fbpx
Nyomj Entert

Zoli vet, Sára arat – Élet egy mikrozöldség farmon

Miközben világszerte egyre több szó esik a mikrozöldekről – azokról a kicsi, dekoratív növénykékről, amik egészen nagy, globális problémákat orvosolhatnak –, Magyarországon leginkább csak dekorációként találkozhatunk velük egyes éttermekben. Maga a mikrozöldség fogalom is viszonylag szűk körben ismert, ezért testközelből néztük meg, hogyan is működik egy hazai mikrozöldség gazdálkodás. A Smalliesnál jártunk, ahol a tulajdonos pár, Sára és Zoli vezetett be minket a vertikális farmjuk hétköznapi rejtelmeibe. 

A mikrozöldségek ránézésre úgy néznek ki, mintha csírákat és fűszernövényeket kereszteztek volna azzal a céllal, hogy a lehető legesztétikusabb végeredmény szülessen. Aztán megkóstolsz egy levélkét, és szinte azonnal meg tudod mondani az ízéről, hogy melyik zöldség mikro változata. Erőteljes borsó, cékla, vagy éppen újhagyma íz tölti meg a szádat, ami sokkal koncentráltabb, mint az erdeti zöldségé, mégsem túl sok vagy fullasztó. A külcsín és a markáns ízek eközben magas vitamin, ásványianyag és antioxidáns mennyiséget rejtenek: fajtától függően akár negyvenszer többet, mint a kifejlett növények.


A mikrozöldek nemcsak szépek és egézségesek, de a termelési technológiájuk a hagyományos mezőgazdaság olyan poblémáira is megoldást nyújthatnak, mint az urbanizáció és az iparosodás következtében kizsigerelt és egyre csökkenő területű termőföldek vagy a növekvő élelmiszerhiány. A mikrozöldségeket ugyanis beltéren, egymás fölé tornyozott tálcákon termesztik, amire a vertikális gazdálkodás elnevezés is utal. Egységnyi területen így akár hatszor több terményt lehet előállítani, 70-90 százalékkal kevesebb víz felhasználásával, mint a hagyományos mezőgazdasági technológiákkal. A beltéri termesztés miatt továbbá teljesen ki tudják zárni a negatív környezeti hatásokat, így nincs szükség vegyszerekre, illetve szezonalitástól függetlenül, egész évben tudnak teremni a növények. A ledes világítás és megújoló energiaforrások használatával pedig tovább csökkenthető a folyamat ökológiai lábnyoma. Bár a mikrozöldségek nem tudják teljes mértékben megváltani a mezőgazdaság komplex gondjait, fontos potenciál van bennük arra, hogy egészséges és fenntartható tápanyagokhoz jusson a társadalom.

Ha Google-ben rákeresünk, sci-fibe illőnek hat egy ilyen vertikális farm a hosszú, plafonig érő sorokkal és mesterséges fényekkel. Az élénk színű mikrozöldek is olybá tűnnek, mintha egy másik bolygóról érkeztek volna, amit a fehér köpenyes szakemberekről készült fotók csak tovább fokoznak. A gyakorlatban viszont ezt jóval egyszerűbben is meg lehet oldani, és akár a kert végében is el lehet kezdeni. Lényegében kezeletlen magok, tiszta víz, ledlámpák és sok gondoskodás kell csak a mikrozöldeknek. Így indult el Sára és Zoli is, a Smallies tulajdonosai. 

Sáráék korábban tíz évet éltek Walesben, ahol egy YouTube videóban akadtak rá a mikrozöldség-termesztés fortélyaira, amikor az albérletük erkélyén szerettek volna növényeket ültetni. Három éve aztán eldöntötték, hogy hazaköltöznek a szülővárosukba, Szentesre, és saját vállakozásba fognak. Szerették volna itthon is megismertetni az emberekkel a mikrozöldségeket, ezért a családi gazdálkodáson, ahol eddig hagyományos növénytermesztés folyt, felállítottak egy konténerházat. Kicsiben, pár tálca mikrozöldséggel kezdték, és a saját hibáikból kísérletezték ki, hogy melyik fajtát, hogyan kell kezelni. Aztán egyre több tálca került a konténerbe, és egyre többen ismerték meg őket szájhagyomány után. A saját fogyasztásukon kívül jelenleg mindent eladnak, amit termelnek, és folyamatos terjeszkedésben vannak. 

„Ha már hazajöttünk külföldről, valami olyanba szerettünk volna fogni, ami segíti az embereket. Szerettünk volna visszaadni abból az életszemléletből, amit kint kaptunk. Nagyon kevés zöldséget eszünk itthon, melyek közül sokban nincs is elegendő tápanyag. A mikrozöldségek viszont pótolhatják ezeket: rengeteg pozitív élettani hatással bírnak és segíthetnek megelőzni egy csomó betegséget. Mi azt szeretnék elérni, hogy ne csak díszítésre használják, hanem nagy mennyiségben, salátaként fogyasszák. Bízunk abban, hogy el fogjuk érni azt a pontot a következő pár évben, hogy könnyebben elérhető legyen mindenki számára a mikrozöldség” – meséli Sára. Ennek az egyik kulcsa, hogy nagyobb mennyiségben lehessen termelni, hogy le tudják szorítani az árakat. „Lassan eljutunk arra a pontra, hogy már tudunk marketinggel is foglalkozni, nem csak a napi vetéssel és aratással. El kell kezdeni edukálni az embereket, és megmutatni nekik, hogy milyen lehetőségek vannak a mikrozöldségekben. Egyáltalán, milyen ízük van? Mert aki megkóstolja, annak mindig nagyon pozitívak a visszajelzései. Azoknak is szokott ízleni, akik egyébként nem szeretik a zöldségeket. Sőt a gyerekeknél is nagy sikere van, mert pici, cuki és színes” – teszi hozzá.

A Smalliesnál heti kétszer vetnek és aratnak: a vetés részét Zoli, az aratás részét Sára viszi, ami között általában 5-14 nap telik el. Jelenleg 19 fajtával foglalkoznak: van brokkoli, karalábé, retek, póréhagyma, de olyan különlegességek is megtalálhatóak a palettájukon, mint a mizuna, a mángold, a pak choi vagy az amaránt.  „Minden nap megnézzük egyesével a tálcákat, megvizsgáljuk a földet és annyira locsoljuk meg, amennyit éppen igényelnek, közben sok zenét hallgatunk. A heti kétszer keletkező komposztot aztán a szomszéd biokertész használja fel palántanevelésre, mi pedig az ő kertjéből hozzuk azokat a zöldségeket, amiket nem mikrozöldség formába fogyasztunk. Így lesz teljes a körforgás.” 

Amerikában és Kanadában már egyre több kutatás folyik arról, hogy bizonyos lámpákkal hogyan lehet manupulálni a mikrozöldségek ízét, színét, vagy akár beltartalmát, amivel Sáráék is szeretnének egyre többet kísérletezni. A mikrozöldségek továbbfelhasználását is tervezik, például porítással, ami többek között tészták alapanyaga lehetne. A célok között szerepel az is, hogy találjanak egy olyan megfizethető és lebombló csomagolás alternatívát a mostani újrahasznosítható műanyag doboz helyett, ami képes hosszan frissen tartani a levágott növényeket. Közben annak is örülnek, hogy itthon egyre többen elkezdtek mikrozöldségeket termeszteni. „Jó lenne eljutni odáig, hogy egy szövetséget vagy összefogást hozzunk létre a mikrozöldség-termelőkkel. Fontos lenne, hogy megosszuk egymással a tapasztalatokat, és mindenki a legjobbat tudja kihozni magából. Mert igazából az a lényeg, hogy a végfelhasználónak jó legyen. Minél többen és többet fogalkozunk ezzel, annál jobb, mert annál többen tudnak majd a mikrozöldségekről, és élhetnek egészségesebben” – vallják.

Smallies | Web | Facebook | Instagram

Fotók: Zoltai Andris

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük