fbpx
Nyomj Entert

A jövő mérnökei és a jövő jegybankja | Interjú Fáykiss Péterrel és Dr. Magyar Gáborral

Megkérdőjelezhetetlen, hogy az 20. század második felétől soha nem látott technológiai fejlődésnek lehetünk szemtanúi. Az innovációkkal a felsőoktatásnak és a pénzügyi rendszereknek is tartaniuk kell a lépést, egy ország jegybankjának pedig annál inkább. Interjúnk Fáykiss Péterrel, a Magyar Nemzeti Bank Digitalizációs igazgatóságának vezetőjével, és Dr. Magyar Gáborral, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docensével.


Mesterséges intelligencia, Internet of Things azaz IoT, ipar 4.0: fogalmak, amelyek azt a digitális forradalmat jellemzik, ami az előző és a mostani évtizedet is hajtja. Mérnöki képzés tekintetében a magyar felsőoktatás mennyire tudott specifikusan reagálni a digitális forradalomra?

Dr. Magyar Gábor: A magyar felsőoktatás nagyon széles kategória, összességében azt gondolnám, hogy viszonylag lassan reagál, de vannak intézmények – nem csak a BME-, akik szerintem elég naprakészek tudnak lenni. Nem túl fancy ezt mondani, de az itt érintett egyetemi szakok többségében tömegképzést csinálunk. A legutóbbi 30 évben általában is kiszélesedett a felsőoktatás hazánkban. Ebből az következik, hogy sokaknak lassan változó tudás megy be a fejébe, de szerencsére van jó néhány intézmény, amelyik gyors reagálású foglalkozásokat is tart, tehát olyan kurzusokat és olyan önálló munkákat ad a hallgatók egy nem is kicsi részének (400-500 fős évfolyamból kb. 100 emberre kell gondolni), ami nagyon up-to-date, ami nagyon mai. A digitális forradalom okozta átalakulással kapcsolatban is sokan foglalkoznak a blockchaintől a mesterséges intelligenciáig korszerű témákkal, és szerencsére vannak értelmes, motivált fiatalok, akik leginkább ilyenekre vetik magukat rá, mert elég okosak ahhoz, hogy azt keressék, ami a jövő.

Amikor ezeknél a speciális képzéseknél összeállítják a tantervet, oktatói részről mennyire nehéz megküzdeni azzal, hogy akár hétről hétre jönnek ki új kutatások, mennyire tud flexibilis lenni egy ilyen képzés, hogy ténylegesen a jelenre, vagy akár a jövőre is tudjon reflektálni?

Dr. Magyar Gábor: A sok tényezőből kettőt szeretnék kiemelni. Az egyik, hogy a mérnökképző intézmények, de különösen a Műegyetem jó tanszékeinek különösen jó korfája van, értem ezt úgy, hogy az 50, 60+-os korosztályon felül szép számban megtalálható a 20-as, 30-as generáció. Ezek a korosztályok benne élnek a mában. A másik, hogy az egyetemi fizetések eltörpülnek a mérnöki, de különösképpen az informatikai fizetésekhez képest, ezért muszáj olyan munkakörülményeket létesíteni, amik a lehető legkorszerűbbek. Szerencsére informatikában elég fejlett Magyarország, nem egy elavult hátsó udvar.

Gyakran felröppennek a hírek, hogy valamelyik magyar egyetem bekerült a top 500, akár a top 100 legjobb egyetemek listájába. Lehet-e ilyen listákon mérni, hogy mennyire versenyképes a magyar mérnökképzés, akár általánosan, akár az előbb említett speciális képzések tekintetében?

Dr. Magyar Gábor: Itt egy kicsit politikus leszek. Egyrészt csak durván lehet ezekkel a listákkal mérni, de nincs más. Ezt kell elfogadni. Ez olyan, mint a boldogságindex a GDP helyett. Nagyon jó, de hát nem azt használják a világon. A másik, hogy Magyarországon mi még nem jutottunk a végére annak, hogy tömegképzés, tömegesítés mellett újra megcsináljuk az elitet. Németországtól Amerikán át Kínáig mindenki elérte már, hogy ha van egy kontinensen mondjuk 3000 egyetem, akkor legyen ebből 80-100, amelyik kiemelkedő. Nekünk ez nincsen még. Vannak kiválósági programok, de ezek még szerintem gyengék. Remélhetőleg most jön az, amikor sikerül kiválasztani azt a néhány intézményt, de inkább szakot, amelyik be fog kerülni a topba. Közgazdaságtól a mérnökökön keresztül különböző területeken ez a cél, de még nem tartunk itt szerintem.

Szóba került két fogalom, ami talán azoknak is újdonságként hathat, akik érdeklődnek a technológia iránt. Az ipar 4.0 kapcsán gondolhat az ember arra, hogy az ipari forradalmakat számozzuk, ez kézenfekvő magyarázatnak hangzik, de az IoT, Internet of Things általánosságban mit takar?

Dr. Magyar Gábor: Az internetbe úgy nőttünk bele, hogy az hozzám, az emberhez tartozik. Én pötyögök, én olvasok. Van rajtam kívül 7,5 milliárd ember, abból olyan 5 milliárd az, aki rajta is van ma az interneten. Ehhez képest a webkamerától a hűtőszekrénybe tett érzékelőn keresztül, az autókba szerelt érzékelőkig minden olyan eszköz, amelyik a hálózathoz van kapcsolva, az egy IoT végpont lesz. Tíz éven belül, ily módon az internet végpontok többsége az nem emberekhez fog kapcsolódni, hanem az otthon működtetéséhez.

Mondjuk a robotporszívóm rákapcsolódik az okosházamra.

Dr. Magyar Gábor: Pontosan. Vannak iparági becslések, melyek 40-50 milliárd olyan végpontot jósolnak 10 éves távban, ami nem emberhez fog kapcsolódni. Most az ötmilliárd emberi végpontból fölmehetünk még hétmilliárdra, de az internet gyökeresen át fog alakulni attól, hogy nem a csakis minket közvetlenül kiszolgáló, hanem a bennünket csak áttételesen kiszolgáló eszköz lesz. Alapvetően egy nagy gépesítés, egy iszonyú nagy, globális közmű lesz, gyakorlatilag a sivatagban is mindenhol ott lesz. Az IoT azt jelenti, hogy ezek a végpontok látnak, érzékelnek és beavatkoznak. Szelepet csavarnak, gátat nyitnak ki. Az IoT egy olyan hálózat, ami dolgok és nem az emberek internete. Persze közvetetten ez az emberiséget kell, hogy szolgálja, de hogyha eltekintünk ettől a nemes gondolattól valójában egy csomó gép lesz összekötve, pluszban pedig mi, emberek. Az Ipar 4.0 pedig úgy jön be, hogyha eljutottunk odáig a technológiával, hogy a termelést, logisztikát, szállítást, sőt marketinget, a tervezéstől kezdve a hulladék hasznosításig mindent beszenzorozunk, akkor mindenről valós időben adatunk lesz. Tehát az ipar digitális átalakulása azt jelenti, hogy a folyamatot adat szinten tervezni is, meg követni is lehet. Ez természetesen nem veszélytelen. Egyrészt szerintem nyilván az elidegenedés általános veszély, de nagyon nagy probléma lehet továbbá, hogy nehezebb lesz területekhez kötni bizonyos tevékenységeket, igen könnyen fölfutsz egy régióban valamivel, aztán hirtelen valami úgy megváltozik, hogy az egész tevékenységet egy kontinenssel odébb viszik. Tehát azok a dél-amerikai regényekből ismert sztorik, hogy egy város létrejött, és 40 év virágzás után bedőlt a semmibe, bármikor előállhatnak egy ilyen környezetben.

Hogyan áll ezekhez a fogalmakhoz a Magyar Nemzeti Bank?

Fáykiss Péter: Ezek a technológiai trendek nagyon komoly lehetőséget és kihívást jelentenek természetesen az MNB számára is. Az ipar 4.0 és az IoT kapcsán fundamentális tényező, hogy ezek az eszközök olyan mennyiségű adatot generálnak, ami teljesen új dimenzióba helyezi az egész gondolkodási keretet. Azt szokták mondani, hogy az adat az új olaj, és olyan szempontból még speciálisabb a dolog – ha úgy tetszik az olajjal szemben – hogy itt a sok adatból még több adat lesz. Tehát a rendelkezésünkre álló adatmennyiség exponenciálisan nőni fog, nem az van, hogy felhasználjuk és egyszerre elfogy, hanem pont az lesz a kihívás, hogy egyszerűen olyan mennyiség lesz belőle, hogy már nem csak humán feldolgozási szempontból komoly nehézség, hanem adott esetben technológiailag is.

Dr. Magyar Gábor: És ha igaz, hogy a pénz mozgatja valamelyest ezeket a dolgokat, akkor megérkezünk a kérdéshez, hogy ki fizet kinek, megéri-e ezekkel foglalkozni, és akkor máris ott vagyunk a bankoknál.

Fáykiss Péter: Az említett digitalizációs kihívások miatt is fontos, hogy az MNB együttműködik számos felsőoktatási intézménnyel, többek között a kecskeméti Neumann János Egyetemmel vagy a Műegyetemmel. Az együttműködések egyik aspektusa, hogy egy magas hozzáadott értéket előállító, fenntartható pályán lévő magas növekedésű gazdaság esetében kiemelten fontos az oktatás és a minőségi munkaerő. Épp ezért megpróbáljuk, ahol csak lehet a felsőoktatási munkát is segíteni. Ennek nagyon sok terepe lehet, adott esetben mi is tartunk órákat az érdeklődő diákoknak. Egy másik aspektus, hogy az egyetemi együttműködések keretében vannak közös kutatások, illetve vannak izgalmas közös projektek, amik jellemzően nagyon jól működő együttműködések és olyan új területek vizsgálhatók ezekkel, amelyekben egy jegybanknak hagyományosan kisebb tapasztalata van. A harmadik fontos szempont a Műegyetemi együttműködés és az MNB digitalizációs aktivitása kapcsán pedig az, hogy a digitalizáció pénzügyi rendszerre gyakorolt hatását még mélyebben feltérképezhessük. A pénzügyi stabilitás kiemelten fontos, ennek fenntartása benne is van az MNB törvényben rögzített mandátumában. Azt láttuk, hogy a következő évtizedek digitalizációs fejleményeire fel kell készülnie a bankokon túl az egész pénzügyi rendszernek. Ahhoz, hogy a következő időszak kihívásait akár kiberbiztonsági, akár pénzügyi szolgáltatási, akár az IoT megoldások, ipar 4.0 megoldások implementálási szempontjából kezelni tudjuk, a pénzügyi rendszernek egyszerűen ehhez fel kell készülnie. Ebben a felkészülésben komoly szerepe lehet az MNB-nek, akár mint felügyeleti hatóság, akár mint kezdeményező szereplő egy olyan ösztönző rendszer kialakításában, amivel egyre magasabb szinten digitalizáltabbá tudjuk tenni a bankokat, egyéb pénzügyi intézményeket. Ebben adott esetben szintén tud segíteni az egyetemekkel való együttműködés. Mondok egy konkrét példát: az, hogy egy mobil applikáció mennyire felhasználóbarát és mennyire könnyen tud abban eligazodni egy felhasználó, az egyáltalán nem triviális, és ebben például van is egy együttműködésünk az egyetemmel, amiben ezt meg tudjuk mérni, hogy adott esetben milyen visszajelzéseket adnak a felhasználók, hova néznek, miért oda néznek, hogy tudják használni az adott mobilappot.

Most bizonyos orosz bankokat leválasztanak a SWIFT-ről. Nem működnek kint a Mastercard és a Visa-kártyák sem. Abishur Prakash elmélete az, hogy az a globalizáció, amit élünk, és az a globalizáció, amit a digitalizmus alatt értünk, egy idő után át fog fordulni és ő úgy mondja, hogy digitális vasfüggönyök fognak leereszkedni kontinensek, érdekszférák, országok között. Például a Mastercard kártyámat kidobhatom, ha Kínába megyek, majd akkor lesz egy Junior Pay kártyám, amit ott esetleg elfogadnak. Ezzel kapcsolatban mondjuk egy jegybank szempontjából mennyire kockázatos az, hogy akár egyik hétről a másikra lehetséges, hogy ezek a digitális vasfüggönyök leereszkednek, és befagyasztják a pénzpiacokat, vagy akár az addig használt technológiát, annak rugalmasságát vagy flexibilitását?

Fáykiss Péter: Az egyik legfontosabb ebben a kérdésben az, hogy fel legyen készülve arra bármely ország jegybankja, hogy ilyen esetek előfordulhatnak. Olyan rendszereket érdemes kialakítani, amelyek alapvetően tudják kezelni az ebből fakadó kockázatot. Például többféle technológiát vagy akár többféle alaprendszert lehet érdemes használni, hogy ha az egyik rendszer kiesik, akkor valahogy megoldódjon mondjuk a pénzügyi szolgáltatások kérdése. Mondok egy konkrét példát: Svédország egy nagy kiterjedésű ország, ahol felmerült, hogy egy esetleges természeti katasztrófa esetén hogyan tudnak a pénzügyi tranzakciók teljesen offline módon működni. Erre komoly kutatásokat szentel a svéd jegybank, de ezt a kérdést az MNB is vizsgálja, hiszen ez a terület a digitális jegybankpénz egyik lehetséges használati esete. A digitális jegybankpénz kapcsán, úttörő módon, 2021 nyarán publikált az MNB egy dedikált kötetet. Ez a kötet elég hiánypótló, mivel nagyon sok szempontból vizsgálódik, tehát nem csak monetáris politikai vagy pénzügyi stabilitási, hanem technológiai, tervezési, geopolitikai, vagy pénzforgalmi szempontból is áttekinti ezt a kérdést, pont azért, mert nagyon összetett. Visszatérve az eredeti kérdésre, én azt látom, hogy az egyik legfontosabb feladat az, hogy fel legyen készülve akár technológiailag, akár egyéb tudást tekintve a jegybankok szakember gárdája, illetve a jegybanki vezetés, egy háborúhoz hasonló extrém helyzet megfelelő kezelésére.

Milyen fejlett európai viszonylatban az MNB fintech részlege?

Fáykiss Péter: Hazai szempontból ketté bontanám a kérdést. Az egyik része az, hogy hogyan néz ki maga a magyar fintech ökoszisztéma. A másik pedig az, hogy a jegybank milyen eszközökkel ösztönzi a digitális innovációkat. A magyar fintech ökoszisztéma kapcsán egyelőre azt látjuk, hogy nem túl nagy, viszont nagyon szépen növekszik, egyre több, most már bőven 100 fölötti fintech cég van a hazai piacon, akik elég aktívak főként a pénzügyi intézményeknek szóló digitális megoldások kapcsán. Ez egy jó hír. A másik oldalról pedig az látható, hogy az MNB vezetése azzal, hogy egy dedikáltan digitalizációval foglalkozó jegybanki szakmai területet hozott létre Európában az elsők között, jelezte ezen téma fontosságát. Kellő szerénységgel lehet azt mondani, hogy ebben eléggé élen jár a hazai jegybank. Ezt mutatják azok a beszélgetések is, amikor adott esetben a jegybankot megkeresi egy külföldi jegybank, hogy egy-egy kérdésben osszuk meg a tapasztalatainkat. Néhány példát ezzel kapcsolatban is megosztanék: az MNB Európában az elsők között hozta létre 2018-ban az Innovation Hub-ját, egy pénzügyi innovátorokat segítő online platformot. Másik példaként érdemes megemlíteni az azonnali fizetési rendszert, ami már idestova két éve működik, és például az Egyesült Államokban csak a következő időszakban tervezik bevezetni. Végül, az utóbbi időben egyre több jegybankkal egyeztetünk digitális jegybankpénz témakörben is, amelyben az MNB-nek szintén előremutató kezdeményezései vannak.

Említette, hogy az MNB-t megkeresik más jegybankok is. Regionális szinten tapasztaltak olyat, hogy akár a V4-es, akár három tengeres viszonylatban jobban kommunikálnak egymással a piaci szereplők és jegybankok?

Fáykiss Péter: Jó az együttműködésünk a regionális jegybankokkal, ebben vannak közös, akár szélesebb körű egyeztetések, illetve specifikusabb, egy-egy rész témára fókuszáló megbeszélések is. Természetesen globális szinten is próbáljuk nyomon követni, hogy melyek a „top notch” technológiák és hogyan működnek. Egy együttműködést emelnék ki, ami más régióhoz tartozik, ez a Szingapúri Monetáris Hatósággal való együttműködés. Többek között velük közösen tavaly már második éve rendeztük meg a World Fintech Festival in Budapest eseményt, ami egy online rendezvény, és ez a Szingapúr Fintech Festival-nek egy globális kiterjesztése. A Szingapúr Fintech Festival a világ legnagyobb fintech fesztiválja, körülbelül 60 ezer látogatójuk volt akkor, amikor még a Covid előtt ezt meg lehetett tartani személyes jelenléttel. Az MNB emellett egy hivatalos együttműködési megállapodást (MoU) is aláírt a Szingapúri Monetáris Hatósággal, tehát van a régión túl is együttműködés a digitalizációban nagyon élen járó jegybankokkal.

Fáykiss Péter, a Magyar Nemzeti Bank digitális igazgatóságának vezetője. Több szabályozói javaslatcsomag, például a Bázel III, vagy a CRD IV előkészítésében vett részt. 2013-ban a Nemzetgazdasági Minisztérium Pénzügyi Szabályozási főosztályának főosztályvezető helyettese lett, 2014-től a jegybank Makroprudenciális politika főosztályának vezetője, ahol a hazai széleskörű makroprudenciális eszköztár kialakítását és bevezetését koordinálta. 2017-től igazgató az MNB Makroprudenciális területén, 2019-től pedig az MNB Digitalizációs igazgatóságát vezeti.

Dr. Magyar Gábor Kozma László-emlékérmes és Puskás Tivadar-díjas villamosmérnök, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem docense. A NAV Mesterséges Intelligencia Munkacsoport vezetője. 2021-ig tanszékvezető volt a BME-n, 2004-2008 között ez egyetem statégiai igazgatója. Nevéhez fűződik többek között a Nemzeti Audiovizuális Archívum tervezése, a Nemzeti Digitális Adattár rendszertervezése. 2014 és 2020 között betöltötte a Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület elnöki posztját. 

Grafika: Pisla Réka | Hype&Hyper

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük