fbpx
Nyomj Entert

„A fenntarthatóság nem fekete vagy fehér” | Interjú a Green Guide Budapest alapítóival

Egy kis odafigyeléssel sokat tehetünk a fenntarthatóbb életmód kialakításáért, csak egy kis türelem, egy támogató közösség, na meg egy kis iránymutatás kell hozzá. A Green Guide Budapest projektje pontosan így segítheti mindennapjainkat, hogy lemondások nélkül találjunk rá a legjobb zöld alternatívákra. A kezdeményezés története egy Riso nyomtatással készült zsebtérképpel kezdődött, amin a főváros parkjait, piacait és fenntartható vállalkozásait gyűjtötték össze. A zöld helyek, programok és inspirációk között most digitálisan is böngészhetünk, ugyanis a projekt egy új mérföldkőhöz érkezett. A Green Guide Budapest alapítóit, Nosek Mimmát, Konkoly Nikit és Erdész Dávidot kérdeztük. Interjú!


A Green Guide Budapest projekt egy ingyenes, kétnyelvű zsebtérképpel indult még 2019-ben. Meséljetek kérlek a kezdetekről: ki hogyan kapcsolódik a fenntarthatóság szemléletmódjához és miért láttátok szükségesnek a kezdeményezés elindítását?

Erdész Dávid: Én gyermekkoromtól kezdve szeretek térképeket böngészni és van is egy kisebb gyűjteményem városi térképekből, amiket főleg utazásaim során szedtem össze. Másrészt a mai napig is – igaz más csatornákon – szeretek specifikusan ajánlani másoknak új helyeket, eseményeket, élményeket és a Green Guide elindulásakor ennek folytatása is szempont volt nálam. Talán mindhármunk nevében mondhatom, hogy a zöld szemlélet és a fenntarthatóság leginkább a saját felnőtté és tudatosabbá válásunk útján lett a mindennapjaink része.

Nosek Mimma: A diplomamunkám egy Budapest szubjektív feltérképezésével foglalkozó fiktív applikáció kitalálása volt, és azóta is több ízben vettem részt ezzel kapcsolatos projektekben. 2014 óta foglalkozom Riso nyomtatással, egy környezetbarát nyomdai eljárással. Dáviddal közös vállalkozásunk, a RisoPlant termékeként indult a térkép, amin a kedvenc „zöld” helyeinket terveztük felsorakoztatni. Ez kibővült egy nagyobb projektté, amikor Niki bekapcsolódott harmadik tagként és új lendületet adott. 

Konkoly Niki: Nálam is sorakozik otthon jó pár, utazások során gyűjtött USE-IT térkép, amelynek különlegessége, hogy helyiek ajánlják az oda látogatóknak a kevésbé felkapott, izgalmas, érdekes helyeket a városban, és igazi grafománként, illetve a fenntarthatóság iránt régóta érdeklődő és zöld szokásokat gyakorló, tősgyökeres budapestiként nem tudtam nemet mondani a felkérésnek. És milyen jó, hogy nem tettem!

Az indulás óta a Green Guide szépen lassan kinőtte magát: ma már nem csak térkép formájában segítitek a környezettudatos életmód kialakítását. Közösségi oldalaitokon vagy online és offline előadások, workshopok formájában is számos gyakorlati tippet és tanácsot megosztottatok már. Nemrégiben viszont a Green Guide Online platformja is debütált. Mi a célotok a weboldallal?

E. D.: A Green Guide egy valódi alulról szerveződő projekt. A fizikai térkép – aminek szép sikere volt a megjelenéskor – egy szubjektív gyűjtésen alapult. Annak ellenére, hogy a lelkesedésünk és a közösségi finanszírozás hívta életre, a hiánypótló zöld térkép példányszámában mégsem adhatott egy olyan elérést, ami valódi, tömeges hatást tudott volna eredményezni. A webes platformmal nem egy újabb kuriózumot szerettünk volna megalkotni, hanem inkább kiszolgálni azt a növekvő felhasználói igényt, ami a fenntarthatóbban működő vállalkozások, szolgáltatók felé irányul. A weboldallal olyan iránytűt adunk a felhasználók kezébe, amivel a hétköznapi tevékenységek zöld alternatíváira találhatnak rá. 

K. N.: „Zöld iránytűnk” célja, hogy összekösse a fenntarthatóan működő vállalkozásokat, szolgáltatásokat azokkal a tudatos városlakókkal, akik ezeket a zöld alternatívákat keresik, ha kávéznának vagy éppen kozmetikushoz mennének. Eseménynaptárunkat a közösségépítés egyik eszközének tekintjük, magazinunkkal pedig inspirálni, segíteni szeretnénk olvasóinkat a bolygóbarát életforma kialakításában.

A Green Guide Online egyik fő eleme a szintén térképpel ellátott, folyamatosan bővülő szolgáltatói adatbázis. Milyen szempontok alapján lehet egy vállalkozás az adatbázis része?

E. D.: Jóval a platform tervezését megelőzően hozzáfogtunk egy olyan sokrétű kérdéssor megalkotásához, ami segít minket, hogy olyan fenntarthatósági felmérést végezzünk el a vállalkozásoknál, amiből egyrészt képet alkothatunk a piaci szereplők fenntarthatósági törekvéseiről, másrészt a vállalkozások számára is jó jelzést adhat arról, hogy éppen hol tartanak és milyen további lépést tehetnek a tudatosabb működés irányába. Ezt a felmérést, amely társadalmi, gazdasági és környezeti aspektusból vizsgálja a vállalkozásokat tekinthetjük egy „kötelező” elemének az adatbázisba való kerüléshez. Ennek eredményét láthatják a felhasználók pontokban kifejezve a vállalkozások adatlapjain.

K. N.: Mindig kihangsúlyozzuk azt is, hogy a fenntarthatóság nem fekete vagy fehér: sokkal inkább egy széles spektrumként lehetne elképzelni. Nem létezik egyértelmű válaszvonal „zöld” és „nem zöld” vállalkozások között, hanem különböző, fenntarthatóbb alternatívák léteznek szokványos megoldások helyett. Mi ezeket a fenntartható törekvéseket kutatjuk és értékeljük megannyi szektorban, a szépségipari szolgáltatóktól és termékektől kezdve a divaton, designtermékeken és vendéglátóhelyeken át a személyi szolgáltatásokig.

Hogy látjátok az elmúlt néhány évben milyen irányba változott Budapest és az ország képe a fenntartható vállalkozások terén?

E. D.: Nagyon vegyes benyomásaim vannak ezzel kapcsolatban. Általánosságban az látszik, hogy országos viszonylatban a lakosság és a vállalkozások életében is egyre fontosabbá válik a környezettudatosság. Ez a szemléletbeli változás generálja azt is, hogy az újonnan megjelenő vállalkozások számára a fenntarthatóbb technikák és környezetkímélő megoldások már a működés alapvető elemei, sőt a meglévő cégek esetében is elvárást jelent ezek beépítése. Ugyanakkor a két éve tartó járványhelyzet jelentősen megváltoztatta az életvitelünket és ez gyakran azzal jár, hogy a környezettudatosság a háttérbe szorult akár a háztartásokat, akár a vállalkozásokat nézzük. 

K. N.: Öröm azonban azt látni, hogy – talán pont a járványhelyzet okozta elszigeteltséget ellensúlyozandó – egyre több a példaértékű kooperáció, összefogás. Előtérbe került az egymást támogató közösségek fontossága. A civil szervezetek és lakosság egyre inkább tud akár helyi önkormányzatokkal összefogva közös sikeres projekteket megvalósítani, működtetni. Ennek egyik példája a több kerületben is létesített közösségi komposztálók.

Nektek melyek a kedvenc zöld helyeitek vagy vállalkozásaitok?

K. N.: Nagy szerelmem a Tabán és a Károlyi-kert a helyi nyuszival, Tappanccsal. Tudatos hedonistaként leginkább az újonnan nyíló vegán, vagy vegán finomságokat kínáló helyeket követem figyelemmel. Aktuális kedvenceim a Hearty Vegan Cakes csokis-mogyorós babkája és a Flow Bistro ebédmenüi. Társadalmi, gazdasági és környezeti fenntarthatóság kapcsán is kiemelkedő, példamutató márkának, vállalkozásnak gondolom még a menstruációs bugyikat készítő This is Redy-t is.

E. D.: Én a teherbringázás révén örök mozgásban vagyok, ezért a bevásárlásaimat is így intézem és sok helyet két keréken fedezek fel. Legjobban a városmajori és belvárosi piacokon szeretek nézelődni, de a Szatyorbolt is nagy kedvencem, ha termelői élelmiszerekről van szó. A piacokon kívül is igyekszem csomagolásmentesen vásárolni, ezért a Mimbre és az Újratöltve boltokba is szívesen járok, ha épp almaecet vagy mosogatószappan kell otthonra. Gyakran használom cargoval a Duna menti bringautakat, így szusszanni és nyugizni gyakran megállok a Moszkva sétányon vagy a Nehru parkban. Követem a Valyo kezdeményezéseit és tetszik, hogy újabb és újabb városi területeket „törnek” fel és tesznek kísérleti közparkká. Tavaly így bukkantam rá az albertfalvai Árasztó-partra is, ami remélhetőleg sokáig piknikezős partszakasz maradhat.

N. M.: Nagy kedvencem a Hunyadi piac, ahol szezonális finomságokat és kerti virágokat tudok a termelőktől beszerezni. A városban, ahol nincs sok zöldterület, kiemelt fontosságúak a közösségi kertek, ahova el lehet vinni a komposztot, a helyi lakosok haszonnövényeket tudnak nevelni, illetve a méhek és pillangók tudják végezni a dolgukat. Ha éppen nem helyben fogyasztok, azokat a helyeket szeretem, ahol saját poharamban, dobozomban adják ki a kávét, ételt. Szerencsére kezd visszatérni az ételhordók használata.

Egyéni tetteinkkel, amennyiben szokássá is alakítjuk azokat, igenis sokat tehetünk a nagyobb léptékű környezetvédelemért. Azonban a zöld élet kialakítása sokszor egy útvesztőnek tűnik. Milyen tanácsokat adnátok annak, aki most indulna el ezen az úton? 

K. N.: Nagyon fontos a saját magunk és mások felé tanúsított türelem, egy támogató közösség megtalálása, és az, hogy inkább kis lépésekben, de folyamatosan haladjunk előre. Próbáljunk olyan új szokásokat kialakítani, melyek örömet is okoznak, nem pedig lemondásként éljük meg őket. Ez lehet egy barátokkal közös ruhacsere vagy kincsvadászat egy turiban, vagy éppen egy izgalmas új vegán recept kipróbálása. Jó, ha folyamatosan, finoman feszegetjük a komfortzónánk határait, de ostorozni sem szabad magunkat, ha valami éppen nem jön össze vagy nem jut elég idő, energia vagy pénz rá. Nehéz úgy megmenteni a bolygót, vagyis inkább magunkat, ha közben sanyargunk és pocsékul érezzük magunkat. 

N. M.: A saját klímaszorongásomon az segít, hogy amin tudok változtatni magam körül, azt fokozatosan, apránként igyekszem bevezetni a hétköznapjaimba. Otthon szelektíven gyűjtöm a zöldhulladékot és azt a kerület által üzemeltetett közösségi komposztálóba viszem el. Igyekszek minél több dolgot csomagolásmentesen, termelői piacon beszerezni, ami másoknak is szuper hétvégi program lehet. A holmijaim döntő része másodkézből származik és ami elromlik, azt inkább szeretem szervizeltetni. Ha pedig mégis cserélni vagy venni kéne valamit, akkor először megkérdezem az ismerősöket, hogy lapul-e valakinél a keresett tárgyból. Télen-nyáron bringával közlekedek, de ha valakinek ez rémisztő, akkor érdemes először egy kisebb szakaszon a MOL Bubit kipróbálni a munkába járáshoz. Én így inspirálok másokat! 

E. D.: Általában nagyon nehéz lemondani a kényelemről, de ez gyakran oda vezet, hogy élhetetlen városi környezetet teremtünk magunk körül, például a közlekedéssel. Én nagyjából 15-20 éve bringázok Budapesten és úgy látom, hogy az elmúlt években sokat javultak a városi kerékpározás feltételei. Mindenkit arra bíztatnék, hogy ha teheti, váltson bringára és élvezze ki a két kerék adta szabadságot és gyorsaságot. Ha nem is ülünk minden nap bringára, a kerékpár használata hamar megtérül árban és idegi szinten is.

Milyen új tervekkel, kezdeményezésekkel készültök az új évben? Milyen újdonságokra számíthatunk tőletek?

K. N.: Korábbi Zöld Programajánlónk megújult formában, eseménynaptárként érhető el az oldalunkon, így idén is számtalan zöld szemléletformáló eseményt tudunk ajánlani a követőinknek. Megnyílt a jelentkezés fenntartható vállalkozások számára, akiket a kiértékelés után folyamatosan töltünk fel oldalunkra, és számolunk be róluk követőinknek. Szeretnénk Budapesten túlra is kitekinteni, és fokozatosan feltérképezni az ország más városainak vállalkozásait, kezdeményezéseit is, lehetőség szerint helyi civil szervezetekkel együttműködve.

N. M.: A tavalyi évhez hasonlóan idén is egy-egy havi téma köré építjük fel tartalmainkat, hogy a fenntarthatóság minél több területét bejárhassuk. Tervezünk például a közlekedés, kisállattartás és a zöld pénzügyek témaköreivel foglalkozni. Több együttműködés is tervben van: az első valószínűleg a tavaly nagy sikert aratott Vastag pulcsis nap ismétlése lesz Mengyán Eszterrel.

E. D.: Időszerűnek látjuk azt is, hogy új kiadásban, több példányszámban jelentessük meg a Green Guide Budapest zsebtérképet. A papír alapú térkép terveink szerint továbbra is egy szubjektív, exkluzív kiadvány maradna; egy kísérője a weboldalon elérhető, bővebb tartalmaknak.


Green Guide Budapest | Web | Facebook | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük