Tomislav Marcijuš nemzetközileg elismert fotográfus, aki Eszékben, Horvátországban él. A filmmel és az analóg fényképezőgéppel az építészeti iskola elvégzése után kezdett kísérletezni, így lett hamarosan a szenvedélyből vállalkozás, majd a Marcijuš Studio márka. A dokumentarista, illetve művészi megközelítéssel dolgozó fotográfus a nemrégiben elkészült Baranja Dreaming projektjéről mesélt nekünk, melyben újraértékelte az elmúlt tíz év vidéken töltött napjait – a menekülés vágyát, amit még azelőtt érzett Baranyán, mielőtt elkezdte volna értékelni a régió különös atmoszféráját.
„Minden távozás visszavisz minket valamilyen kezdethez, és megtanít valami újat felfedezni önmagunkban. Mindazok következményei vagyunk, akik előttünk voltak. Családunk öröksége, a jó és a rossz” – így kezdte Baranja Dreaming című projektjének leírását Tomislav, aki felnőttként értette meg gyerekkorának legfontosabb helyszínét, Baranyát. A fotográfus szülőföldje egy olyan Kelet-Horvátországban megbújt melankolikus, álomszerű település, ahol még az idő is lassabban telik, és ahol a közösség ereje mindennél nagyobb.
„Az emberek és a tér közötti kapcsolatot és kölcsönhatásukat vizsgálom a fotóimon keresztül. Célom, hogy megmutassam a mindennapi élet szépségét és a banalitást a mindennapokban látható dolgokban, az egyedi esztétikai módszeremmel. Fényképezem az embereket gondolataikban elmerülve, távollétükben és néha elveszve a térben. Mindig a pillanat hangulatát és folyamatát szeretném közvetíteni, nem szimplán megörökíteni a pillanatot. Ezért mindig bevezetem a szemlélőt abba a térbe, amelyben magamat is találom. A környezet, ahol felnőttem, nosztalgiát és egyfajta ismeretlen érzékenységet hagyott bennem, amit a munkáimban közvetítek. Valami belső dolgot szeretnék megmutatni a külvilágnak, ez adja a melankolikus kézjegyemet, amelyet minden általam megörökített térben és emberben megtalálsz”. – fogalmazta meg művészetéről Tomislav.
A fotográfus rövidebb projekteket is maga mögött tudhat, elmondása szerint azonban a hosszabb munkákban sokkal élvezetesebbnek találja magát a folyamatot, valamint a felnőtté válásának nyomon követését. Azt viszont kihangsúlyozta, hogy mindez nem jelenti azt, hogy egy néhány hónapos projekt ne lehetne jobb egy tíz évet körülölelő munkánál.
„Ez a projekt az én döntésem volt, miután egy családtagom három évvel ezelőtt elhunyt. Szerettem volna köszönetet mondani, és talán fotókon keresztül elmondani azt, amit nem tudtam, amikor még élt.” – mesélte Tomislav, aki úgy tartja, hogy mindig, amikor elveszítünk valakit, adnunk kell valamit. „Úgy döntöttem, hogy az elmúlt tíz év során készített összes fotómat egy történetté ötvözöm, és ezzel bezárom a kört.” – tette hozzá. Az előző hónapokban ez a válogatás ugyanakkor kiegészült még néhány képpel, amelyek tovább erősítik a Baranja Dreaming történetét, és segítenek abban, hogy jobban megértsük a fotográfus életét, illetve felnőtté válását. A sorozat hitelességét és személyességét színesítik továbbá a beszkennelt családi ereklyék, a receptek és a régi fényképek.
Arról, hogy hogyan tudta összeegyeztetni a szakmai döntéseket és a személyes kötődést a hosszú munkafolyamat során, a fotográfus a következőket mondta: „A projektet alkotó legtöbb fotó a fotós életem kezdetén készült. Nem szégyellem a kezdeti munkáimat, örülök nekik, és annak is, hogy könnyedén bevettem őket ebbe a sorozatba. Sok fotó az emlékeim része, de technikailag és esztétikailag is elégedettséggel töltenek el, ha szakmai szempontból nézem őket. Sok fotó inkább azért nem került be a sorozatba, mert azt szerettem volna, hogy a sorozat könnyebben megjegyezhető legyen, és ne legyen mindenből túl sok. Ennek a projektnek lényeges része volt a fotók kiválasztása, de ezzel nem volt gondom, és könnyen ment.”
És vajon meddig folytatódik a Baranja Dreaming? „Azt mondhatom, hogy továbbra is fotózni fogom a környezetemet és azt a miliőt, amelyben felnőttem, mivel a szüleim ott élnek. Gyakran járok Baranyába, de egy kört bezártam most. A projektnek már korábban véget kellett volna érnie, de mindannyian tudjuk, mi történt az elmúlt két évben. A sorozat nem folytatódik, mert más terveim vannak. Miután befejeztem egy munkát, tartanom kell egy kis szünetet, hogy az új projekt ugyanolyan jó vagy még jobb legyen, mint az előző.” – részletezte befejezésképpen Tomislav.
Fotók: Tomislav Marcijuš
Tomislav Marcijuš | Web | Facebook | Instagram
Magyarországot is beválasztotta az innovációs programjába az MIT
Feltörekvő kelet-európai illusztrátorok | TOP 5
