Az Urban Jungle Budapest egyfajta szellemiség | Interjú Hadobás Nórával

Az Urban Jungle Budapest egyfajta szellemiség | Interjú Hadobás Nórával

Szobanövények, parkok, növényekkel befuttatott falak és virágoktól roskadozó erkélyek – az Urban Jungle Budapest csapata 2018 óta a városban található zöldet keresi, ennek kapcsán pedig számos sétát és workshopot tartanak, hogy létrehozzanak egy egymást segítő, növényrajongó közösséget. Legújabb programjukon például a Füvészkertben található ehető növényekkel lehet találkozni. Hogyan indult ez az egész? Miért tartunk szobanövényeket? Hol terem Magyarországon rizs és citrom? Hadobás Nórát, az Urban Jungle Budapest alapítóját kérdeztük.


Az Urban Jungle Budapest 2018-ban indult. Honnan jött az ötlet, az inspiráció, hogy elindítsd?

Növények között nőttem fel, mindig az életem része volt a róluk való gondoskodás. Ugyanakkor a nyugati országokban ebben az időszakban éledtek fel a kifejezetten szobanövényekre fókuszáló közösségek, és arra gondoltam, hogy Magyarországon is lehetne egy ilyen. Az egész egy hamburgi hotelszobából indult egy Instagram-oldallal, bár akkor még nem tudtam pontosan, hogy mit szeretnék ezzel kezdeni, egyszerűen csak azt éreztem, hogy ez egy olyan téma, ami hosszú ideje kísér, foglalkoztat, amit nem tudok megunni, és hogy mindig újabb és újabb kérdések és ötletek fogalmazódtak meg bennem ezzel kapcsolatban.

Tehát a szobanövényekkel indult az egész. Neked hány szobanövényed van?

Soha nem számoltam meg. A mai viszonyokra jellemző könnyű megszerezhetőség engem nem tett a gyűjtés rabjává, a túl sok szobanövény nekem személy szerint teher. Számomra a legértékesebb és legfontosabb növények azok, amiket az édesanyámtól vagy a nagymamámtól örököltem, ezekhez kifejezetten ragaszkodom, így inkább az érzelmi többletet jelentő darabokra koncentrálok.

Ma már nem egyedül vagy, egy egész csapatot építettél fel. Kiket gyűjtöttél magad köré?

Szerencsés vagyok, mert ez a projekt mindig vonzotta a jó embereket és a jó találkozásokat. Nem is volt különösebben célzott a keresés, egyszerűen csak jöttek a többiek, akik között van kertészmérnök, urbanista, kommunikációs szakember és floral stylist. Szerintem éppen a sokszínűség adja a csapatunk erejét.

Különböző workshopokat tartotok, például Hogyan ne öld meg a szobanövényeidet? vagy Hisztis szobanövények megszelídítése címmel. Hogy látjátok, milyen ismeretek hiányoznak ezen a területen?

Az a tapasztalat, hogy az alapoktól kell indulni, ugyanis számos rossz beidegződés, tévhit él az emberekben, akár a föld megválasztásával, akár az átültetéssel kapcsolatban. Ez meghatározhatja, hogy egy növény életben marad vagy pedig elpusztul. A másik lényeges szempont a tudatosság. Alapvetően nagyon egyszerű dolgok kellenek ahhoz, hogy egy növényt életben tudjunk tartani: fény, víz, megfelelő páratartalom és közeg, illetve ezeknek a megfelelő kombinációja, aránya. Mindezt igazából akkor tudja az ember átlátni, akkor kezdi el értékelni, amikor ismereteket szerez. Mi nem konkrét szabályokat mondunk, hogy például hányszor kell öntözni egy héten, mert ebben rengeteg tényező közrejátszik. Ami nálam nem érzi jól magát, az másnál, egy másik lakásban, egy másfajta közegben kivirágozhat, hozhatja az új hajtásokat, boldog lehet. Szerencsére az elmúlt években nagyon sokan csatlakoztak hozzánk a workshopok alkalmával, emellett egyéni online tanácsadásokat is tartunk, ahol egy-egy ember hozza magával a speciális kérdéseit, problémáit, a szakembereink pedig megválaszolják ezeket.

A koronavírus-járvány, illetve a kijárási korlátozások mennyire fokozták az érdeklődést? Elég sok növényekkel foglalkozó Facebook-csoport született akkoriban.

Azt látom, hogy a járvány, illetve a világ aktuális eseményeinek függvényében az embereknek egyre nagyobb igényük van arra, hogy valamit kontroll alatt tartsanak, a növények gondozása és a kertészkedés pedig megadja ezt. Egyfelől intenzív jelenlétet igényel, mert folyamatosan figyelni kell, hogy hova kúszik-mászik, szárad, fonnyad, sárgul, mi a helyzet vele. Másfelől olyan visszajelzések érkeznek, amelyeket meg kell tanulni értelmezni, és arra azonnal lehet reagálni. Például, ha kiszáradt a föld, meglocsolom, ha nincs elég fény, közelebb viszem az ablakhoz. Ezek az apró változtatások pozitív hatással lehetnek egy növény életére, ami jó érzéssel tölti el az embert. Mindemellett persze még ott vannak a növények ismert jótékony hatásai is, az oxigéntermeléstől kezdve a nyugtató zöld színig.

A legújabb programotok a Gasztroséta és kósoltó a Füvészkertben, ami az ehető növényekről, illetve az evésről szól. Mi a célod ezzel a sétával?

Van egy olyan fogalom, hogy növényvakság, ami azt jelenti, hogy az emberek nem veszik észre a növényeket, nincsenek tisztában azzal, hogy mit látnak. Ezért lehet izgalmas az, hogy egy ilyen sétán bemegyünk az üvegházba, felnézünk, és ott van egy vanília. Az egésszel az a célom, hogy mindenki magával tudjon vinni egy olyan gondolatot, ami számára ott és akkor, azon a napon, abban az élethelyzetben jól jön, és ez mondjuk azt eredményezi, hogy fel fogja ismerni valamelyik növényt, vagy baracklekvár helyett rózsazselét fog tenni a palacsintába, esetleg készít egy olyan süteményt vagy egy salátát, amibe virágszirmok is kerülnek. Ettől ráadásul remélhetőleg szebb napja lesz, vagy örülni fog neki az anyukája. Mindezen túl egy-egy gondolat számos irányba vezethet, új távlatokat, egyéni történeteket, történelmi-kulturális ismereteket nyithat meg.

Ha magyarországi gyümölcsökről beszélünk, akkor elsősorban mondjuk az alma, a barack és a szilva jut eszünkbe. A sétán viszont említesz több olyan különleges fajtát, amiről nem is gondolnánk, hogy hazánkban is termeszthető.

Igen, az egyik ilyen a rizs, ami az Alföldön terem, ráadásul kiváló minőségű, így például Európa legnagyobb bébiételgyártója is vásárol belőle. Itthon pedig különböző ízesítésű rizsitalként fogyaszthatjuk. A másik különlegesség Lajosmizsén található, ahol több hektárnyi területen, fóliasátrakban termesztik a Meyer citromot. Ennek vékonyabb a héja, aromásabb az íze és az illata, és lédúsabb is, mint az átlagos citromfajtáknak, ezért előszeretettel használják a konyhaművészetben és a cukrászatban. Emellett kivit és teát is termesztenek Magyarországon, erről a sétán lehet többet megtudni.

Az evésen keresztül tehát sok mindent meg lehet tanulni a növényekről.

Igen, én például nagyon szeretek piacra járni, ahol sokat tanultam róluk. Egyfelől ott van a szezonalitás, hogy most az van, ami van, és abból kell sütni-főzni, másfelől a növények sokfélesége, hogy több fajta krumpli van, mi a különbség köztük, melyik mihez jó. Ez segít beilleszkedni a természet ciklikus ritmusába, visszatalálni hozzá.

Mindig főzöl otthon?

Nem mindig, de szeretek. Ugyanakkor az is nagy élmény, ha elmegyek valahova enni.

Vannak kedvenc budapesti helyeid?

Az ízlésembe elég sok minden belefér, de nagy kedvencem a 101 Bistro és Keve Marci konyhaművészete, illetve a Két Szerecsen is kimagaslóan jó. A város legjobb pizzája szerintem a budafoki Hétköznapok nevű helyen van, amit Sajben Csaba visz, megéri kimenni a városból érte. Egyébként nem nehéz elbűvölni, hálás evő vagyok, de azért vannak helyek, amik megmaradnak, vagy ahova bármikor szívesen elmegyek, ezek mind olyanok.

Az új gasztroséta mellett nemrég nyílt lakásstúdiótok is. Milyen tervek vannak még a közeljövőre?

Sok jövőbeli lehetőséget látok, de az elmúlt időszak arra tanított meg, hogy nehéz bármit is tervezni. Az, hogy van egy konkrét fizikai terünk, már egy megvalósult álom, de az Urban Jungle Budapest igazából egyfajta szellemiség, ami ugyanolyan jól tud működni a Füvészkertben, egy lakásstúdióban és egy céges workshopon is. Bárhol és bármikor felbukkanhat, és ez benne a szép.

Urban Jungle Budapest | Web | Instagram | Facebook

Fotók: Gaál Dániel

továbbiak
Lombkoronasétányok, ahonnan lenyűgöző az erdei kilátás | TOP 5
lifestyle

Lombkoronasétányok, ahonnan lenyűgöző az erdei kilátás | TOP 5

A járvány óta jelentősen megnövekedett a kalandos erdei kirándulóutak népszerűsége, így egyre többen fedezték fel a hazai tanösvénykínálatot. Most mutatunk néhány olyan helyet, ahová télen is érdemes ellátogatni, hiszen a lombok magaslatában járva egészen más élmény vár ránk, mint amikor a megszokott földi utakon barangolunk. Makói lombkoronasétány A legismertebb magyar
Turisztikai design díjakkal ismerték el a hazai szállodákat
lifestyle

Turisztikai design díjakkal ismerték el a hazai szállodákat

A BDPST Group két szállodája, a BOTANIQ Turai Kastély és az Andrássy Kúria & Spa november végén két versenyen is díjakkal gazdagodott. A november 29-én tartott Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj átadóján a BOTANIQ Turai Kastély a szálloda kategóriában lett az első, összesítésben pedig a második helyet szerezte meg. A november 30-án átadott
„Az írásban, ahogy az életben is, győz az igazság” – Interjú Robert McKee-vel
lifestyle

„Az írásban, ahogy az életben is, győz az igazság” – Interjú Robert McKee-vel

A külföldi produkciók egyre nagyobb számban választják Magyarországot szakembereink kreativitása és magas szintű hozzáértése, valamint a kedvező pénzügyi feltételek miatt. A növekvő érdeklődés hatására Budapest a legjobb úton halad afelé, hogy Londonnal is felvegye a versenyt mint a filmgyártás egyik európai központja. Erre utalhat az is, hogy a forgatókönyvírás legendás