Túlnyomóan megújuló- és nukleáris energiára cserélné Lengyelország a jelenlegi, nem éppen környezetbarát berendezkedését – ezt a célkitűzést körülbelül 2040-ig bezárólag tervezik megvalósítani. A lengyel Klíma és Környezetvédelmi Minisztérium tervei szerint az ország energiaszükségletének 51%-át megújuló forrásokból, míg 23%-át nukleáris erőművekből fogják előállítani durván másfél évtized múlva, ám az eddig bejárandó út még egészen hosszú lesz.
A lengyel energiaszektor kifejezetten távol áll a környezetbaráttól: a közép-európai állam olyannyira nem nevezhető zöldnek, hogy utolsóként szerepelt az Európai Unió zöldindexén—ennek vizsgálata során a környezet állapotát, az életminőségre gyakorolt hatását, a döntéshozók, állampolgárok és vállalkozások környezetvédelmi erőfeszítéseit vették figyelembe. Lengyelország a kifejezetten alacsony, 34-es számot érte el a százas skálán, ennek egyik oka pedig az, hogy az ország Európa legnagyobb széntermelőjeként hozzávetőlegesen 70 százalékos arányban használ fel szenet az energia előállítására, míg a megújuló forrásokból termelt energia még mindig 20% alatt van. Míg a diverzifikáció iránti vágy részben a környezetvédelemnek és az uniós zöldtörekvéseknek tudható be, Lengyelország az orosz szénimporttól is igencsak szabadulna—Oroszország ukrán invázióját követően Lengyelországban is komoly problémákat okozott, ugyanis az orosz importot a szankciók miatt felfüggesztették.
Lengyelország az uniós elvárások, valamint az orosz import függőségének csökkentése érdekében jelentős lépésekre készül az energiaszektorban: április első napjaiban a Klíma és Környezetvédelmi minisztérium új, PEP2040-re keresztelt stratégiát jelentett be, amelynek értelmében 2040-ig nukleáris-, valamint megújuló energiaforrásokból fogják előállítani az ország energiaszükségletének mintegy 74 százalékát. A megújuló források használatát már 2030-ig jelentősen megnövelnék, itt szám szerint 47% került célkitűzésre.
Ami a nukleáris energiaforrások megteremtését illeti, Lengyelország az Egyesült Államok és Dél-Korea felé fordult annak érdekében, hogy a tervezett célkitűzést, vagyis a nukleáris energia 23%-os arányban történő bevezetését meg tudja valósítani 2040-ig. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki 2022. októberében jelentette ki, hogy miután Kamala Haris-szel, az Egyesült Államok alelnökével, valamint Jennifer Granholmmal, az USA energiaügyi miniszterével tárgyaltak, megszületett a döntés, miszerint a lengyel Polskie Elektrownie Jadrowe (PEJ) az atomerőművi berendezéseket gyártó amerikai céggel, a Westinghouse-zal partnerségben fogja megépíteni az első nukleáris erőművet.
Eközben egyéb projektek is folyamatba lendültek: a Westinghouse Észak-Lengyelországban fog építkezni, ez várhatóan 2033-ban kerül üzembe, ám emellett a dél-koreai Korea Hydro & Nuclear Power vállalat is kollaborálni fog a lengyelekkel. A lengyel miniszterelnök, Mateusz Morawiecki emellett egy harmadik atomerőmű építésének szándékát is bejelentette: ez már nem része annak a 2020-ban jóváhagyott atomenergetikai kormányprogramnak, amely szerint Lengyelország 2043-ig kettő, hat reaktorból álló erőművet épít.
Mindemellett két amerikai kormányzati intézmény is aláírta már a tervezetet, mely szerint az USA négymilliárd dollárral támogatná kisméretű moduláris atomerőművek (SMR – small modular reactor) építését Lengyelországban, amelyeket a GE Hitachi Nuclear Energy és a lengyel Orlen Olajipari Konszern közösen fejlesztene. A kisméretű, moduláris atomerőművek Lengyelországban fognak debütálni, a világon ugyanis még gyakorlatban nem alkalmazott technológián alapulnak. Az amerikai Export-Import Bank of the United States, valamint United States International Development Finance Corporation április 17-én írta alá a finanszírozásról szóló szándéknyilatkozatot Varsóban. „Lengyelországnak új energetikai megoldásokra van szüksége ahhoz, hogy megvédje magát az orosz befolyástól, teljesítse az éghajlatváltozással kapcsolatos kötelezettségvállalásait, és előre mozdítsa a gazdasági fejlődést”—jelentette ki Mark Brzezinski, az Egyesült Államok lengyelországi nagykövete, és azt is hozzátette, hogy az USA mindig támogatni fogja a szövetségeseit.
Az Orlen Olajipari Konszern vezérigazgatója, Daniel Obajtek bejelentette, hogy évvégéig húsz potenciális helyszínt fognak bemutatni a kisméretű moduláris atomerőművek megépítéséhez. Az első megépítését késő 2028. és kora 2029. környékére tervezik. Obajtek elmondta, hogy tervek szerint 2038-ra mintegy 76 SMR-t fognak megépíteni, mindezt 26 különböző helyszínen. Ez nemcsak Lengyelország, de Európa számára is a legnagyobb energetikai beruházás lenne. Az ország miniszterelnöke, Mateusz Morawiecki Obajtek mellett felszólalva hozzátette, hogy minden egyes atomerőmű évi 100 és 200 millió euró közötti megtakarítást jelentene az államnak széndioxid-kibocsátási költségek terén. „Ma a széntüzelésű energia ad biztonságot, de az EU klímapolitikája miatt, amiben vagyunk, és amiben benne akarunk lenni, a szénégetés egyre drágábbá és drágábbá fog válni”—mondta Morawiecki.
Az Orlen Olajipari Konszern nem az egyetlen lengyel vállalat, amely kisméretű moduláris erőművek építését tervezi: a KGHM állami vállalat már 2022. szeptemberében Romániával egyezkedett azügyben, hogy a későbbiekben együttműködjenek, mint leendő SMR-eket üzemeltető államok. Ekkor a román Nuclearelectrica atomenergia-vállalat és a lengyel KGHM aláírtak egy egyetértési megállapodást, mely szerint mindkét fél kisméretű, moduláris atomerőműveket építene az energiabiztonság és a szén-dioxid-mentesítést érintő célok érdekében, ennek folyamataiban pedig kölcsönösen segítenék egymást. A megállapodás értelmében Románia és Lengyelország a következő években megosztanák egymással a tudásukat és szakismeretüket az SMR-építés technikai, gazdasági, jogi, pénzügyi és szervezeti vonatkozásában. „Az innovatív, kis modulokra épülő atomenergia-technológia bevezetése vízválasztó esemény a lengyel gazdaság számára. Ez az együttműködés egy tapasztalt romániai partnerrel jelentős támogatást nyújt a vállalkozáshoz”—mondta ekkor a KGHM vezetője, Marcin Chludziński.
A kis moduláris reaktorokat több szempontból is favorizálnák a nagy atomerőművekkel szemben, mert olcsóbbak, kevesebb biztonsági kockázattal járnak, emellett pedig jóval gyorsabban felépíthethetőek, mint a hagyományos társaik.
Grafika: Ai / Hype&Hyper