Rengeteg tehetséges szakember, megannyi állami pénz, számtalan siker, mégis hiányzik valami. Miért nem sikerült Magyarországnak felzárkóznia az európai átlaghoz innováció és digitalizáció terén? Sorozatunk V. részében Magyarországot vesszük górcső alá.
Erős humántőke és könnyű cégalapítás
Számos index, mutatószám és mérce áll rendelkezésünkre, hogy felmérjük mennyire innovatív egy ország, hogyan áll a digitalizációs folyamataival és miképpen néz ki a startupok szempontjából. A szomorú hír az, hogy a legtöbb ilyen rangsorban Magyarország alig éri el az európai uniós átlagot, nemzetközi összehasonlításokról pedig nem is érdemes beszélni. Mégis emellett van pár olyan terület, ahol ugyan van még hova fejlődnie, de hosszútávon versenyelőnyt jelenthetnek a kezdeti gyengeségek.
Az egyik ilyen terület a humántőke, ami ezesetben az emberek digitális kompetenciáit jelenti. Az IT-diplomások aránya az összes diplomás körében meghaladja az uniós átlagot, valamint az IT-szakemberek aránya a foglalkoztatottakon belül kismértékben nő, igaz továbbra is elmarad az uniós átlagtól. Regionális és nemzetközi szinten is elismertek a magyarok ezen a területen.
Az igazi erőssége a magyar IT munkaerőnek viszont ennél sokkal prózaibb: olcsó. Sokkal olcsóbb magyar programozóval elvégeztetni egy feladatot, mint egy nyugati szakemberrel, ami sok összetevő együttállásának az eredménye. Ez az árbeli különbség pedig az egyik legfontosabb versenyképességi tényező. Emellett is a lakosságnak csak mintegy fele rendelkezik legalább alapszintű digitális készségekkel és alacsony a minimum alapszintű szoftveres készségekkel rendelkező magyarok aránya is.
A humántőke mellett még érdemes megemlíteni a cégalapítás folyamatát az országban, ami kicsit több mint egy napot vesz igénybe. Ez kulcsfontosságú, hiszen minél kevesebb akadály elé állítjuk a vállalkozói réteget, annál jobban ösztönözve lesznek a cselekvésre. Ennek köszönhetően jóval az európai átlagot meghaladja a magyar vállalkozói aktivitás, amely részben köszönhető az államnak, mivel elmúlt 10 évben előnyben részesítette és folyamatosan támogatta a kis- és középvállalkozások szektorát.
Emellett más európai országokhoz képest ebben Magyarországon jóval alacsonyabbak a megélhetési költségek és az ingatlanbérleti díjak, ami szintén vonzó lehet a digitális nomádok világában a letelepedéshez, amihez egy egészen jó hálózati infrastruktúra is társul. Végül pedig az üzleti angyaloknak nyújtott adókedvezmények teszik az országot igazán befektetőbaráttá, legalábbis a StartupBlink szerint.
Környezetbarát innováció keleten?
Innováció terén egészen elmaradott az ország, a vállalatok sem termékeiket, sem a belső folyamataikat nem fejlesztik tömegesen, ami hosszútávon a versenyképességre hatalmas hatással lesz és rontja a gazdaságot. Az Európai Innovációs Tábla szavaival élve „feltörekvő” országnak számít Magyarország, de a K&H Csoport legújabb Innovációs Indexe javulást mutat, és ezt a tendenciát még nem törte meg az orosz-ukrán konfliktus negatív hatása.
Németh Balázs a K&H innovációs vezetője a K&H Innovációs Indexről tartott sajtótájékoztatóján azt nyilatkozta, hogy a K&H Innovációs Index 2022 első félévében 30 pontra emelkedett az előző felmérés 28 pontjával szemben. A 2021 második félévéhez viszonyított 2 pontos emelkedés elsősorban a már megvalósult és a megvalósítás alatt álló digitális fejlesztéseknek köszönhető. A digitális innovációs alindex jelentősen, 5 ponttal emelkedett. Egyik részindex sem csökkent, ami azt jelenti, hogy a vállalatok továbbra is kiemelt prioritásként kezelik az innovációt.
A felmérés szerint a digitális innováció elsősorban a back-office folyamatok és a logisztika területén valósult meg, jellemzően a 300 millió és 1 milliárd forint közötti árbevételű középvállalkozásoknál, főként a kiskereskedelmi szektorban.
A megkérdezett vállalatok egyharmada hajtott végre olyan beruházásokat, amelyek pozitív környezeti hatással járnak. A kelet-magyarországi cégek az átlagosnál jóval nagyobb arányban számoltak be környezetbarát fejlesztésekről, és az ilyen tevékenységekre szakosodott cégek száma is nőtt a régióban.
A magyar startupok sem maradnak támogatás nélkül
A StartupBlink globális kutatóközpont adatai szerint, Magyarország startup-ökoszisztémája a 202-ből a 39. helyen áll. Az országban számos startup eseményt, versenyt, workshopot, a startup iparágban tevékenykedő nőknek szóló rendezvényt, helyi és nemzetközi konferenciákat, meetupokat tartanak. Különösen sok nagyívű eseményt, például a Brain Bart, valamint globális hackathonokat és meetupokat is tartanak a magyar fővárosban, Budapesten.
Az ország rendelkezik inkubátorokkal, akcelerátorokkal és közösségi irodákkal, amelyek egy startup infrastruktúra hagyományos elemeit képezik. Itt található a Design Terminál, amely Közép-Európa vezető innovációs ügynöksége inkubációs és akcelerációs programokkal. A fő hangsúly az oktatáson, a mobilalkalmazásokon és a környezetvédelemen van. A startupok számára elérhetőek a közösségi irodák, folyamatos kapcsolat a mentorokkal, hozzáférés a szakértői közösséghez, és a Google, az IBM és az Amazon szolgáltatásaihoz.
Másik érdekes intézmény az OXO Labs, amely abban segíti a közép-európai startupokat, hogy termékeiket skálázzák és a globális piacra lépjenek. Évente 15-20 csapatot-résztvevőt választanak ki, a legjobb startupok pedig 200,000 eurós projektfinanszírozásra aspirálhatnak angyalbefektetőktől. Emellett az OXO Labs segít a projekt résztvevőinek befektetőket találni.
A Start it@K&H, a K&H bankhoz köthető technológiai inkubátor és közösségi platform az országon belüli és a közép-kelet-európai régió startupjai számára. A részvétel ingyenes, a startupok kapnak irodahelyiséget és a mentorokkal folyamatosan tartják a kapcsolatot.
Globális sikerek
A magyar startup ökoszisztéma jellemzőivel foglalkozó Budapesti Corvinus Egyetem kutatóinak adatai szerint a startupok többsége IT-háttérrel rendelkezik, a startupperek átlagéletkora 26-50 év, 86 százalékuk férfi és csak 14 százalékuk nő.
Az egyik, ha nem a legismertebb és széles körben használt magyar innováció a Prezi, amely egy felhőplatform minőségi és figyelemfelkeltő prezentációk elkészítésére. A projektet 2008-ban alapították Budapesten, és összességében 72,8 millió dollárt vonzott be. Ma a cégnek San Franciscóban és Rigában is van irodája.
De ez nem egyedüli történet, hiszen ebből az országból nőtte ki magát a LogMeIn is. A LogMeIn alapvetően egy olyan szoftver, amely a felhasználók számára távoli hozzáférést biztosít a számítógépekhez és azok adminisztrációjához. De ennél sokkal több, hiszen a jelszókezelés világában is elismert szereplő. LastPass nevű termékük segítségével elfelejthetjük jelszavainkat olyannyira, hogy nem is kell velük egyáltalán foglalkoznunk, hiszen ezt a LastPass biztonságos módon elintézi nekünk.
Másik magyar sikertörténet a Ustream, amely egy 2007-ben indult streaming szolgáltatás. Mára már San Franciscóban, Los Angelesben és Budapesten is van irodája. A vállalat 2011-ben zárta le az utolsó befektetési kört. Jelenleg a bevonzott befektetések teljes összege 103,8 millió dollár. Az IBM 2016-ban vásárolta meg a vállalatot. Két évvel később a Ustreamet átkeresztelték IBM Cloud Video névre. Az ügyféllistán csupán olyan nevek szerepelnek, mint az IMG Media, a Viacom, a PBS NewsHour, a CBS News, a Logitech, a Samsung és a Panasonic.
Mindegyik siker mögött ott van a magyar tehetség, de valljuk be az amerikai tőke is. Magyarországnak nagyon kicsi a belső piaca, és ha még az egész régiót is nézzük, nagyon nehéz olyan kockázati tőkebefektetőt találni, akinek lenne elegendő pénze arra, hogy globális szintre skálázzon egy helyi startupot.
Emellett persze vannak olyan fiatal projektek, mint a Barion Payment, amelynek sikerült az EU-ban maradni és itt terjeszkedni. A startup projektje egy online és mobilfizetési szolgáltatás, amely lehetővé teszi a vásárlások nyomon követését, a jutalék nélküli pénzátutalást és fogadást, a pénzfelvételt és a bankkártyák kezelését. A projektnek egymillió felhasználója van, és az alkalmazást az EU 20 országában lehet használni.
Állami pénzek és szakpolitikák
A magyar innovációs és startup ökoszisztéma fejlődésében jelentős szerepet játszik az állami politika és az állami pénzek. Itt található például a Hiventures, amely Európa egyik legnagyobb államilag finanszírozott kockázatitőke-alapja, és mintegy 220 millió dolláros startup alapot kezel.
Csák János kulturális és innovációs miniszter a 31. Ifjúsági Tudományos és Innovációs Tehetségtoborzó Verseny díjátadó ünnepségén bejelentette: Magyarország 2030-ra a jelenlegi 1,6 százalékról 3 százalékra növeli a kutatás-fejlesztési és innovációs kiadásait. Ez azt jelenti, hogy végre nagyobb hangsúlyt fog kapni a felzárkózás és még több pénzzel fogják megtömni a magyarországi innovációs ökoszisztémát. Eddig az Innovációs Eredménytábla szerint a magyar kormányzati támogatás a vállalati kutatáshoz és fejlesztéshez az európai átlag másfélszerese volt 2021-ben, az arány pedig tovább nőhet.
Összességében rengeteg potenciál van Magyarországon, de jelenleg valójában négy dolog határozza meg a versenyképességét: a magasan képzett, de megfizethető munkaerő, az alacsony megélhetési költségek és a 9 százalékos társasági adókulcs, ami a legalacsonyabb az Európai Unióban.
Művészeti alkotásokat is rejt az új Bořislavka Centre Prágában
Épületfotózás mint önkifejezés | Kamil Philipiak
