Nyomj Entert







Best of diploma 2020 | 3. rész

Hogyan kellene viszonyulnunk napjainkban a népművészethez? Fontos-e a helyi kisipar akkor, amikor mindent beszerezhetünk jutányos áron az IKEA-ból? Érdemes-e a 21. század pörgésében tradicionális tárgyakkal, szokásokkal, elfeledettnek hitt kulturális emlékekkel foglalkoznunk? Határon innen és túl, a pezsgő fővárosban vagy egy néhány ezres községben mind közös értékeken osztozunk, amelyeket nem érdemes puszta másolással a kortárs designkultúrába erőltetni, de hasznos lehet azok örökségére kritikusan és friss szemmel nézni, inspirálódni belőlük. A népművészeti motívumokat másoló bóvlitárgyak helyett van más út, amivel múltunk értékeit feleleveníthetjük. A most bemutatott tervezők arra keresték a választ, hogyan lehet a kortárs design eszköztárával a tradíció felé irányítani tekintetünket.

A design jelen van mindenhol, nyilvánuljon meg képi, tárgyi, téri, digitális vagy akár esemény jellegű formában. Egyaránt szól a hétköznapi tárgyainkról, a formai és technológiai kísérletekről, a társadalmi felelősségvállalásról, a vizuális nevelésről, a helyi értékekről, a korszerűségről, a változást előidéző folyamatokról, és még annyi minden másról, ami meghatározza mindennapjainkat, a környezetünkről és társadalmunkról alkotott képet. Ennek bemutatására a hazai művészeti egyetemeken – A Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen, a Vizuális Művészeti Intézet Eger Média és Design Tanszékén, a Budapesti Metropolitan Egyetemen, és a Soproni Egyetem Alkalmazott Művészeti Intézetben – idén végzett tervezők diplomaprojektjei közül válogattunk. Best of diploma 2020 cikksorozatunkban hétről hétre más szempont szerint csoportosítva ismertetjük a hazai designerek legizgalmasabb munkáit.

Csiby-Gindele Botond – ROKOYA
(Vizuális Művészeti Intézet Eger)

A Rokoya már azért is érdekes projekt, mert tervezője, Csiby-Gindele Botond tervezőgrafikusként egy fashion brand koncepciójának kidolgozásába vágott bele. A tervezőnek szívügye, hogy a népművészeti motívumok ne átgondolatlanul épüljenek be a kortárs vizuális kultúrába, hiszen az hamar giccsbe fordulhat. Erdélyi magyarként diplomaprojektjében a székely közösségek népi öltözékeivel foglalkozott, amelyek egykor sajátos rendszerben mutatták az egyén társadalmi korát és státuszát. Ezek a darabok egyediek voltak, a slow fashion terjedésével pedig egyre gyakrabban szegezzük tekintetünket a népi gyakorlatok felé, ahol még hagyománya volt annak, hogy egy-egy ruhadarab fenntartható módon készüljön. Csiby-Gindele Botond célja nem az volt, hogy a székely motívumrendszert egy az egyben lemásolja, hanem hogy létrehozzon egy olyan modulrendszert, amelyben a népi viseletmotívumok logikájára alapozva egyedi mintákat generálhatunk. A korunk, a méretünk, az általunk választott székely régió és a preferált modell kiválasztásával személyre szabott női ruhadarabokhoz juthatunk a brandhez tervezett weboldalon keresztül. A ruhák tervezésében Vass Aranka Adelina is részt vett, közös munkájuk eredményeként négyféle hordható, letisztult fazonú ruhán szemléltetik a különböző mintarendszereket.

Csiby-Gindele Botond | Intagram | Behance | Web


Szalai Bálint – itthon.
(Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)

A tervező szülőhelyéről, a vajdasági Ada városából sokan elvándorolnak, miközben meglenne a lehetőség arra, hogy a helyi értékek erősítésével pozitív változásokat idézzünk elő. Az itthon. egy olyan társadalmi designvállalkozás koncepciója, amely Ada kisipari hagyományaira támaszkodva kíván munkalehetőséget teremteni az ott élő mesteremberek számára. Szalai Bálint olyan kisiparosokat (például keramikust, kosárfonót és faesztergályost) keresett fel, akik nyitottak az együttműködésre, és szívesen megosztják meglátásaikat a tervezővel, akár már a formakeresés fázisában is. Az itthon. célja, hogy létrejöjjön a közös munka tervező és mesterember között, ami egy erős, a helyi szaktudásra épülő közösséget kovácsolhat. Így olyan igényes és időtálló termékeket készülhetnek, amelyek az alkotók kézjegyeit is magukon viselik. Érdekesség, hogy a londoni Design Museum állandó kiállításának címe, a Designer Maker User hívószóként kísérte végig a kutatási folyamatot, és olyan kérdésekig vezetett, mint hogy mi a designer szerepe egy társadalmi vállalkozásban, kik azok a mesteremberek, akik együtt tudnak működni, vagy hogy felhasználói szempontból mitől otthonos egy lakótér. Az itthon. első kollekcióját a paraszti kultúra visszafogott józansága és a tájegység színvilága inspirálta. A tervek szerint váza, ülőke, gyertyatartó, tányér, sőt, nyújtófa is megtalálható lesz a természetes anyagok felhasználásával készülő termékek között.

Szalai Bálint | Issuu


Horák Enikő – MINT/A BUDAPEST – MOTIFICATIONS!
(Budapesti Metropolitan Egyetem)

Az 1950-es városegyesítés során több megyei jogú város és nagyközség csatolódott Budapesthez, ezekkel együtt alakult ki fővárosunk ma jól ismert arca. Mindegyikük egyedisége hozzáadott valamit a város végleges formájához, miközben sajátos földrajzi fekvésük, épületeik, vagy egykori ipari tevékenységük ma is meghatározza egyéni történetüket. Horák Enikő ezekhez a tulajdonságokhoz piktogramokat rendelt, amelyeknek 9-9 egysége egy-egy településmotívumot alkot. Az egyes motívumok nem akarnak emblematikusak lenni, a tervező sokkal inkább a történelmi reflektáltságra és az egységes jelrendszerben való gondolkodásra fektetett hangsúlyt. Az így kapott településmotívumok összetéve együtt egy nagy mintát alkotnak, amely úgy foglalja magába minden alkotóelemét, mint ma Budapest az egykoron önálló településként működő városrészeket.

Horák Enikő | Instagram | Behance


Kószó Emese Panna – DRESS CODE / Ruha egy dallamnak
(Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)

Hogyan nézhetnek ki a hangok? A kérdéssel már Isaac Newton is foglalkozott 1704-ben, a digitális technológia fejlődésével pedig ma már egyre közelebb kerülhetünk a kreatív válaszokhoz. Kószó Emese Panna látványos ruhakölteményei első látásra nem árulkodnak arról, hogy koncepciójuk alapját a népdalok adják. Dress Code – Ruha egy dallamnak című kollekciójában – Newton elméleteit sem figyelmen kívül hagyva – hat népdal vizualizációját kísérelte meg, az egyik legismertebb jelrendszert, a kottát véve alapul. A dalok első 4-6 ütemének hangjegyei összekötve sajátos hullámvonalakat adnak, amelyeket a tervező az egyes elemek szabásmintájában alkalmazott, továbbá figyelembe vette a verssorok hosszát és az ismétlődéseket is. Az öltözékekhez egyedi QR-kódok tartoznak, melyeket telefonnal beolvasva meghallgathatjuk a ruhához tartozó dalt. A ruhák által képviselt kulturális érték még erősebb kötődést alakíthat ki a viselőben.

Kószó Emese Panna | Instagram | Behance


Kiss Benedek Kristóf – INDESTRUCTIBLE BOOK
(Moholy-Nagy Művészeti Egyetem)

Borbély László író regénye, A tenger hősei 1945-ben a cenzúra áldozatává vált. Kiss Benedek Kristóf dédapjának könyve apropóján kezdett el a szocializmussal és a magyarországi cenzúrával foglalkozni, családi örökségnek olyan, modern formát adni, amely reagál a mű történelmére. A tenger hősei áttervezett változata két szempontból újult meg – egyfelől habosított alumíniumlemezből készült borítót és hevedereket kapott, felerősítve ezzel a borító védelmi funkcióját, másfelől az immáron „elpusztíthatatlan” könyv belseje is felfrissült. A szöveg szedése és az új illusztrációk a könyv tartalmát, a kereskedelemről és haditengerészetről szóló történetet teszik vizuálisan izgalmassá. A könyv markánsan elválasztja a szárazföldön és a vízen játszódó eseményeket, amit eltérő szín és tördelés érzékeltet, és egy földrajzi koordináta is végigfut a könyvön, ami pedig a főhős tartózkodási helyét jelzi.

Kiss Benedek Kristóf | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük