fbpx
Nyomj Entert

Tízezreket öl meg a szennyezett levegő Lengyelországban

Lengyelországban a villamosenergia 70 százalékát adja széntüzelés, a lakossági fűtési rendszerek túlnyomó többsége pedig szén- és fatüzelésű. Krakkó után azonban Varsó is bevezette a széntilalmat, amely ezrek életét mentheti meg.


Jövő év októberétől betiltják a szénnel történő fűtést Varsóban. Az alábbi szalagcím jó esetben az 1970-es években születne, amikor az Ikarusok és a végtelen panelház telepek fogják meg a levegő szennyét, a szürke masszát, amely a fenntarthatatlan fűtési szokások miatt beborítja a várost. Ez a szalagcím azonban a 2022-es Lengyelországban született.

Elsőre szürreálisnak tűnhet, azonban a helyzet korántsem tréfa: Lengyelország a kontinens egyik legszennyezetteb levegőjével rendelkezik. Amikor Varsóban éltem, volt egy városi legenda, amely úgy tartotta, hogy télvíz idején egy napnyi varsói levegővétel egy doboz cigarettával ér fel. A helyzet pedig hivatalos források szerint sem rózsás: egy év Varsóban ezer szál cigaretta, ugyanez az év Krakkóban már négyezer cigarettát jelent, miközben az amerikai megapoliszban, New Yorkban ugyanez a szám csupán 275 szál. Egy 2018-as WHO felmérés szerint az Európai Unió 50 legszennyezetteb városából 36 lengyel. Sokkoló adat.

Pisla Réka | Hype&Hyper

Éppen ezért 2023 októberétől tilos lesz a lakossági fűtés szénnel, amely az egyik fő okozója a katasztrofális légszennyezettségnek. A fővárost körülvevő területeken a tiltás 2028-tól lép életbe, amelynek köszönhetően az évtized végére jelentősen tisztább lehet Varsó levegője. Varsó azonban nem az első a szenet betiltó városok sorában. Elsőként az országban, 2019-ben már Krakkó bevezette a széntilalmat, amelynek köszönhetően az ország egyik legszennyezetteb városának jelentősen javult a levegőminősége. A helyzet javulásának is vannak azonban korlátjai, mivel a környező elővárosokban, amelyek nem tartoznak Krakkóhoz továbbra is legális szénnel fűteni a kazánokat. A krakkói szabályozással ellentétben a fával való fűtés még mindig engedélyezve lesz Varsóban, azonban a szén- és fatüzelésű kazánok telepítése már tiltott lesz az új építésű otthonokban. A meglévő kazánokat pénzügyi támogatási programmal lehet majd lecserélni.

A lengyel helyzet súlyossága pedig emberéletekben mérhető. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) adatai szerint évente 47,000 haláleset köthető a rossz levegőminőséghez és ezek csak a direkt halálesetek. A statisztika nem tartalmazza az egyéb betegeket, kórházi kezelést igénylőket és a tartós, krónikus betegeket, akik nemcsak az egészségügyet terhelik le, hanem hatalmas plusz kiadást jelentenek az államnak. A személyes, szociális hatásokról már nem is beszélve. Az Európai Unióban 379,000-an halnak meg évente a levegő rossz minősége miatt, azaz az elhunytak 8 százaléka lengyel. A felmérés alapján csak Németország és Olaszország előzte meg az elhunytak számában Lengyelországot, azonban ezeknek a tagállamoknak jelentősen magasabb a népességük.


2021 nyarán a lengyel tengerpart egyik legszebb üdülővárosában és az LNG terminál otthonában Świnoujściében jártam tanulmányúton, ahol az alpolgármester fogadott. Beszélgetésünk során elmondta, hogy Katowicében született, a sziléziai szénmedencében. Több évtizedet dolgozott egy hőerőmű vezető mérnökeként, azonban egyszer befulladt éjszaka, idővel pedig a sima levegővétel is nehézséget okozott a rossz levegőminőség miatt. Az orvosai tanácsára hátra hagyta Sziléziát és elköltözött a tengerpartra, ahol már újra tud levegőt venni. Azonban nem mindenki ilyen szerencsés: a sziléziai átlagéletkor messze elmarad egy északi, kevésbé szennyezett és urbanizált terület átlagéletkorától. Ennek eredményeképpen a sziléziai kórházi ellátás nagyon magas színvonalú, azonban ez késő bánat, ha hosszú távon kialakult szövődményektől szenvedünk.


Mindezek nem véletlen okozatok. A lengyel energiamix közel 40 százalékát adja szén, az áramtermelés 70 százalékban alapszik szénen, a lakossági fűtés pedig elképzelhetetlen a fekete kőzet nélkül, annak ellenére sem, hogy energetikailag és technológiailag márt múlt századinak számít a széntüzelésű fűtési rendszer. Az átalakulás pedig nagyon lassan megy: a lengyel környezetvédelmi minisztérium dolgozik az országos tiltáson, azonban legjobb esetben is csak 2030-ban léphet életbe a városokban és 2040-ben vidéken a széntilalom.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség (European Environment Agency) 2020-as jelentése szerint Lengyelországban a legszennyezetteb a levegő az egész Európai Unióban, ezen pedig a pandémia okozta lezárások sem segítettek, a lakossági fűtés és az autóhasználat mértéke ugyanis nőtt a lezárások alatt, emiatt pedig minimális volt a levegőszennyezettség csökkenésének mértéke. A szén időszaka azonban leáldozott, mert az EU-s klímacélok elérése érdekében a szénbányákat legkésőbb 2049-ig teljesen be kell zárni.

A nyomást pedig nemcsak az EU jelenti a lengyel kormány vállán, hanem a társadalom is, a civil kezdeményezések ugyanis egyre inkább fellépnek a levegő borzalmas minősége ellen. A leghíresebb közülük a Polish Smog Alert, amely egy mozgalom a jobb levegőminőségért. A mozgalmat még 2013-ban hívta életre egy kisebb kezdeményezés a Kraków Smog Alert, amely olyan sikeresen mozgatta meg az embereket a jobb életminőség érdekében, hogy a város vezetése életbe léptette a fentebb már említett 2019-es szén- és fatüzelés tilalmat. A mozgalom azóta országos szintű lett, aktivistái jelen vannak minden nagyvárosban és a kisebb településeken is, felhívva a figyelmet, hogy a súlyos légszennyezettség akár emberéletekbe, de minimum életévekben mérhető.

A mostani varsói fordulat újabb siker a jobb levegőminőségért folytatott harcban, Lengyelország pedig, ha nem is gyorsan, de egy évtizeden belül jelentősen tisztább levegővel rendelkezhet, növelve lakosai életminőségét.  

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük