fbpx
Nyomj Entert







Nem gyümölcslé, ribizlibor! | Lajos-Király Manufaktúra

Király Dávid nagyapjától örökölte meg a földet, amelyen fekete, piros és fehér ribizlit termeszt, és ezekből hagyományos eljárással borokat készít. A Lajos-Király Manufaktúra új tradíciót teremt Verpeléten, a bor és a nóta falujában, ahol egyébként az olaszrizling dívik – ők különleges ribizliboraikkal dobbantanak nagyot. Interjú!

Családi örökség

A Lajos-Király Manufaktúra története Bernáth Lajos kertészmérnökkel, Dávid nagyapjával kezdődött, aki sok éven keresztül foglalkozott ribizlitermesztéssel. A szüretekbe a közeli családtagok és a nyári szünidejüket töltő unokák is rendszeresen becsatlakoztak. Dávid tizenegy évesen vett részt az első szüreten, onnantól kezdve bátyjával együtt minden nyarukat a nagyszülőknél töltötték, gimnazistaként pedig már ő szervezte a részben gépesített szüreteket, tizenegy hektáron. A ribizlit elsősorban eladásra szánták, a gyümölcsöt piacon értékesítették, a feldolgozás kérdésével nem foglalkoztak. Egészen addig, míg egyik évben rekord mennyiségű ribizli nem termett – kezdeni kellett valamit a „felesleggel.” Bor lett belőle. Lajos bácsi kizárólag saját és családja örömére készített ribizlibort, a termény java része továbbra is a piacra ment. A nagypapa 2012-ben bekövetkezett halálát követően a nagymama foglalkozott a földekkel.

Dávid ekkor még Budapesten élt és dolgozott szakácsként. Az iskolából a Náncsi néni vendéglőjébe ment, itt szerzett szakmai gyakorlatot, később a Zeller Bistróhoz, majd az Egyetem téren működő Café Alibihez került. 2015-ben úgy döntött, hazaköltözik Verpelétre és folytatja azt, amit nagyapja egykor elkezdett.

A ribizlibor receptúráját több évnyi munka során finomították a mai ízléshez igazodva. Dávid és édesapja együtt végezték el a szőlész-borász képzést, az ott szerzett szakmai tudást folyamatosan alkalmazzák a gyakorlatban.

„Ha megcsinál velem egy szezont, elveszem feleségül”

Dávid 2017-ben ismerkedett meg későbbi feleségével, aki növényorvos szaktanácsadóként dolgozott Egerben. A családi vállalkozás mindennapjaiba becsatlakozó Sziszinek Dávid azt az ígéretet tette, hogy ha megcsinál vele egy szezont, elveszi feleségül.

A fiatal házasok között a feladatok is megoszlanak, s ezzel a Lajos-Király Manufaktúra története is új fejezethez érkezett: Dávid a gazdálkodással, Sziszi a papírmunkával és a menedzsmenttel foglalkozik, közösen pedig nevelik kisfiukat, Boldizsárt. A család állandó „tagja” mellettük még a csodaszép Barkas, mely a fesztiválos és rendezvényes kitelepülések alkalmával kíséri el Dávidékat. A koronavírus miatt ugyan az ilyen típusú eseményekből ebben az évben kevesebb jutott, ám az élet nem állt meg a verpeléti gazdálkodásban: Dávid ideje nagy részét a ribizliültetvényeken töltötte, Sziszi pedig beletanult a social media-felületek kezelésébe. Szigorú értelemben ők ketten vezetik a vállalkozást, de a munkálatokba gyakran a családtagok is besegítenek: Dávid nagymamája a mai napig aktív, ha kell, és a szülők is átvállalnak bizonyos terheket, legyen szó akár szüretről vagy gyerekfelügyeletről (mint ahogy az történt az interjú készítésekor is – a szerk.).

Dávid és Sziszi mindenben közösen döntenek: folyamatosan pörögnek és tele vannak ötletekkel, és bár néha hiányzik nekik a városi közeg, nem bánják, hogy Verpelétre költöztek, innen ugyanis látják az egész Mátrát, miközben egy percig sem unatkoznak, pláne most, a szüreti időszakban.

Ez nem szőlő, ribizli!

A Lajos-Király Manufaktúra kezdettől olyan logóban gondolkodott, mely méltó módon képviselheti ezt a rendhagyó italt. Dávidék egy letisztult, könnyen felismerhető jelet szerettek volna társítani a ribizli mellé, ráadásul olyat, amely nehezen összetéveszthető a sokat látott szőlőfürt-ábrázolásokkal.

A minimalista, elegáns logót a boroscímkék koronázatlan királya, Ipacs Géza tervezte meg nekik, akivel rögtön, már az első találkozás alkalmával megtalálták a közös hangot. Bő egy hónap múlva rá is bólintottak a Géza által javasolt egyszerű, geometrikus formákra épülő ribizli-piktogramra és a vele kéz a kézben járó talpatlan, groteszk betűkből építkező feliratra. A Lajos-Király Manufaktúrának egyébként semmi köze XIV. Lajoshoz, vagy legalábbis Dávidéknak nincs tudomásuk arról, hogy a francia uralkodónak bármi köze is lett volna a ribizlihez. Géza javaslata volt, hogy a Napkirályt is emeljék be – ha csak egy vizuális poén erejéig is –, ha már ennyire kézenfekvőnek tűnik mindenki számára az asszociáció.

Redukció és kézi csömöszölés

Évente nagyságrendileg 5-7000 liter ribizlibort palackoznak. A gyümölcsborokat portói típusú palackba töltik, melyet Franciaországból szereznek be, a karakteres, sötét színű üveget visszazárható portugál típusú dugóval zárják le. Már önmagában az üveg formája is sejteti, hogy itt bizony rendhagyó borról van szó.

Dávidék piros, fehér és fekete ribizlit termesztenek, ezekből jelenleg két típusú bort készítenek. Az egyik a pirosribizli-bor, melyet reduktív eljárással állítanak elő, vagyis arra törekednek, hogy a zárt tartályban minél kevesebb oxigénnel érintkezzen a lepréselt, erjedő gyümölcs leve. Ennek a módszernek köszönhetően egy friss, üde, gyümölcsös ízvilágú bor jön létre. A manufaktúra másik bora egy testesebb, vörösborhoz hasonlítható feketeribizli-bor, mely erjesztő kádban, úgynevezett kézi csömöszöléssel készül: a darált ribizliszemek egy kádban várják az erjedést, héjastól. A kád tartalmát három-négy héten keresztül, naponta többször át kell keverni, s csak ezután préselik, majd töltik palackba az értékes, sötét színű nedűt.   

A gyümölcsbort is komolyan kell venni

Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a gyümölcsbor tulajdonképpen nem is bor, csupán túlgondolt gyümölcslé, s így kevésbé is veszik komolyan – ezzel Dávidék is tisztában vannak. A lecke tehát fel van adva. Nem véletlenül tették ők maguk is magasra a lécet: nemcsak a termesztés, feldolgozás, hanem az értékesítés folyamatait is gondosan felügyelik és ha lehet, teszik ezt minél környezettudatosabb módon. Figyelnek arra, hogy a földmunkák alkalmával ne sértsék fel a talajt feleslegesen, a vegyszerek használatát az évek során minimálisra csökkentették, fokozatosan állnak át a biogazdálkodásra. A fesztiválokon is csak és kizárólag üvegpohárból kóstoltatnak – egyrészt, hogy a lehető legkevesebb szemetet termeljék, másrészt, hogy megadják a borkóstolás módját.

Bár a hétköznapi ember szkeptikus a gyümölcsborokat illetően, Sziszi és Dávid kitartanak amellett, hogy nemcsak szőlőből lehet minőségi, komoly borokat készíteni.

Hol kóstolhatjuk?

A Lajos-Király Manufaktúra borait számos budapesti és vidéki étteremben megtalálhatjuk: partnereik között szerepel a budapesti Borssó Bisztró, a tatai Platán étterem, az egri Macok Bisztró, de a felsőtárkányi Bambara Hotelben is kóstolhatunk tőlük. Sőt, a palackok ott vannak már Sopron első csomagolásmentes boltjában, a Dekagramm polcain is. De rendelhetünk közvetlen Dávidéktól is, a webshopon keresztül.

Fotók: Pintér Árpád, Boros Bence

Lajos-Király Manufaktúra | Weboldal | Facebook | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük