fbpx
Nyomj Entert

Az illusztrációk párhuzamos élete

A Hype&Hyper tematikus DIALOG hónapja során egy egész hónapon át az analóg és digitális világ párhuzamait és ellentéteit kutatjuk. A divat és műtárgypiac aktuális helyzetének felderítésén túl az analóg illatok világáról is írtunk már. Most pedig az illusztrációké a főszerep!


A grafika története elválaszthatatlanul összefonódott a könyvvel. A 15. században a könyvnyomtatás alapjaiban változtatta meg a világot. A nyomtatott könyv mint ismeretközlő és -terjesztő platform, illetve a Gutenberg-galaxis a művészet világába is nagy volumenű változásokat hozott. A könyvnyomtatás, illetve a különböző nyomdai és sokszorosító grafikai eljárások feltalálásuk idején hatalmas technikai fejlődésről tettek tanúbizonyságot. Ahogy az elmúlt évszázadok alatt végbemenő kulturális és társadalmi fejlődésekről, úgy a nyomtatott és digitális könyv szembenállásáról is hosszú szövegeken át gondolkodhatnánk, de ez most nem célom. Mégis érdemes lehet eltöprengeni kicsit a kérdésen: a nyomtatott vagy a digitális olvasnivalót kedveljük jobban? Mindkettő mellett pro és kontra érveket tudunk felsorakoztatni. Míg egy ebook olvasó illata sehol sincs egy frissen vásárolt könyv papír és nyomdafesték elegyéből álló illatától, vagy egy antikváriumban fellelt ódon kötet enyhén dohos szagától, addig méretében és funkciójában akár le is pipálhatja klasszikus vetélytársát. 

Joggal tehetnénk fel a kérdést, hogy mégis mi köze ennek az illusztrációkhoz? Sokféle megközelítés és számtalan út vezet hozzájuk. A digitalizációval egyre inkább felértékelődtek a manuális sokszorosító grafikai technikák, és a kézi rajz vizuális értékén túl nosztalgikus konnotációkat is hordozhat. Kedvelt illusztrációs téma tehát a letűnt korok kellemes, szinte szinergikus emlékeket ébresztő miliőjének visszaadása a képek nyelvén. Ez a tendencia számos hazai és külföldi alkotó munkáiban érezhető. Eszünkbe juthat többek között Csordás Levente illusztrátor is. Boncsér Orsolyával közösen jegyzi a Fogd rá a jetire című gyerekkönyvet (írta: Boncsér Orsolya, illusztrálta: Csordás Levente), melynek képi világa egészen a Kisvakondig repíthet vissza. De nem csak a gyerekeknek tervezett vizuális produktumok hajtóereje a „retro“ érzés táplálása. Az Ykra brand számára tervezett mintájából készült kollekcióval és Levente a Hurrikan Press-nél elérhető plakátjaival szintén időutazásban lehet részünk. 

Csordás Levente

Kövecses Anna magyar származású, sokáig külföldön élő és alkotó illusztrátor munkái kapcsán is ez az irány juthat rögtön eszünkbe. Az első nevéhez köthető kiadvány a 2011-es kiadású Erik és Csipesz nyomoz című gyerekkönyv. A képeskönyv jól tükrözi, hogy Kövecses Anna rendkívül tudatosan építi fel kiadványait – mind a színek, mind a formák jól átgondolt döntések eredményei. A megfontolt stílusválasztás hűen tükrözi ahatvanas, hetvenes évek kelet-európai illusztrációs hagyományait, melyek a fő inspirációs forrást jelentették számára. Célzottan nyúl vissza a rendszerváltás előtti vizuális világhoz (rajzfilmek, diafilmek, tévéreklámok), ezzel kapcsolatban a tervező kiemelte, hogy míg hazánkban ezeket az illusztrációs hagyományokat mintha elmosták volna a kilencvenes évek első éveinek politikai változásai, máshol ezek továbbélve a mai napig tetten érhetőek. Gyerekkori emlékekből és ingerekből merít tehát inspirációt, főként az említett évek képeslapjai, térképei hagytak mély vizuális nyomot benne, amikkel a nagyszüleinél töltött balatoni nyarak során találkozott. Képeit és illusztrációit a naiv művészet atmoszférája hatja át. Egyszerű, organikus, gyermekded formái a gyermeki lét tudatállapotát tükrözik, amikor még nincs helye a kételkedésnek. Az élénk színek, illetve a minimalista eszköztár, amivel alkot, egyszerű, de nem magától értetődő illusztrációs nyelvezetként ölt testet. Munkáin keresztül minél kevesebb eszközzel és formával, minél többet szeretne elmesélni. 

Kövecses Anna

Az elmúlt évben a legnagyobb digitális illusztrációs trendek között az animáció, a 3D és a minimalista illusztráció mellett a geometrikus absztrakt formák, az úgynevezett line art, vagyis vonalművészet, az alaktalan formákkal való játék és kusza, bonyolult lettering, vagyis kalligrafikus írás is mind-mind jelen volt. A következőkben ezekről és az  analóg-digitális fogalompár tervezőgrafikában betöltött szerepéről lesz szó. A digitális művészet kifejezés könnyen megtévesztő lehet, és gépek vagy számítógépek által koncipiált művek juthatnak róla eszünkbe. Azonban, mint minden nagy mű és alkotás hátterében, a digitális művek mögött is egy művész vagy tervező önálló gondolata, története áll. Ez alól pedig a rendkívül érzékeny és könnyen változó tervezőgrafika  és illusztráció színtere sem kivétel. 

Azt, hogy 2022-ben milyen tendenciáké lesz majd a főszerep, már most lehet találgatni. Az elmúlt években szinte már bevett gyakorlattá vált, hogy az elmúlt évet számba véve az új esztendőben várható változásokat megpróbálják előrevetíteni. Az ehhez hasonló találgatások nagy eséllyel helyes feltételezések, azonban nem szabad elfelejtenünk, hogy mindig érhetnek minket meglepetések. Egy azonban biztos, hozzon bármilyen újdonságot, divatot a technika és a trendek fejlődése, mi izgatottan várjuk azt! 

Beszélhetnénk a vizuális tervezés tágan vett műfajáról, de a cikk témájánál fogva az illusztrációra helyezett fókusszal szeretnék gondolkodni. Az elmúlt évből számos trend idén is velünk lesz, ezek mellett pedig már most megvetették a lábukat friss divatirányok is.

A flat, vagyis lapos, térbeli elemeket nélkülöző illusztráció az unalmas stockfotókat leváltva friss levegőt hozott magával a vizuális platformokra. A több mint 5 éve töretlen sikernek örvendő trend noha mára semmit sem veszített kezdeti népszerűségéből, sokat változott az évek alatt. A trend személyesebb köntösbe bújtatva az egyedi formákról, textúrákról és részletekről fog szólni, művészibb megközelítéssel.

A hagyományos művészet időtálló mivoltával mindig is kedvelt volt és az is marad, akárcsak a szabadkézi illusztráció. Utóbbiról érdemes hosszabban szót ejtenünk, hiszen a digitalizáció felpörgésével egyre inkább vágyottá vált az a műfaj. A tervezőgrafika technikai hátterének fejlődésével számos kapu nyílt meg. A kézzel rajzolt vagy digitális eszközökkel kialakított klasszikus vizuált idéző, vagy hagyományos úton készült illusztrációk egyik legnagyobb többletértéke a személyes hangnemben rejlik. 

Buzás Aliz

Szintén nem újkeletű trend a geometrikus formák használata. Egészen messze, a Bauhaus idejére visszanyúlik a tendencia. Töretlenségét pedig szórakoztató, könnyed, játékos jellegén túl az egyszerű kivitelezhetőség is szolgálja. Maguk az absztrakt formák, vonalak és szögek akár az illusztráció hátterévé is válhatnak, de akár önmagukban teljes kompozícióként is működhetnek.

A 3D-s megoldások nem olyan régen tűntek fel az illusztráció egén. Az eredetileg a videojátékokkal és a karaktertervezéssel összefüggésbe hozható stílus az elmúlt évek alatt egyéb, a virtuális játékterektől független kreatív területeken is felkapott trenddé vált. A funky karakterek pedig idén sem lesznek kevésbé népszerűek a vezető brandek és cégek kampányaiban. 

Az elmúlt évek legnagyobbat taroló trendje az animáció volt. A mozgó illusztrációk mindenhol jelen vannak, a közösségi oldalakon, reklámokban és weboldalakon is. A dinamikusan mozgó animációk a statikus képekkel ellentétben sokkal könnyebben megragadhatják és megtarthatják figyelmünket. Ugyanakkor a történetmesélés és sztorik felépítése is játszi könnyedséggel kivitelezhető a segítségükkel. A mozgatás egyszerre lehetőséget is ad, de bizonyos mértékig korlátoz is. Hiszen egyes stílusokat sokkal könnyebb animálni, mint másokat. Egy bonyolult, apró részletektől burjánzó rajz elveszti átütő erejét az animálás során, míg egy egyszerű formákkal apelláló alap izgalmas textúrákkal és némi játékossággal kombinálva könnyűszerrel személyes hangvételű, figyelemre méltó animációvá konvertálható. 

Buzás Aliz

Az imént említett, összetett struktúrájú és bonyolult tervezési mechanizmusú illusztrációs stílusok mellett párhuzamosan egy egyszerű, de nagyszerű trend is utat tört magának. Ez pedig nem más, mint az egyszerű vonalakból és letisztult formákból építkező line art. Az állandó információdömping korában ez a stílus nemhogy veszített volna erejéből, az utóbbi időben még inkább kedveltté vált a tervezőgrafika köreiben. 

A kézzel rajzolt betűk, vagyis lettering népszerűsége egyrészt felhasználhatóságának sokoldalúságában rejlik. A klasszikus felhasználáson (logók, kiadványok, reklámok) túl már illusztrációkkal vegyítve, vagy akár még merészebben, önálló kompozícióként is megállják a helyüket. Kiss Miklós munkáival a képzőművészet és a design határán egyensúlyoz, kifinomult, átgondolt, kalligrafikus vonásokat sem nélkülöző logója és illusztrációja a Hype&Hyper arculatában is mind benne van. 

Kiss Miklós

A digitális illusztráció és webgrafika trendjeinek változásai remekülmutatják a digitalizáció szele által hozott változásokat. A tervezőgrafikusok, illusztrátorok érzékeny szeizmográfként követik környezetük technikai és ízlésbeli változásait. A grafikai trendek évről évre való változásain, árnyalódásain túl azok témája is érzékenyen mutatja az analóg-digitális világ kapcsolódási pontjait. A modern digitális illusztrációk a társadalmi mozgalmak, hangulatok és tendenciák lenyomatai is egyben. A képek a vizualitás nyelvén még a nehezebb súlyú témákat is könnyedén, érthetően tárják elénk, éppen ezért társadalmi sokszínűséget is ábrázolnak, környezetbarát döntésekre ösztönöznek minket. Ugyanakkor az elmúlt időszak koronavírus okozta helyzete is felbukkan témaként, melyhez bárki könnyű szerrel tud kapcsolódni. Buzás Aliz rajzait szemlélve szinte érezzük az alkoholos kézfertőtlenítő kellemetlen illatát, és viszketni kezdhet a maszk alatt az orrunk. 

Buzás Aliz

Legyen szó akár kézzel rajzolt, a hagyományos grafikai eljárásokat használó, vagy a legmodernebb számítógépes tervezéssel készült illusztrációról, azok szerves részei életünknek. Ha már csak egy pillanatra megállunk egy vizuálisan kellemes,ű vagy elgondolkodtató témájú rajz vagy kép előtt, szerintem már elérte célját – azt, hogy megszólítson minket!


Fotók: Buzás Aliz, Kiss Miklós – Hype&Hyper, Kövecses Anna – Facebook, Urbanplayer, Hurrikan Press

Forrás: Behance, Designstripe

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük