfontosabb kereskedelmi térségét, amely egyben tőkeerős és fejlődőképes is. A közép-kelet-európai államok az utóbbi évtizedekben sorra léptek be a fejlett országok klubjába, gazdaságuk dinamikus fejlődést mutat, miközben válságálló tulajdonságok a legnehezebb recesszión is átsegítette őket. Elég csak a Covid-19 pandémia okozta globális leállásra és válságra gondolni, amelyet európai uniós szinten Közép-Kelet-Európa vészelt át a legjobban, jelenleg is hatalmas GDP-növekedést produkálva. Mindezek mellett csak hab a tortán a Green Banana országainak monetáris politikája, amely alapvetően biztos és alacsony államháztartási hiánnyal dolgozik, ellenben a déli EU- tagállamokkal; és nyitott az innovációra, bevonzva a legmagasabb hozzáadott értékű befektetéseket. Fontos azonban megjegyezni, hogy a Green Banana alapvetően egy kisebb megarégiónak számít, egyesek pedig a létezését és kétségbe vonják az alacsony népesség és népsűrűség miatt. Bár a demográfiai egység egy megarégió esetében elsődleges, a Green Banana területe nagyrészt 50 millió embert ölel fel, miközben a legnagyobb városi központjának népessége 3,5 millió fő. Ez a relatíve alacsony népességszám azonban csak globális szinten lóg ki a sorból, ugyanis európai mércével kifejezetten nagynak számít, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy az 50 millió fő az Európai Unió népességének bő tíz százaléka. 

A Green Banana megarégión belül vannak erőközpontok, amelyek a megarégió fejlődésének motorjait jelentik. Természetesen a fővárosok és azok vonzáskörzete mindig ilyen városi központokat alkot, sokkal érdekesebb azonban megvizsgálni, hogy a történelmileg sűrűn lakott és iparosodott vidékeken hogyan szerveződnek a meghatározó egységek. Közép-Kelet-Európa legnagyobb szénmedencéje a sziléziai szénmedence, ezzel párhuzamosan pedig nem meglepő tény, hogy az egyik legfejlettebb és legnagyobb régió is ide kötődik, a Górnośląsko-Zagłębiowska Metropolia, közismertebb nevén a GZM. A GZM népessége 2,2 millió fő és régóta dédelgetett álomként jött létre 2017 júniusában a lengyel minisztertanács rendeletével a már létező Felső-Sziléziai Metropolitan Association bővítéseként. Történeti előzményként érdemes megemlíteni, hogy a szövetség már tíz évvel korábban megalakult Świętochłowicében 14 magvárosból. A GZM célja, hogy mindent menedzseljen, ami szükséges egy megarégió hatékony fejlődéséhez, egy erős városi és iparilag fejlett, nemzetközileg versenyképes profillal rendelkező térség fenntartása és az összes infrastruktúra egységes kezelése. Ezeket a költségeket azonban fedezni is kell, amelyek miatt a GZM a lakosok és a résztvevő önkormányzatok jövedelemadójának 5%-át megkapja.

A GZM koncepciója nemcsak azért fantasztikus, mert összekovácsolja a különböző települések lakóit és gazdaságát, hanem mert olyan nemzetközi versenyképességet teremt az integrált rendszereknek és egységes megjelenésnek, fellépésnek köszönhetően, amely záloga a folyamatos fejlődésnek. Katowicénél maradva szintén érdemes kiemelni a GZM-en túl terjeszkedő Katowice nagyvárosi területet, amely nem rendelkezik konkrét menedzsmenttel, de egységes blokknak tekinthető, és 3,5 milliós népességével európai szinten is kiemelkedő nagyvárosi terület. Az országhatárok azonban a megarégiók esetében nem sokat számítanak, ha pedig Közép-Európa népsűrűségét és gazdasági gravitációs erejét nézzük, akkor a Krakkó-Katowice-Ostrava vonal a régió szíve. Rhine-Ruhr vidékhez hasonló, XIX. és XX. században iparosodott megarégió a Felső-Sziléziai nagyvárosi terület, amely Csehországból indul és egészen Krakkóig tart, amely esetben a népessége 7 millió főre tehető. Nem véletlen, hogy a pandémia alatt a cseh-lengyel határ ezen szakasza különleges státuszt élvezett a lezárások ellenére is, a gazdasági integrációja a térségnek ugyanis elképesztően fejlett. 

Elhagyva a Green Banana közepét, érdemes megvizsgálni az északi kezdőpontját, a Tricityt, azaz Trójmiasto. A lengyel Pomeranian Voivodeship kikötővárosait magába foglaló metropolisz Gdańsk, Gdynia és Sopot városokat foglalja magába és 1-1,5 millió embernek ad otthont, miközben hatalmas mennyiségű tengeri kereskedelmet bonyolít le. Gdańsk és Gdynia kikötői 2019-ben közel 76 ezer tonna árut adtak-vettek, amellyel a Tricity a második legnagyobb kikötőkomplexum lett a Balti-tengeren az oroszországi Ust-Luga kikötő után. A Tricity ezen felül nemcsak komplex gazdasági környezetet teremtett, hanem nagyon fontos üdülőövezet is, a lengyel Riviéra kapuja. 

Ha pedig már városhármasokról van szó, nem mehetünk el a Green Banana egyik legfejlettebb nagyvárosi területe mellett, amely az amerikai turisztikai könyvekből ismert ún. Arany Háromszög. Az Arany Háromszög városai Bécs-Pozsony-Budapest és bár a megnevezés a városok gyönyörű történelmi kincseire utal, a fejlettség nemcsak a XIX. században adta erejét ennek a hármasnak, hanem napjainkban is. Gazdasági kapcsolódásokat és gravitációs erőt tekintve a Krakkó-Katowice-Ostrava hármas melletti legnagyobb gazdasági régió, városi terület az magyar, szlovák és osztrák főváros által szegélyezett régió, amely átlagfizetéseit és életszínvonalát tekintve is méltán szolgált rá a híres megnevezésre. 

A közép-kelet-európai Green Banana erejét az is növelheti, hogy egyes elemzők már a 2010-es évek közepén azt jósolták, hogy a nyugat-európai Blue Banana lassacskán keletre tolódik, a berlini fal leomlásával ugyanis a nyugati gazdaság erőközpontja Németországba került, és nem a Benelux, vagy egykoron nyugat-németországi területekre. A Blue Banana keletre sodródása pedig a régiónknak is nagy lehetőségeket rejt, egy megarégiós integrációnál ugyanis csak egy jobb dolog létezhet: két megarégió szerves integrációja, kölcsönös összefonódása.


Inkább nyomtatott formában olvasnál? Most megrendelheted a Hype&Hyper magazin negyedik számát a Store oldalunkról!


Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük