A legjobb értelemben csap meg a japán életérzés ebben a poznańi étteremben: mintha csak Tokióban lépnénk be egy kis helyi étkezdébe, ahol mindennek megvan a maga helye, de a már-már szigorú enteriőr néhány geggel mégis játékos tud maradni.
A Tonari szomszéd környéket jelent japánul, a hely neve rettentő fontos szerepet tölt be az étterem filozófiájában: összehozni a környék embereit, csak úgy lazán, egy tál különlegesen finom étel körül.
A berendezést a Sóva-kor (1926–1989) végének esztétikája inspirálta, sok sötét fafelület, tatami szőnyegek, tompa fények. Azért esett erre a speciális korszakra a Studio Uzarowicz tervezőinek választása, hogy szándékosan elkerüljék a manapság igen népszerű japandi vagy épp az erőltetetten orientalista stílust, viszont rájátszanak egy kicsit a 80-as évek nosztalgiájára a maguk különleges módján.
A berendezést mégis a funkcionalitás határozza meg, többféle részlegre osztották az éttermet ugyanis aszerint, hogy ki milyen módon szeretne étkezni. A bárpulthoz bárki bátran egyedül is odaülhet enni, találunk klasszikus asztalokat is, az egyik sarokban japán magazinokat és képregényeket lapozgathatunk iszogatás közben, a legkülönlegesebb pedig a mezítlábas részleg tatamiszőnyegekkel, ahol a földön ülve kell elfogyasztani a vacsoránkat.
A hely fókuszpontjául a bárpult szolgál, amely a japán otthonok igazi konyháját idézi meg stílusával: a sötét, fából készült polcok között látványosan kiugrik az üdítő, mentaszínű csempeborítás (amely a mosdókban is visszaköszön), továbbá konyhai kiegészítők és retró japán figurák vidítják fel a helyiséget. A falakra szintén korabeli japán poszterek kerültek – ezek együtt a giccs egy szerethető egyvelegét adják, ami tökéletesen ellensúlyozza a tér már-már szigorú vonalvezetését.
Tonari Poznań | Instagram | Facebook
Studio Uzarowitz | Instagram
Forrás: We Heart
Fotók: Tonari Poznań/Addbox
Y jelöli a helyet – Teyföl
Az elfeledett tárgyak emlékezete – Europe Archive
