fbpx
Nyomj Entert

A divat társadalmi mélyrétegei – Fashion Forward think tank

A trendeken és márkákon túl, mik a legégetőbb kérdések a divatvilág vonzáskörzetében? Hogyan fonódik össze divat, társadalom, kultúra és technológia? Milyen mélyrétegei és diverz aspektusai vannak a fenntarthatóságnak, amikről méltatlanul kevés szó esik? Hogyan jelenik meg mindez a világ különböző pontjain, ha kizoomolunk Nyugatról? A New York-i bázisú Fashion Forward think tank azzal a céllal jött létre, hogy megteremtse ezeket a hiánypótló diskurzusokat. Az egyik magyar alapítóval, Bernát Sára Emilia Ph.D-vel beszélgettünk.


Mesélj kicsit a személyes utadról: modellként kezdted a karrieredet, hogyan jutottál el egy New York-i bázisú think tank megalapításáig?

Amikor leérettségiztem, japán és irodalom szakra vettek fel itthon az egyetemen. Ezt végül sosem kezdtem el, mert kaptam egy munkalehetőséget egy párizsi modellügynökségnél, aminek köszönhetően három éven keresztül rengeteg utaztam és dolgoztam. A tanulás viszont nagyon hiányzott. A külföldi tapasztalataim során elkezdett foglalkoztatni, hogy különböző piacokon miért viselkednek másképpp az emberek. Miért vágyakoznak más dolgokra? Beiratkoztam ezért egy párizsi egyetemre, ahol pszichológiát és kommunikációt kezdtem tanulni, a fogyasztói kultúrára fókuszálva. A diploma után New Yorkban találtam egy mesterképzést, ami kifejezetten brand stratégiával foglalkozott, elsőként világon. Nagyon tetszett ez az interszekció, hogy az antropológián, a designon, a businessen, a pszichológián keresztül értelmezzük a piacokat. Amikor ezt befejeztem, akkor egyrészt elkezdtem szabadúszó brand stratégaként dolgozni, másrészt belefogtam egy doktoriba a berlini Humboldt Egyetemen. Az akkoriban még humanista luxusnak (lásd. ethical luxury, sustainable luxury) nevezett jelenséget kuttam. Nagyon izgatott, hogy ez a kifejezés gyakorlatilag egy oximoron: egyik oldalán társadalmi harmóniát keresünk, miközben a luxus csak akkor működik, hogyha társadalmi töréseket hozunk létre. Hat éven keresztül vizsgáltam, hogy mik azok az emberi kapcsolatok, dinamikák és vágyak, amik a kettőt összehozhatják. A Fashion Forward egyrészt a branding hátteremből, másrészt a doktori a folyamatából született meg. 

Mik voltak a konkrét előzményei annak, hogy Doris Domoszlai-Lantnerrel életre hívtátok a Fashion Forwardot? Miben éreztétek azt, hogy hiányos a diskurzus a divat világában?

Két-három évvel ezelőtt kezdtünk beszélgetni Dorissal, az egyik divattörténész és archivista kollegámmal (aki szintén magyar származású) arról, hogy bár a fenntarthatóság egyre nagyobb teret kap, még mindig nagyon limitált a diskurzus róla. Általában a felhasznált anyagokra, a zero waste-re, upcyclingra, a vintage/secondhand opciókra, és a fair-trade-re korlátozódik, sok esetben csak felületesen. A fenntarthatóságnak azonban van csomó másik területe, amiről egyszerűen alig beszélünk: onnantól kezdve, hogy hogyan működik a dekolonizáció, az emocionális kultúra, a gender szerepek vagy a transzparencia ennek kapcsán. Mi az ezekhez hasonló diskurzusoknak szerettünk volna egy platformot és keretrendszert adni. A Fashion Forward egy autonóm, nonprofit szervezet, ahol más szervezetekhez kapcsolódva, másokkal kollaborálva készítünk mindenféle programsorozatot. Tavaly volt például egy szimpóziumsorozatunk, amin jó pár fontos témát bemutattunk. Voltak olyan vendégeink, akik protézisre készítenek ruhákat, vagy olyan modellügynökséget vezetnek, ahol fogyatékkal élnek a modelljeik. Szerveztünk több dekolonizációs tematikájú beszélgetést, volt szó luxusról és kutatási metódusokról, és arról is, hogy hogyan tudjuk az AI-t arra használni, hogy egy fenntarthatóbb divatrendszert alakítsunk ki. 

Most pedig éppen az első kiadványotok előrendelési kampánya folyik. Mit kell tudni a Fashion Forward magazin koncepciójáról? 

A kiadvány gyakorlatilag a szimpóziumoknak a hozadéka, amiknek kapcsán arra jöttünk rá, hogy egy olyan kollaborítav platformot építettünk fel, amihez a világ legkülönbözőbb pontjairól szeretnének csatlakozni emberek. Sorra jöttek a megkeresések és a témajavaslatok arról, hogy mások Peruban, Indiában, Kínában, vagy éppen Németországban végeznek hasonló, divattal kapcsolatos kutatásokat. Szerettünk volna megjelenési lehetőséget adni ezeknek a tehetséges emberenek, ezzel is inkluzívabbá téve a divatrendszert. Eredetileg egy zinet terveztük, de végül egy 200 oldalas könyv lett belőle.

Azt gondolom, hogy bár nagyon sok fantasztikus divatmagazin létezik, nincsen olyan, ami igazán globális, van mélysége, mégsem teljesen akadémiai. 

A kiadványban hat szekción keresztül vizsgáljuk a kultúrát, a társadalmat, a technológiát és a fenntarthatóságot a divat szemüvegén keresztül. Olyan kelet-európai témáktól kezdve, mint a Babushka fejkendő, a leszbikus TikTok kultúrán át az indiai munkásosztály öltözködési szokásáig bezárólag találhatók írások ebben az első számban. Szükség van szerintük arra, hogy ezek a témák az aktivista megközelítésen túl érzékenyebben és inkluzívabban is meg legyenek fogalmazva. Nagyon szerencsések vagyunk, hogy a szerzőink a megértés kultúrája és a közös platform keresése felé nyitnak. 

Hogyan alakítottátok ki a kiadvány esztétikáját, hogy koherensen reprezentálja ezeket a diverz tartalmakat?

Pourva Sawant designerrel dolgoztunk együtt, aki az ENSZ-től csatlakozott hozzánk. A koncepciónk az volt, hogy vizuálisan is balanszot találjunk aközött, hogy alapvetően informatív, sokszor akadémiai megközelítés hatja át a tartalmakat, miközben van benne egy erős “kúl-faktor” is. Pourva egy olyan konzisztens vizuális identitást tervezett, ami egyrészt letisztult, de van benne egy szexi csavar is, és egyértelműen egy niche közegnek szól. A szerkesztésben pedig az volt a legnagyobb kihívás, hogy összehangoljuk a szerzők különböző nyelvezeti stílusait, miközben maximálisan tiszteletben is tartjuk őket. 

Hogyan fog kinézni a kiadvány értékesítése és finanszírozása?

Most folyik éppen egy Indiegogo kampány, ahol elő lehet rendelni a magazint, digitális és print formátumban is. Miután ez lezárul, a weboldalunkról lehet majd rendelni, illetve New York-i könyvesboltokban lesz elérhető, limitált példányszámban. Egy lokális, fenntarthatóan működő nyomdával dolgozunk, ezért jelenleg még nem szeretnénk máshol is értékesíteni, mert se pénzügyileg, se környzeti szempontból nem lenne fenntartható. Erre keresünk most megoldásokat, és egy franchise rendszer kiépítésén dolgozunk, hogy más lokációkon (például Indiában) is tudjunk nyomtatni. Közben számunkra ez egy szerelemprojekt, és a tudásmegosztás a legfontosabb része, ezért ha diákok vagy kutatók megkeresnek minket, akkor szívesen megosztjuk velük az adott anyagokat digitálisan. A kiadványt egyfajta éves lenyomatként képzeljük el. Idő kell a velős és átgondolt tartalmak összeállításához és megfelelő szerzők megtalálásához.

Hova szeretnétek továbbfejlődni, mik a következő lépések?

Nagyon hasonló dolgokkal szeretnénk foglalkozni, mint eddig, csak még minőségibb és professzionálisabb formában. Szeretnénk visszahozni a szimpóziumokat, évente folyóiratokat készíteni, edukációs programokat, konferenciákat szervezni és több kiállításon dolgozni. Bár ennek a szervezetnek nem az a szerepe, hogy pénzt termeljen, hanem, hogy maradandó és fontos dolgokat hozzunk létre, mégis jó lenne akkorára nőni, hogy vissza tudjunk belőle adni a kontribútorainknak.

Fashion Forward | Web | Facebook | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük