fbpx
Nyomj Entert

Az amerikaiak ezt a három dolgot várják a múzeumoktól

A Culture Track legutóbbi felmérése szerint az amerikaiak a rasszizmust tartják a legégetőbb problémának a kulturális intézményekben, emellett az egyenlőtlen bérezést, a klímaváltozás ügyének elhanyagolását és a magas jegyárakat is kifogásolják.

A Culture and Community in a Time of Transformation című, a pandémia első és második évének eredményeit összehasonlító kutatást 78 ezer amerikai töltötte ki, köztük 192 múzeum és 183 előadóművészetre specializálódott intézmény dolgozói is – írja az artnet. Az eredmények alapján a válaszadók a rasszizmust tartják a legnagyobb gondnak a művészeti múzeumokban, ezt követi a keresetek közti növekvő egyenlőtlenség, majd a klímaváltozás kezelésének problémája.

A kérdőív szerint az amerikai őslakosok 70%-a, a fekete és ázsiai lakosság 50-55%-a a rasszizmust tartja a legégetőbb problémának, míg a kitöltők 63%-át kitevő fehéreknek mindössze 20%-a osztja ezt a véleményt. A felmérés arra is kitér, hogy a járvány második évében a válaszadók lelkiállapota romlott, az online átállással szemben 65%-uk inkább az élőben tartott szakmai eseményeket preferálja, és több mint a felük olcsóbb jegyárakat szeretne.

A felmérés arra nem tér ki pontosan, hogy az egyes jelenségekkel kapcsolatban a válaszadók a múzeumok belső működését sérelmezik, vagy a múzeum kiállításai és programjai által tematizálni kívánt ügyeknek adnak hangot. Az intézményekről olvasható hírek alapján feltételezhető, hogy a probléma kettős, tehát a válaszadók a múzeumi dolgozókkal szemben elkövetett rasszizmus és bérkülönbségek, valamint az intézmények klímaválságra adott reakciójában való elmaradottság megoldását ugyanolyan fontosnak tartják, minthogy az adott problémákról párbeszédindító szakmai programok, kiállítások szóljanak a lakossághoz.

A pandémia alapjaiban kérdőjelezte meg a múzeumok működési struktúráit, az intézmények jövőbeli szerepéről egymást érik a szimpóziumok, előző hónapban például Lengyelországban tartott a CIMAM konferenciát Under pressure. Museums in Times of Xenophobia and Climate Emergency címmel. Amellett, hogy az online jelenlétükön erősíteniük kellett az erre készen nem álló vagy csak mérsékelten felkészült intézményeknek, az elmúlt két év lezárásai a bevett működési módokat, például a blockbuster kiállításokat is visszavetették. A szállítások és nemzetközi utazások lelassulása vagy teljes akadályoztatása az anyagilag és klímavédelmi szempontból is fenntarthatóbb megoldások, például a gyűjteményfejlesztés és a gyűjteményi kiállítások felé terelik a múzeumokat szerte a világon.

Binna Choi a CIMAM 2021 éves konferenciáján a Muzeum Sztuki Łódź és a NOMUS New Art Museum/ Branch of the National Museum Gdańsk szervezésében

A pandémia első hullámában csúcsosodó Black Lives Matter mozgalom eseményei ugyancsak szerepet játszhattak a Culture Track kérdőívének eredményeiben. A George Floyd halálára adott reakciók (például a művészeti intézmények Instagram oldalait is ellepő fekete négyzetek) a kritikusok szerint látszatcselekedetek, marketingfogások voltak, és a múzeumoknak a rasszizmusra ennél hatásosabb, valódi tetteken alapuló válaszokat kellene adnia, például kritikai vizsgálat alá vonni gyűjteményeiket, hogy a műtárgyállományuk megfelelő módon reprezentálja-e a kisebbségeket, illetve mentesíteni a faji diszkriminációtól a HR-politikájukat. Utóbbira szemléletes példa az Art Institute of Chicago esete, ahol a járvány miatti elbocsátások kapcsán a dolgozók nyílt levélben sérelmezték, hogy az elbocsátásokat nem kísérte transzparens kommunikáció, és nagy százalékban a BIPOC munkavállalókat érintették.

Borítókép: Nathan Keay, © MCA Chicago

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük