Az emlék íze XXXVI.

Hófehér zacskóban apró, színes virágos selyempapír csomag. Egy ujjal tartva lóbálom. Aztán hirtelen jött morgás, ugatás, és az ünneplős cipőnk staccato kopogásba kezd. Mind hiába. Ez majdnem egy Örkény-féle végzet. És most viszi! Íz, illat, forma. Emlékek. Góg Angéla, a Goga Food kutatásai (Emlékek Cukrászdája, A vasárnapi ebéd) során összegyűjtött történetek hétről hétre, Forrai Ferenc grafikáival.

„Egyszer egy kóbor kutya kiszagolta a délutáni zsúrra szánt vaníliás linzert, amit épp a cukrászatól hoztunk el a bátyámmal. Megkergetett minket, és eldobtuk azt a nagy zacskó finom linzert, hogy a kutyáé legyen.”

 

A sorozat eddig megjelent részei ITT olvashatók.

 


“Vallom, hogy az étellel való kommunikáció – fogyaszthatóságán keresztül – képes arra, hogy a bennünk mélyen gyökerező, lényünk egészét meghatározó tartalmakat előhívja.” Góg Angéla.

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.