Lebegő betonkonzol az ipolytarnóci tájon | Hype X Field of Sparks

Lebegő betonkonzol az ipolytarnóci tájon | Hype X Field of Sparks

Manualitás, kézzel való gondolkodás és tapasztalat általi tanulás: a BIVAK építészei a földből való építkezésre tesznek majd kísérletet a Field of Sparks alkotóhéten. Hype X Field of Sparks minisorozatunk előző részében a kezdeményezés művészeti vezetője, Fenyvesi Zsófi mesélt nekünk az esemény történetéről és az azt formáló gondolatokról. Most az alkotóhét egyik kiemelt partnere, a BIVAK nevet viselő feltörekvő, fiatal magyar építészcsapat által készített installáció koncepcióját mutatjuk be.

Vass-Eysen Áron és Máté Tamás a Moholy-Nagy Művészeti egyetemen ismerték meg egymást, ahol ma már mindketten oktatóként tevékenykednek. Egyetemi éveiket követően egy kis kitérő után, 2016-ban nyitották meg közös irodájukat, ami a BIVAK elnevezést kapta. Azóta már több mint húsz hazai és nemzetközi tervpályázaton is részt vettek. Számukra a bivakolás – amiről a stúdió elnevezését is kapta – azt jelenti, hogy a legkevesebb eszközzel teremtik meg azt a minimális épített környezetet, ami a túléléshez szükséges. „Munkáink során törekszünk a szikárságra, keressük azt a legkevesebbet, ami már elég” – emelték ki.


Portfóliójukra és magatartásukra jellemző továbbá a léptékfüggetlenség: eddigi egyik legkisebb munkájuk a Nest Box odú, ami a BIG SEE WOOD DESIGN AWARD egyik nyertese is lett. A projekt a magyarországi települések egyik jellegzetes elemére, a vezetékeket tartó, áttört gerincű vasbeton villanyoszlop jelenségére reflektál: a szerkezeteken elérhető magasságban lévő üregek polcként, szemetesként működnek, gyakran hirdetőoszlopként funkcionálnak. A két méteres magasságban elhelyezett Nest Box egy olyan beavatkozás, ami által a természet is birtokba vehet egy infrastrukturális elemet. Nagyobb léptékű munkáik közé tartozik a „Budapest Diákváros – Nagyvásártelep és környezete” című tervpályázatra készített első díjas tervük, ami Magyarország egyik legizgalmasabb ipari műemlékét gondolja újra a Duna-parti rozsdaövezetben.

„Azzal a céllal kezdtünk saját praxisba, hogy középületek tervezésével foglalkozhassunk. Azt szeretnénk, hogy a kreativitásunk és tudásunk olyan projektekben tudjon manifesztálódni, amiket társadalmi státusztól és életkortól függetlenül minél több ember tud élvezni. Mindennapjainkat meghatározza a minket körülvevő épített környezet, szeretnénk ennek a minőségén emelni. Alkotásmódunkat a manualitás, a műhelymunka és a sok kísérletezés jellemzi” – mondták el.

Ugyanez a kísérletező attitűd határozza meg a Field of Sparks eseményen megvalósuló Tongue installáció koncepcióját is, amit Ipolytarnóc tájai és adottságai inspiráltak. A kilátóként vagy pihenőhelyként működő, egyszerű lemezszerkezet annak építési módjában és anyaghasználatában is különleges.

„Egyetemi oktatótevékenységünk révén már több mint harminc építőtábor van mögöttünk. Ezeknek a táboroknak az alapanyaga jellemzően a fa, ezért szerettünk volna most kilépni a rutinból és olyan anyaggal dolgozni, amivel még nem volt dolgunk. Koncepciónk a kísérletezésre épül: arra vállalkozunk, hogy a földmozgatás technológiáját használva hozunk létre egy helyet. Hét nap alatt húsz köbméter földet fogunk megmozgatni és kölcsönvenni zsaluzáshoz, majd a földet visszamozgatjuk a helyére terhelésnek, aminek az eredménye egy lebegő konzol lesz, a kilátásra és naplementére tájolva” – részletezte Áron és Tamás.

A BIVAK csapata az installáció megépítésével olyan tapasztalatokra is szeretne szert tenni, amiket későbbi terveikbe majd beépíthetnek. Mivel a zsaluépítés mindig sok hulladékkal járó, költséges és körülményes munkafolyamat, a Tongue létrehozásánál ezeket a tényezőket szeretnék kiváltani: az ideiglenesen zsalunak használt föld a beton megkötése után visszakerül az eredeti helyére, így nem keletkezik hulladék. „A végeredmény terveink szerint egy számunkra még ismeretlen léptékű bútor lesz, ezért ez egy nagyon izgalmas kísérlet” – tették hozzá.

„A BIVAK javaslata először is egy új paraméterrel gazdagítja a mezőre épített installációk sorát. Az anyaghasználatában rigid karakter érdekes módon puhítani hivatott a mező összképét. Az eddig is a közvetett környezetre reflektáló építmények mellé úgy épül be a projekt, hogy a kontextus közvetlenül válik az építés részévé. A kísérlet a Szikramező gondolatiságához úgy csatlakozik, hogy új árnyalattal gazdagítja azt” – emelte ki Szabó Péter Róbert, a Field of Sparks vezető építésze.

Field of Sparks | Web | Facebook | Instagram
BIVAK | Web | Facebook | Instagram


Szabadság, művészet, építészet, természet és rock’n’roll” – Ipolytarnóc augusztus 21-28. között újra átalakul és leveti hétköznapjait. Legújabb minisorozatunkban hétről hétre a Field of Sparks kiemelt partnereivel és az esemény helyszínére tervezett munkáival tudtok megismerkedni.

továbbiak
Szárazföldön és vízen egyaránt közlekedő autómodell kerül a kalapács alá
news

Szárazföldön és vízen egyaránt közlekedő autómodell kerül a kalapács alá

A hét végéig árvereznek egy 1967-es sárga színű Amphicar Model 770 autót, ami szárazföldön és vízen is egyaránt képes közlekedni. A kétéltű járművet eredetileg a német Hans Trippel tervezte 1959-ben, és 1961-ben mutatták be a New York-i Autószalonon. A 3878 elkészült darab közül a legtöbbet az Amerikai Egyesült Államokban adták
High-tech kávépörkölők a Typhoon Coffee-tól
east

High-tech kávépörkölők a Typhoon Coffee-tól

Egy tengerentúli kávéexpó inspirálta a kilencvenes évek közepén a Typhoon Coffee csapatát: szakítottak a kávépörkölés évszázados hagyományaival és kifejlesztették egyedi, szabadalmaztatott technológiával működő pörkölőgépeiket. A hagyományos pörkölők egyik legnagyobb hátránya, hogy a kávé íze megváltozhat a folyamat során. A Typhoon Roasters gépei azonban folyadékágyban pörkölik a kávét, ennek köszönhetően a
Gödöllő szecessziós ékszerdoboza kortárs művészek tolmácsolásában
design

Gödöllő szecessziós ékszerdoboza kortárs művészek tolmácsolásában

Aranyzsinórból szőtt átjáró, növényekből készült rózsaablak, terített asztal a kert lombos fái alatt – ilyen és ehhez hasonló módon reflektálnak kortárs művészek az egykori gödöllői szecessziós művésztelep szellemi örökségére. Békés oázis Gödöllőn, ha elvágyódnánk a lüktető fővárosból. Augusztus végéig látogatható a Gödöllői Iparművészeti Műhely (GIM) aktuális kiállítása, a „Párhuzamos szálak”, amely