A szatíra szatírája – A Zsigmond Dora menswear és Dimén Áron tetoválóművész kollaborációja

A szatíra szatírája – A Zsigmond Dora menswear és Dimén Áron tetoválóművész kollaborációja

A ZSIGMOND DORA férfiruhamárka 2014-ben indult útjára; debütálása óta gyorsan növekedett és azóta már Japánban, Németországban, Kanadában, Spanyolországban, Belgiumban, valamint számos online áruházban is megtalálhatók jellegzetes ruhadarabjai. Védjegye a magyar hagyományok megőrzése és átültetése időtálló ruhakollekciókba, amelyek organikus és újrahasznosított anyagokból jönnek létre. A legújabb őszi-téli kollekcióban a laza, de szögletes sziluetteket egy tetoválóművész mintái teszik még karakteresebbé.

A Zsigmond Dora menswear amellett, hogy elkötelezett a magyar folklór és paraszti kultúra hagyománya iránt, márkaidentitásának fontos részét képezik a különböző, más területről érkező alkotói együttműködések is. „Ez egy módja annak, hogy visszaadjunk a közösségnek: támogatjuk a művészeket, a kézműveseket, valamint segítünk egymásnak fejlődni és olyan irányba haladni, amit egyedül talán nem tennénk meg” – jegyezte meg Dóra, a márka alapítója. A tervező dolgozott már együtt a Botanikával, Vecsei Zsófi kalapkészítővel vagy Makeky Mlouha cseh művésszel is, legutóbbi, OBSCURE nevű kollekciójának mintáit pedig a csíkszeredai származású Dimén Áron tetoválóművész alkotásai díszitik.

Az OBSCURE ruhadarabok tervezésekor Dórát egy olyan korszak inspirálta, amiről nem sokan beszélnek: a kollekció a magyarországi kuláküldözés időszakához nyúlik vissza. „A kulákok földbirtokos parasztok voltak, akik hirtelen – a rendszerváltáskor – veszélyt jelentettek a szocialista rendszerre. Üldözésük gyötrelmes volt, és a hatalmon lévők állandó rettegésben tartották őket. Ez egy komor inspirációs forrás, de mégis egy fontos témát dolgoz fel, ami alig-alig szerepel a történelemkönyvek lapjain. Az Áron által készített, kollekcióhoz tervezett minták az 1950-es évek kulákellenes propagandaplakátjait idézik meg; mondhatni, hogy a szatíra szatírája, és én pontosan ezt az érzést szerettem volna megidézni a kollekcióval” – mondta el Dóra.

Dimén Áron alkotói világa nemcsak a kollekció, hanem a márka filozófiáját is jól kiegészíti. „Áron művészete nyers, sötét és torz. Néha eléggé klausztrofób, de mégis van benne egyfajta sötét humor” – egészítette ki Dóra.Igyekeztem ráhangolódni a kollekció témájára, majd több rajz közül választottunk ki egyet. A munkáimnak van egy kissé nyomasztó, groteszk hangulata. Alkotás közben fontos számomra, hogy ne gondoljam túl az adott témát; sokszor igazából azt sem tudom, hogy éppen mi fog kisülni az egészből, csak hagyom, hogy a vonalak és a formák vigyenek magukkal” – részletezte Áron.

A tetoválóművész egyébként a Bukaresti Képzőművészeti Egyetem grafika szakán tanult, majd kis idő után költözött Budapestre. Munkája során már többször is felmerült, de sosem érezte igazán, hogy a tetováló szakma az ő világa lenne, azonban amint kipróbálta, egyből beleszeretett. Igaz – főként az elején – sokszor az alkotás rovására ment, de elmondása szerint kezdi megtalálni az egyensúlyt a képzőművészet és a tetoválás között. „A Dórával való kollaboráció pont ezen egyensúlykeresés hatására jött létre” –  jegyezte meg.

Dóra következő tavaszi-nyári kollekciójából is kaphattok már egy kis ízelítőt a márka Instagram-oldalán. A tervező eddigi legszínesebb, UNRIPE elnevezésű ruhadarabjait ezúttal a 19. századi kastélyokról készült régi fényképek ihlették; különlegességük, hogy helyi kézműves által készített, szitanyomott motívumok díszítik. A kollekció további részletei majd jövő márciusban lesznek elérhetőek, amikor az UNRIPE a boltokba kerül. Addig is nézzetek szét a ZSIGMOND DORA menswear honlapján: a Dimén Áron kollaboráció darabjait ezen, az OBSCURE további szettjeit pedig ezen a linken tudjátok elérni.

ZSIGMOND DORA menswear | Web | Facebook | Instagram
Dimén Áron | Instagram

továbbiak
Gyógyír az autófüggőségre
architecture

Gyógyír az autófüggőségre

A 2021-es Obel-díjat egy olyan város koncepciója nyerte el, amelyben a polgárok gyalog vagy kerékpárral 15 percen belül eljuthatnak a mindennapi szükségleteikhez. Viszlát autófüggőség! Az Obel-díj, a Henrik Frode Obel Alapítvány által évente odaítélt nemzetközi díj, amellyel “az emberi fejlődéshez való kiemelkedő építészeti hozzájárulást” ünneplik. A decentralizált várostervezési modellt, a
Vissza az alapokhoz: újra itt a nosztalgikus Nokia!
design

Vissza az alapokhoz: újra itt a nosztalgikus Nokia!

A klasszikus Nokia 6310 a kétezres évek elején jelent meg a piacon, és elsöprő népszerűségre tett szert. Könnyű volt, elfért a zsebekben, volt rajta Snake, hetekig bírta az aksija és gyakorlatilag mindent kibírt. Az ikonikus sziluett most visszatért, elszakadást kínálva az okostelefonok hálójából. Bár a technológia valamennyivel korszerűbb lett, a
Tárgyak, amelyekre mindannyian emlékezhetünk – interjú Kuti Klára muzeológussal
design

Tárgyak, amelyekre mindannyian emlékezhetünk – interjú Kuti Klára muzeológussal

A Magyar Nemzeti Múzeum jelenkori vegyes gyűjteményeiben az ideológiai emléktárgyaktól a tejkiöntőn át a Fecske cigarettáig megtalálunk szinte mindent, ami az elmúlt évszázad tárgykultúrájában kuriózum volt, vagy éppen ellenkezőleg, a lehető leghétköznapibb tárgynak számított a boltok polcain vagy a szüleink, nagyszüleink konyhájában. De valóban meg tudunk-e, és meg kell-e őriznünk