Májusban ismét kicsit szűkítünk az oldalunk tematikáján, de csak azért, hogy a lehető legalaposabban, és korántsem szűk látókörűen körüljárjunk egy olyan hot topicot, amelyhez mindannyian tudunk kapcsolódni: az étkezést!
Nem azért élünk, hogy együnk, hanem azért eszünk, hogy éljünk – vagy mégsem? Kinek azért tölt be meghatározó szerepet az életében az étkezés, mert hedonistaként rajong a gasztronómiai élményekért, kinek pedig azért, mert annyira beszippantotta az egészségeséletmód-trend, hogy szorongás tölti el, ha nem jut minden nap superfood a tányérjára. És akkor a rengeteg étkezési zavarról és irányzatról még nem is beszéltünk. Ha ez így van, akkor tényleg igaz-e az említett mondás?
Egy tökéletes világban, ahol harmóniában élünk a környezetünkkel és elsősorban magunkkal, igaznak kellene lennie anélkül,hogy ez aszketizmussal vagy közömbösséggel járna az ételek iránt (szóval nem korlátozódna mondjuk tápanyagpirulákra, amiket csak azért szedünk, hogy fenntartsunk az életfunkcióinkat). Mindössze annyit jelentene, hogy rendelkezünk annyi önismerettel a testünkről és a lelkünkről, hogy kívülről érkező elvárások vagy hagyományok helyett kövessük a jelzéseiket. Továbbá annyi felelősséggel a környezetünk iránt, hogy (környezet)tudatosan választjuk meg az alapanyagokat. De lehetséges-e ez egyrészt annyi étkezési trend között, ami alól mi sem tudjuk kivonni magunkat, másrészt a jóléti társadalom nyújtotta bőség zavarában, vagy akár azt is mondhatnánk, egy élelmiszerválság küszöbén? Májusban csapatunk ilyen kérdéseknek jár utána, de ha velünk maradtok, azt is megtudhatjátok, hogyan viszonyul az étkezéshez az ország egyik legismertebb diétáját kiötlő üzletasszonya, vagy legelismertebb táncművésze. Remélem, mindenkinek meghoztuk az étvágyát!
Milyen áron lehetséges az energiafüggetlenség?
Először rendezik meg az Építészfesztivált
