fbpx
Nyomj Entert

A Covid-19 okozta bumm nem egyértelmű pozitívum az e-kereskedelemben – interjú Várkonyi Balázzsal

Manapság minden a digitalizáció fele halad, a vásárlás különösképpen. Milyen kihívásai vannak egy ilyen világban a régió egyik legnagyobb online kereskedelmi cégének? A koronavírus okozta többletbevétel teljes mértékben elkönyvelhető áldásként? Ilyen kérdésekről kérdeztük az eMAG ügyvezetőjét, Várkonyi Balázst, aki úttörő a közép-kelet-európai e-kereskedelemben.


A nyugat-európai e-kereskedelmi piacot egy-két nagy, multinacionális cég uralja, míg ezzel szemben Közép-Kelet-Európában jellemző, hogy országonként eltérnek a legnagyobb szereplők. Mi a térség-specifikus magyarázat erre a jelenségre?

Ezt a kérdést időbeliséggel lehet magyarázni: a nyugati óriásvállalatok sem száz százalékról indultak, állandóan fejlődnek, épülnek, fokozatosan hódítanak meg piacokat. Teszik ezt úgy, hogy szem előtt tartják az adott piacok lehetőségeit, méreteit. Így evidens, hogy az Amazon például először a német, olasz, francia, angol, spanyol vagy holland piacon kezdett elműködni, amikor Európába jött, ezzel a kontinens populációját nagy százalékban lefedve. Magyarország azért keletebbre fekszik, történelmi okokból nem olyan szabályozott a jogi környezet, mint nyugaton, relatíve bizonytalan, rizikósabb a piac. Ez lehetőséget adott a kisebb piacokon helyi kereskedőknek a kibontakozásban, ezért tudott például Romániában megnőni, majd online piacvezető szerephez jutni az eMAG, Csehországban az Alza, Magyarországon pedig az Extreme Digital. 2008-ban majdnem bejutottak Közép-Kelet-Európába a nyugati világcégek, de a válság miatt visszaléptek, inkább a már megszerzett piacokra koncentráltak, mintsem a kisebbekre, bonyolultabbakra. A veszély mindazonáltal fennáll, hogy a multik egyszer elérkeznek az itteni piacokra is, de a közép-kelet-európai nagy cégek az utóbbi években kellően megerősödtek, mögéjük került sok esetben nagybefektető, tőke, szakmai-és pénzügyi injekció. Az eMAG is jó érzékkel vette észre az Extreme Digitalban, hogy jobb egy helyi, lokális partnerrel összeállni, mint teljesen külföldről irányítani.

Az eMAG újonnan épülő dunaharaszti logisztikai központja nem csak az anyavállalatot, de hatezer partnert is kiszolgál majd. Mi a záloga annak, hogy nem zsákmányolják ki a kisebb partnereket, az eMAG nem él vissza hatalmi helyzetével a piacon?

A logisztikai partnerség nem kötelező, ez egy választható opció. Ha valaki úgy ítéli meg, hogy az eMAG kedvezőbb feltétellel tudja a raktározási, logisztikai folyamatait lebonyolítani, akkor minket választ.  Ha viszont azt látja, hogy maga olcsóbban tudja csinálni, akkor nem veszi igénybe tőlünk ezeket a szolgáltatásokat. Másodsorban az a marketplace modell, amit mi használunk, a partnerekre épül: nekünk érdekünk, hogy a partnerek nagyok és erősek legyenek, nagy forgalommal bírjanak, ekkor tud jól működni ez a modell. Ha őket kizsákmányolnánk, vagy olyan feltételeket biztosítanánk nekik, amiben nekik nem éri meg kereskedni, vagy esetlegesen eldrágulnak, akkor nem lenne forgalmunk.

Tehát akkor egy kelet-európai e-kereskedelmi cég leghasznosabb eszköze a nyugati multikkal szemben a nagyságában rejlik?

Én mindig is azt vallottam „jöjjön csak az Amazon vagy az eBay”! Érkezésükkel az online forgalom, az online kereskedelem nagyobb tortaszelethez jutna a teljes kereskedelem tekintetében Magyarországon is, hiszen ha nagy multik befektetnek, a reklámjaikkal az online kereskedelem felé terelik az emberek figyelmét. Ma ez a tortaszelet 8-10 százalékot tesz ki Magyarországon, de van olyan ország, ahol akár a 20-25 százalékot is eléri. Éppen ezért még mindig óriási potenciál van az e-kereskedelemben, ha holnap megjelenne még egy nagy szereplő, akkor jelentős részben nem a jelenlegi szereplők elől venné el az osztályrészt, hanem a szektor egésze is növekedne.

Az online kereskedelem tortaszelete az elmúlt években látványosan megnövekedett, de ebben nagy szerepet játszott a koronavírus, hiszen sok esetben az emberek nem jutottak el a hagyományos boltokba, rá voltak kényszerülve az online vásárlásra. Fenntartható egy ilyen mértékű növekedés a koronavírus után is, különösképpen abban a tekintetben, hogy egy potenciális válság előtt állunk?

Ez egy komplexebb kérdés, mint ahogy azt legtöbben gondolják. Összességében az a látszólagos bumm, amit a Covid okozott az e-kereskedelemben, nem feltétlenül pozitív. Azt gondolhatod, hogy furcsa dolog, hogy negatívan festem le, miközben jól ment az üzlet és nőtt a forgalom, de az egyenletlen és kevésbé tervezhető növekedés  ténylegesen megzavarta a teljes rendszert. Szétzilálta azt a startégiát, amit éveken keresztül építettünk. Kívülről az látszott, hogy az online piac évről évre dinamikusan nő, éves szinten 10-12, néha 20 százalékot bővülve, ami nagyon dinamikus, pláne egy stagnáló, vagy legalábbis nem ennyire dinamikusan növekvő gazdasági helyzetben. Erre érkezett pluszban a Covid, ami felkavarta ezt az ütemet, amelyben mindenki úgy volt berendezkedve, hogy évről évre fejlődik, invesztál, stabilan növekszik. Az első koronavírusos évben 15-20 százalék helyett 40 százalékkal bővült a piac. Ez meglehetősen nagy nyomást helyezett ránk, ilyen magas növekedési számokat a Black Friday környékén tudtunk idáig elérni csupán, de akkor fel voltunk mindig készülve erre a többletre. Legmagasabb operatív fokozatban ment minden része az online kereskedelemnek, lehetőség szerint minőségromlás nélkül, ami természetesen nem teljesen lehetséges egy ilyen dinamikus időszakban, kapacitás hiányában nem lehet annyi csomagot feladni, késhetnek a rendelések, stb. Ilyen helyzetben nem az újabb befektetéseken van a hangsúly, nem a fejlődésen, hanem azon, hogy a mai napot éljük túl, az ügyfelek elégedettek maradjanak. Ez a helyzet azt szüli, hogy bár megnő az árbevétel, de az ügyfél elégedettsége nem nő, a kollégák a lehetőségeik határait súrolják, non-stop főszezon van. Erre érkezik a következő, a 2021-es év, a Covid után egyértelmű a visszaesés, a lendület megtorpan. Újra kinyitnak az offline üzletek is, kiszabadulnak végre az emberek. A vírus előtti 15 százalékos fejlődést 40 százalék követ, majd hirtelen visszaesik az az ütem.  A visszaesett fejlődést az tetézi továbbá, hogy a pandémia alatt nem fejlesztettünk annyit, nem léptünk tovább mint szoktuk, nem javítottunk a hiányosságainkon olyan mértékben. Ez nettó hátrányt jelenthet. Így összességében ahelyett, hogy két éven át 15-20 százalékot fejlődött volna a cég, egy évben realizált 40 százalékos növekedést, majd a következőben szinte alig, emiatt igazából a Covid semmilyen komoly előnyt nem jelentett, inkább csak egy ideiglenes elváltozást. Egy gazdasági válság pedig alapvetően nem tesz rosszat az online kereskedelemnek: 2008-ban például az emberek utazási hajlandósága visszaesett, de ha már nem utaztak, akkor helyette például vettek egy új tévét.

Sokat hallani mostanában, hogy a világ egyre inkább kisebb blokkokba rendeződik, vasfüggönyök ereszkednek le, beszéljünk akár külön orosz közösségi médiáról, vagy izolált kínai internetről. Az eMAG ezt érzi, fel van rá készülve?

Az utóbbi években gyorsan formálódtak az ilyesfajta stratégiai kérdések. A jelenlegi háborús helyzetre azért tudtunk gyorsan reagálni, mert a pandémia alatt megtanultunk alkalmazkodni az ilyesfajta válsághelyzetekhez. Sok esetben pedig érdekes módon pozitívan is kijöhetünk egyes területek elszigetelődéséből, gondoljunk csak arra, hogy míg a koronavírus magával hozott egy drasztikus chiphiányt, amikor Oroszország ellen életbe léptek a szankciók, akkor az oda szánt termékek inkább európai országokba, illetve  az észak-amerikai piacra kerültek, ezzel felfrissítve a számítástechnikai ellátási láncokat. A vasfüggöny kérdése azért nem foglalkoztat minket, mert eddig is az Európai Unión belül gondolkodtunk, eddig is e függönyön belül voltunk. Kína felől pedig nem látszik egyelőre az a folyamat, hogy lelassulna a termékek exportja, ma is rengeteg nyersanyagot halmoz fel, látszólag továbbra is arra készül, hogy kiszolgálja a nyugati piacokat is.

A magyar vásárlók viszonylag óvatosan nyitnak az új technológiák felé – mennyire szoktak hozzá a magyar vásárlók a csomagautomatás átvételhez?

A tavalyi 10 százalékhoz képest mostanra már a rendelések 32 százalékát veszik át easybox csomagautomatáink valamelyikében az összes eMAG-os rendelésnek, ami annak köszönhető, hogy idén nyárra két és félszer annyi, mintegy 550 csomagautomatánk működik Magyarországon, mint tavaly ilyenkor. A nagyobb lefedettség révén pedig háromszor annyi, durván hatvanezer darab rendelést szolgáltunk ki automatán keresztül a nyár eddigi részében, mint tavaly ilyenkor.  Azt tapasztaljuk, hogy azoknak az ügyfeleinknek a jelentős része, aki egyszer kipróbálja, az utána már gyakran választja az easyboxos átvételt. A legtöbben egyébként napi használati cikkeket kérnek ezekbe: nagy kiszerelésű mosószert, mosogatókapszulát, pelenkát, újabban pedig étolajat is. Ezeket a nagy kiszerelésű csomagokat nehézkes cipelni, de mivel jó áron adjuk őket, egy közeli automatából kényelmesebb hazajuttatni a termékeket. Persze a kompakt méretű elektronikai termékeket is sokan veszik át automatában, például Bluetooth-fülhallgatót, vagy a számítógépalkatrészeket, kávéfőzőt, és gyerekjátékot. Minden erőnkkel az easybox kipróbálására ösztönözzük az ügyfeleket: ha az eMAG appból rendelnek valamit automatába tőlünk, ingyenes kiszállítást biztosítunk az easyboxokba – ráadásul nem csak a hazai, hanem a romániai értékesítőpartnerek esetén is. Összességében még nagyon sok potenciált látok a csomagautomatában, mivel ezen átvételi móddal költséghatékonyan tudunk rendkívül gyors kiszállítást biztosítani.

Várkonyi Balázs 2001-ben, 21 évesen alapította az Extreme Digitalt Kelemen Gyulával, amely gyorsan Magyarország piacvezető e-kereskedelmi webáruházává vált. A céget 2019-ben vásárolta meg a romániai székhelyű eMAG, majd 2022 májusától teljesen egybeolvadt a két márka. A vállalat folyamatos térnyerését jól mutatja a jelenleg épülő 117 ezer négyzetméteres logisztikai központ Dunaharasztiban, ami Magyarországon túl a térség több országát szolgálja majd ki.

Fotó: Gaál Dániel | Hype&Hyper

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük