fbpx
Nyomj Entert

Megnyílt a kilencedik Gwangju Design Biennale – interjú Jisoo Moon programszervezővel

Az ősz a design ünnepi időszaka, ilyenkor sorra nyílnak a világ nagyvárosaiban a designhetek, fesztiválok és biennálék. Kvangdzsuban, Dél-Korea hatodik legnagyobb városában október végéig látogatható az idén kilencedik alkalommal megrendezett Gwangju Design Biennale. Többek között már Ai Wei Wei is volt kurátora az eseménysorozatnak, tavaly pedig kiállítóként Kiss Miklós is szerepelt a biennálén. Az idei program szervezői pozitívan szemlélik a design szcéna elmúlt évnyi eredményeit és reményteli jövőt vizionálnak – ugyan a világjárvány negatív hatásait naphosszat lehetne sorolni, mégis mindeközben a helyzethez való alkalmazkodás új, innovatív tervezői megoldásokat hozott magával az élet minden területén. A több mint négyszáz tervező munkáját felvonultató kiállítássorozatról a GDB projektmenedzsere, Jisoo Moon mesélt nekünk.

A Gwangju Design Biennálét 2005 óta rendezik meg, az idei program a 9. kiadás, amelynek címe D-Revolution (azaz Design Forradalom). Mesélj nekünk kérlek az idei eseményről!

A Gwangju Design Biennálé idén a forradalom fogalmát vizsgálja a designon keresztül. A forradalom a változásról szól, és valójában magában foglalja az “evolúció” szót, amely utalhat változásra, fejlődésre, átalakulásra. A koronavírus berobbanása miatt 2020 a változás és az átalakulás éve volt globális szinten, és ennek következtében mindannyian bizonytalan időket élünk a mai napig. Hogy egy kis reményt csöpögtessen, Hyunsun Kim főigazgató úgy érezte, hogy a 9. GDB 2021 különböző pozitív témáin keresztül inspirációt kell nyújtania a csüggedt és elszigetelődött embereknek, hogy a “korona-szorongás” enyhüljön, és hogy a design ereje révén fényt teremtsen ebben az átmeneti sötétségben.

Míg a forradalom fogalmát gyakran a felfordulással hozzák összefüggésbe, a 2021-es Gwangju Design Biennále ezt az újrafelfedezés, az újjáépítés és a reprodukció témájaként igyekszik újradefiniálni. A d-Revolution első betűjét, a “d”-t azért választották, hogy asszociációkat keltsen a GDB2021 témáival (az olyan, angolul “d” betűvel kezdőd szavakkal, mint Digital, Dub, Dimension, Description, Dream, stb.). Ezek a kifejezések a látogatóknak szóló bátorító üzenetként szolgálnak, valamint ajánlásként, hogy a d-Revolution jelentésén elgondolkodva értékeljük újra a körülöttünk lévő világot.

Dub Revolution (kurátorok: Simone Carena, Minji Kim)

Végigvezetnél minket a (a Gwangju Biennále kiállítótermében található) kiállítások öt altémáján , amelyek a “d-revolúcióra” reagálnak?

Az egyes tematikus kiállítások kurátorai arra kaptak megbízást, hogy egyedi és meggyőző módon hangsúlyozzák a “forradalomról” alkotott elképzeléseiket . A “D-Revolution and beyond” 5 kulcsszóhoz kapcsolódik, amelyek a következők: Data (információ), Dimension (dimenzió), Daily Life (mindennapi élet), Doing (cselekvés) és Description (kifejezés). Az általános üzenet felhívás arra, hogy a minket körülvevő világot a csúcstechnológia analóg értelmezésének felfedezéséből kiindulva értékeljük újra. A “DUB Revolution” a sokszínűségre összpontosít, a külföldi források és a helyi ízek fúziója vagy újravegyítése révén. Ez a nemzetközi átfedések öröme, a forradalmi designok kombinálása az olyan sokszínű kultúrákkal, mint a koreai, japán, szingapúri, kínai, olasz, francia, amerikai, brit, jamaicai, finn, svéd, hongkongi és lengyel. A “D-Revolution for Day” a digitális forradalom korában az ember, a design és a technológia keveredésének koncepcióját vizsgálva mutatja be a mesterséges intelligencia vízióját. A “D-Revolution for Evolution” a mindennapi életünkben bekövetkező fontos változásokat vizsgálja, és optimista üzenetet közvetít a jövőre nézve, valamint olyan módszereket javasol, amiknek segítségével együtt lehetünk, együtt létezhetünk egymással a korlátozott személyes találkozások idején is. A “D-Revolution for Gwangju’s Revolution through design” célja, hogy a designnal kapcsolatos együttműködések és projektek révén hozzájáruljon a helyi és regionális gazdasághoz.

Hogyan kapcsolódik az idei téma a korábbi kiadások fő témáihoz?

A GDB 2021 alkalmával a remény és a bátorítás üzenetét, valamint a gyógyulás érzését szerettük volna nyújtani a látogatóknak a járvány alatt. Az idei GDB-változat kibővült és továbbfejlődött az emberiség alapértékének koncepciójából kiindulva, amely témával 2019-ben foglalkoztunk. A 2019-es GDB témája, amely a ”Humanitás” címet kapta, az ember és a közösség összekapcsolására utalt. Az emberiség alapvető értékeire összpontosított, hangsúlyozva az emberség és a közösség (összetartozás) fontos értékét, amely a hi-tech fejlesztések folyamatos megjelenése miatt csökkenni látszik. A GDB 2017 témája a “FUTURES” volt, és a jövő tervezésének szerepét és értékét vizsgálta az automatizálás és az intelligens gépek, az IoT, a felhőalapú számítástechnika, a big data, a mesterséges intelligencia, a robottechnológiák és más, a 4. ipari forradalomhoz kapcsolódó területek idején. A GDB minden egyes új verziójának célja, hogy az előző(k)re épüljön, és idővel továbbfejlődjön, hogy tükrözze a legfrissebb tervezési trendeket, valamint a jelenlegi és jövőbeli releváns kérdéseket.

Kiss Miklós Ball.Room. című kiállítása 2019-ben a Gwangju Design Biennálén

Számodra projektvezetőként melyek azok az egyedi vonások, amelyekben az idei design biennále különbözött más rendezvényektől?

Idén az offline kiállítások mellett létrehozták a VR online kiállítási platformot is, hogy mind a helyi, mind a nemzetközi látogatók, akik a GDB 2021-et online a www.gdbvr.or.kr címen érik el, kedvükre válogathassanak a különböző kiállítások között.  Ezt az izgalmas funkciót kiegészíti egy kincskereső játék (ideiglenes esemény: október 12-17. / október 19-24. / október 26-31.), amelyben a látogatók a kiállítások megtekintése közben kincsekre vadászhatnak.

Emellett mesterséges intelligenciával rendelkező robotokat is meghívtunk (a dél-koreai Zeta Bankkal együttműködve), hogy fertőtlenítőként és a kiállítótermi idegenvezetőként szolgáljanak. Nagyon komolyan vesszük a biztonságot és a fertőtlenítést, így ezek a fertőtlenítő robotok hatékonyan gondoskodtak a sterilizáló megoldásokról az összes térben. Emellett a robotok alternatív eszközként is szerepet játszanak a kiállítások felfedezésében, miközben a biztonságot és kényelmet szem előtt tartva segítenek a nézők oktatásában.

A design mely területei vannak jelen a programsorozatban?

A design sokoldalú aspektusait felkaroljuk, hiszen az számos területre kiterjed, az ipari formatervezéstől kezdve a grafikai tervezésen, a terméktervezésen, a szociális designon és a divattervezésen át a zenei műfajokba való integrációig, beleértve a pop, a klasszikus és a hagyományos műfajokat, a médiaművészet, a technológia, az AR/VR, a társadalmi, digitális, tudományos és technológiai szférákig. Mindezek a területek kapcsolódnak a design területéhez, mivel a tervezők művészi értelmezései teszik érthetőbbé és kielégítőbbé a körülöttünk lévő világot.

Theatrum Botanicum (Kyungjin Jo, Nakajima Juri, Korea Land and Housing Co.)

Melyek az idei program legkiemelkedőbb részei és mik a legkülönlegesebb alkotások?

Olyan sok van, hogy nehéz csak néhányat megnevezni. A GDB 2021 hangsúlyozza mind az analóg felfedezést, mind a technológiai fejlődést, különösen azokkal a pozitív elképzelésekkel kapcsolatban, amelyek a digitális és intelligens technológiák tervezése révén segítik a világot a jelenlegi világjárvány okozta helyzet feldolgozásában és leküzdésében. Például a ”SoundDUB System’‘ egy üdvözlő installáció, amely egy nagy, vizuális elemekből álló falból áll, az egyes kiállítókat ábrázoló címkékkel. Ezt a MOTOElastico (Dél-Korea) tervezte és a FUNNYPAPER (Dél-Korea) építette méhsejt kartonokból, és ez tulajdonképpen egy ”médiafal”, amelyet a jamaikai hangrendszerek ihlettek, és amely a kommunikáció pre-digitális formáit vetíti ki, a graffititől a grafikus matricákig, a koncertektől a lázadásig és a politikai propagandáig. Az alkotás a művészi forradalmat vizsgálja, és a DUB jamaikai gyökerét ünnepli – a nemzetközi elemek és a helyi sajátosságok keveredését.

SounDUB System (MOTOElastico x FUNNYPAPER)

A “From Color to Eternity” egy installációs munka a Wanda Barcelona Design Studio (Spanyolország) és a D MUSEUM (Dél-Korea) együttműködésében: több mint 4000 papírvirág, amelyek a virágzó lilaakácot szimbolizálják, kifinomult alser és stancolásos technikák alkalmazásával készültek tűzálló papírra, amit aztán kézzel hajtogattak és szőttek újra. Az eredmény egy varázslatos, időtlen pompájú installáció, amelyben a tervezési munka és a közönség a látszólag természetes szépségen keresztül kommunikál.

Egy másik kiemelkedő esemény az EvoM, az első koreai mesterséges intelligencia-zeneszerző, Changwook Ahn professzor által létrehozott Peace of Mind projekt. A ”Peace of Mind” című művet úgy tervezték, hogy összekapcsolja és bővítse az emberek közti kapcsolatokat a mesterséges intelligencia elszigetelő hatása miatt a világjárvány példátlan korszakában. Bár az EvoM hűvös, mechanikus szívvel rendelkezik, békés üzenetet közvetít azoknak, akik fizikailag és szellemileg kimerültek a korona-szorongás következtében.

From Color to Eternity (Wanda Barcelona & D MUSEUM)
Peace of Mind (EvoM, Changwook Ahn)

Gwangju Design Biennale | Web | Facebook | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük