fbpx
Nyomj Entert

Csak együtt megyünk valamire, Közép-Európa

Itt a lehetőség, meg kell ragadni! A háború rengeteg szörnyűsége mellett lehetőséget is kínál a közép-kelet-európai országok számára, hogy behozzák a lemeradásukat. Össze kell fogni és meg kell erősíteni a kapcsolatok a digitális térben is, hogy a régió a világszínvonalra törjön. Tudósításunk a Három Tenger Üzleti Fórum digitalizációról szóló paneljéről.


„Most fontos, hogy országaink ne váljanak saját sikereik áldozatává, vagyis ne lustuljunk el, folytassuk a reformokat, folytassuk az innovációt, adjunk erőt a vállalkozóinknak, akik végül Európa vagy talán a világ digitális bajnokai lesznek” – hangzott el a Három Tenger Kezdeményezés fórumán Rigában.

Mark Boris Andrijanič, volt szlovén digitalizációért felelős miniszter, a panel moderátora azzal indította a beszélgetést, hogy az elmúlt néhány évben több mint 35 unikornis céget adott a Három Tenger régió a világnak, a startupok összértéke itt meghaladja a 250 milliárd eurót, amire hihetetlenül büszkének lehet lenni. Egyes területeken még a világ élvonalába is tartozik a régió, viszont sok területen még mindig le van maradva a Nyugat mögött. Ezzel foglalkoztak a panel beszélgetői Karan Bhatia, a Google kormányzati ügyekért és közpolitikáért felelős alelnöke, Ms. Renāte Strazdiņa, Customer Transformation Lead CEE / Healthcare and Life Science Lead EMEA a Microsoftnál (Lettország), Mr. John Tully, a MikroTik vezérigazgatója és az AmCham Latvia elnöke (Lettország), Mr. Üllar Jaaksoo, a Digital Nation Ltd. alapítója és partnere, a Greenergy Data Centers alapítója (Észtország), Mr. Linas Dičpetris, az EY kormányzati és infrastrukturális piac vezetője a CESA régióban (Litvánia) és Mr. Michal Kanownik a Digitális Lengyelország Egyesület igazgatótanácsának elnöke (Lengyelország).

Molnár Roland | Hype&Hyper

Az Ukrajna elleni orosz háború fordulópontot jelentett a technológiai ipar számára. Karan Bhatia úgy gondolja nem látott még ilyen globális válságot, ami felpezsdítette volna az ágazatot és olyan szintű cselekvést váltott volna ki, mint amilyet a háború kapcsán láthattunk. Az oroszok elleni digitális küzdelem zászlóshajója a dezinformáció elleni harc, amely jelenti az orosz állami média és hirdetések letiltását a legtöbb platformról, vagy a hiteles információk terjesztését, legyen szó akár a menekültekről vagy a légiriadókról. A Google létre is hozott egy új alkalmazást, amely kora reggel értesít a légitámadásokról.

Bhatia úgy gondolja, hogy a jelenlegi pillanat egy lehetőség is a Három Tenger országainak, magas szintű integrációt hozzon létre, és növekedést generáljon a régióban. Van egy régi mondás, hogy „ne hagyjuk veszni a válságot”.

Ukrajna a háború előtt is a második legjobban fenyegetett ország volt. Ms. Renāte elmondta, hogy már régebb óta együtt dolgoznak az ukrán kormánnyal, és jelenleg is több mint 150 küldetést hajtottak végre a kiberbiztonsági csapatukkal. Mivel az ukrán parlament képes volt megváltoztatni a felhőhasználati törvényt, 17 ukrán minisztériumból 16-ot tudtak biztonságos helyre, felhőbe áthelyezni.

A háború kezdete a lengyel kormány és társadalom számára óriási vizsga volt, hogy kitalálják, mit kezdjenek a „vendégeikkel”. Mr. Kanownik azért használta ezt a szót, mert Lengyelországban nem menekülteknek, hanem vendégeknek nevezik a háború kapcsán érkezett embereket. A háború első két-három hetében a vendégeiknek okostelefonokat, töltőket, power bankokat, laptopokat szállítottak, hogy kapcsolatot tudjanak tartani ukrajnai családjukkal.

Az egyik legfontosabb támogatás az volt, hogy az iparuk több száz ukrán kis- és középvállalat, valamint közintézmény adatait ingyenesen a felhőbe mentette. A háború után Mr. Kanownik szerint jobban ki kell építeni, és fenn kell tartani ezt az együttműködést az ukrán vállalatok és Európa, valamint a lengyel ipar között.

A Három Tenger Egyezmény országai különböző országok, helyzetük pedig gyakran eltérő a versenyhelyzet, a fejlettségi szint és a demográfiai helyzet tekintetében is. Vannak többé-kevésbé koncentrált városi térségek, ahol könnyebb az 5G hálózatokat kiépíteni, míg egyes országokban sok a vidéki terület, amelyet sokkal nehezebb lefedni az összeköttetéssel, különböző technológiákkal, de még mindig lehetséges. Dičpetris szerint először meg kell határozni, hogy az országok hol tartanak, és onnan kiindulva kell továbbfejleszteni. Van néhány egészen jól teljesítő ország a régióban: például ott van Magyarország, Málta vagy Ciprus.

Egy, az EY által készített tanulmány alapján az 5G legnagyobb középtávú potenciálja a gyártásban rejlik, valamint a következő alkalmazási területeken: az intelligens városok, a szórakoztatás, az oktatás és az egészségügy területén. Az országok ezekben ott bizonyultak sikeresnek, ahol az önkormányzati, regionális és helyi közösségek elköteleződtek és együttműködnek a magánszektorral, valamint a kormánnyal, és bizonyos értelemben arra kényszerítik a kormányt, hogy tegyen lépéseket az eredmények elérése érdekében. Ez nagyszerűen hangzik, különösen a műholdas internetre vonatkozóan, hiszen láthattuk, hogy csodákat művel Ukrajnában. Szlovénia és Németország jelenleg komolyan fontolgatja e technológia támogatását a városoktól távolabb eső háztartások számára. Mr. Dičpetris úgy gondolja ez lehetne a modell más országok számára is, legalábbis addig, amíg néhány éven belül képesek nem lesznek szélessávot kiépíteni.

Mr. Jaaksoo felvetette a problémát, hogy sok időt és pénzt fordít a régió a hosszú távú integrációs projektekre ahelyett, hogy a közös szabványokra koncentrálna. Létezik egy X-Road nevű működő gyakorlat, amely lehetővé teszi, hogy mindenki az adatbázisának és a technológiájának tulajdonosa maradjon, de mégis nagyon könnyen megoszthassa az adatokat a saját táblázatának minden résztvevője között. Mr. Jaaksoo úgy gondolja ez a gyakorlat biztosan felgyorsíthatja az informatikai eszközök együttműködését a régióban.

John Tully, a MikroTik vezetője kiemelte a BigData fontosságát a XXI. században, külön figyelmet fordítva a biológiában és az orvostudományokban való alkalmazására, olykor a mesterséges intelligenciával párosulva. A Három Tenger országai nagy és meghatározó múltra tekinthetnek vissza a mérnöktudományok terén, gondoljunk csak a Szovjetunió alatt megrendezett matematikai versenyekre és olimpiákra.

A múltban is kiemelkedő tehetségekkel rendelkező országok ennek ellenére nem állnak túl jól mostanában. Ha most konkrétan ezt a régiót nézzük, láthatjuk, hogy a felnőtt lakosság majdnem fele még az alapvető digitális készségekkel sem rendelkezik. Ez elfogadhatatlan Mr. Andrijanič szerint.

A Google kormányzati ügyekért és közpolitikáért felelős alelnöke szerint inkluzív növekedés nélkül nem lesz fenntartható növekedés, azaz el kell érni, hogy mindenki részesüljön abból, amit a digitális forradalom lehetővé tesz. Ehhez kell kapcsolódjon egy olyan szabályozási környezet és támogató kormányzat, amely lehetővé teszi és ösztönzi a digitális beruházásokat és növekedést.

De még ha ezek meg is vannak, a legkritikusabb dolog hátra van: a digitális képzettség.  Mr. Bhatia elmondta, hogy a Googlenél elindították erre a problémára reagálva a Grow with Google nevű programot, amelynek keretében jelenleg világszerte több mint 70 millió embert képeznek. A régióban 2015 és 2021 között kétmillió embert képeztek ki, ebből egymilliót tavaly. A program minden réteget és gazdasági szereplőt érintett a diákoktól kezdve egészen az üzleti vezetőkig, a kis- és középvállalkozásokig, akik számára ez a készségek elengedhetetlenek.

Erre reagálva Ms. Strazdiņa kijelentette, hogy ők is folytatni fogják a Microsoftnál a digitális készségek fejlesztésére irányuló erőfeszítéseinket és a kiberbiztonsági készségeket is növelni akarják. Nemrég indítottak egy programot Lengyelországban, elsősorban ukrán menekülteknek, azon belül pedig főleg nők számára. Ez a program természetesen nem marad csak Lengyelországon belül, ki fogják terjeszteni a régióra, mert úgy látják, hogy a kiberbiztonsági készségek egyre fontosabbá válnak, és minden egyes embernek meg kell értenie, hogyan védheti meg magát, a családját, a vállalkozását és az országát.

A legtöbb kormány politikai napirendjének első három pontjában nem véletlenül szerepel az oktatás. Mr. Dičpetris szerint politikai szempontból egyértelműen megvan a hajlandóság a kormányok részéről, de hogy van-e elegendő végrehajtási kapacitás és képesség, az már egy másik kérdés, és ebben nem igazán járnak az élen a Három Tenger országai.

A kormányok, az egyetemek és az iskolarendszerek előtt hatalmas kihívás áll, mert jelenleg az oktatás digitális alapú átalakulásának pillanatában vagyunk. Ez azt jelenti, hogy a kormánynak mind a politika, mind az iskolarendszer, mind az egyetemek tekintetében változatnia kell.

Amikor az oktatási rendszerek modellértékű átalakításait nézzük, akkor elsősorban Észtországot, Lengyelországot és Horvátországot érdemes megemlíteni, hiszek ők mentek a legmesszebbre. A robotika, a programozás, a mesterséges intelligencia, sőt a kiberbiztonsági készségek megjelennek a gyerekek alaptantervében, mert korán kell kezdeni, hiszen át kell hidalni ezt az óriási tehetséghiányt.

Mr. Kanownik beszámolt egyik kutatásuk eredményéről, amely szerint a lengyel fiatalok kiberbiztonsági képzettsége egészen magas, ami reményre ad okot.  A KKV-knál nem pont ez a helyzet, nekik el kell magyarázni sajnos, hogy a kiberbiztonságra fordított pénz nem költség, hanem befektetés. Sok kis- és középvállalkozás még mindig úgy gondolkodik a kiberbiztonságról, hogy az szükséges, de költséges, és nem kap vissza semmit belőle. Ezért kell a kormányoknak erre külön programot kidolgozni, hogy ösztönözzék a kiberbiztonsági rendszerekre fordított pénzek elköltését, például adókedvezmények formájában.

Néha, különösen a kis- és középvállalkozásoknál, az a gondolkodásmód uralkodik, hogy ha van egy digitális szakemberem, akkor biztonságban vagyok. Ez természetesen nincs így, ezeket az embereket azon felül kell alkalmazni, de sajnos elég nagy hiány van belőlük.

Mr. Andrijanič szerint a kiberbiztonság olyan terület, ahol egyetlen ország vagy régió sem tud egyedül megoldani, amit az orosz-ukrán háború gyönyörűen be is mutatott. Erre a gondolatra kapcsolódott Mr. Bhatia, és egyértelművé tette, hogy néhány igazán nagy kihívás megoldásának középpontjában nem létezik más alternatíva, mint egy erőteljes transzatlanti konvergencia.

A moderátor egy kedves barátjának optimista és látnoki megjegyzésével zárta le a beszélgetést: „folytassuk az együttműködést, kedves barátaim; folytassuk az innovációt, folytassuk a tanulást, és legyünk továbbra is, ahogy Steve Jobs mondaná, éhesek és bolondok”.

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük