fbpx
Nyomj Entert

„Szeretném, ha a munkámnak társadalmi hatása lenne” | Interjú Lāsma Ivaskával, a MOME új innovációs vezetőjével

Szakterülete a nyílt innováció és a smart city; interdiszciplináris háttere különösen értékes, emiatt tudja és érti a különböző szereplők közötti együttműködés fontosságát, a stratégiaalkotásnak pedig bejáratott útmutató nélkül fog neki – a lett származású Lāsma Ivaska júniustól foglalja el a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Innovációs Központjának vezetői pozícióját. Ezzel az egyetem kutatás-fejlesztési tevékenysége is szintet lép, hogy új helyet foglaljon el a nemzetközi piacon.

A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem (MOME) és a fenntartó Moholy-Nagy Művészeti Egyetemért Alapítvány tavaly novemberben hirdette meg nyílt, nemzetközi pályázatát a MOME Innovációs Központjának (MOME IK) új vezetői pozíciójának betöltésére. A kiválasztási folyamatról és annak részleteiről a Hype&Hyper hasábjain is olvashattatok. Az új innovációs vezetőt, Lāsma Ivaskát ezúttal sikerült személyesen is kérdezni. Interjú!

Lettország fővárosából, Rigából költözöl Budapestre: mit gondolsz a városról, mik az első benyomásaid?

Kevesebb, mint két napja érkeztem meg, így egyelőre még nem alakult ki véleményem a városról. Szerintem ahhoz, hogy valóban megismerjünk egy várost, gyalogosan kell felfedeznünk azt és használnunk kell a tömegközlekedést, amire egyelőre nem volt még lehetőségem, de az eddigi benyomásaim nagyon biztatók.

A MOME és a fenntartó alapítvány által meghirdetett nemzetközi felhívás keretében több, mint százhatvan jelölt közül választottak ki a MOME Innovációs Központ vezetőjének. Miért találtad izgalmas kihívásnak ezt a pozíciót?

A közép-európai régióban nagyon kevés az olyan design- és művészeti egyetem, ha egyáltalán van ilyen, ami stratégiájának részeként elköteleződött az innováció iránt és lépéseket tesz a magánszektor felé, illetve mindennek a valós életben történő alkalmazásán is dolgozik. A MOME ezirányú döntése nagyon jó pozícióba helyezi az intézményt – ennek a víziónak vagy jövőképnek a megvalósítása szerintem nagyon izgalmas és érdekes kihívás. Lettországban legfontosabb feladataim közé tartozott, hogy az állami és a magánszektort közelebb hozzam egymáshoz és barátságosabb kapcsolatot teremtsen közöttük, ezáltal a két fél közötti jobb együttműködést segítsem. Úgy gondolom, hogy ez a fajta tapasztalat az itteni felsőoktatásra és innovációra is alkalmazható.

Városgazdasági ismereteim miatt korábban is gondolkoztam már azon, hogy egy másik városba költözzek: érdekel a várostervezés, valamint az, hogy a különböző helyeken található, de ugyanazokkal a kihívásokkal küzdő városok hogyan kezelik a mobilitás, a fenntarthatóság és a hulladékmenedzsment kérdéseit. Rigán kívül Glasgow-ban is tartózkodtam már hosszabb ideig, de más városok is érdekeltek. Amikor ez a lehetőség megtalált, szakmai kihívást láttam benne, mert bár amin Lettországban dolgoztunk, az kedves a szívemnek és rengeteg energiát fektettem a megvalósításába, a MOME IK vezetői pozíciója egy következő szint. Az itt található erőforrás mögött nagy potenciál rejlik, az elérhető eredmény is nagyobb lehet. Szeretném, ha a munkámnak társadalmi hatása lenne, ami egy szélesebb közönségnek is jót hozna – úgy gondolom, hogy itt többet tudok tenni ezért, mint ami a rigai pozícióval járt volna.

Szakterületeid a nyílt innováció és a smart city: Riga innovációs negyedének, a VEF-nek voltál a szakmai vezetője, emellett egy izgalmas, saját civil projektet is működtettél Repair Café néven. Hogy látod, az Innovációs Központ vezetőjeként milyen készségeket és tapasztalatokat tudsz majd a leginkább kamatoztatni?

Ami határozottan segíteni fogja az itteni munkámat, az az, hogy korábbi pozícióimban előre bejáratott terv vagy útmutatás nélkül kellett változást elérnem: nem tudtam pontosan, hogy mi lesz majd a nyertes módszer, de meg kellett találnom a módját annak, hogyan lehet a startupokat és az állami szektort közös platformra terelni. Van egy víziód, de nincs sorvezetőd – ebben a típusú szituációban már van tapasztalatom és úgy látom, hogy a MOME is ehhez hasonló helyzetben van most.

Rigában a technológiai vállalkozások és az ingatlanfejlesztők közötti együttműködés kialakításában vettem részt, ennek célja a város első innovációs negyedének megalapítása volt. Ez a rendszer már két éve működőképes: nagyon boldogok vagyunk, hogy sikerült megváltoztatnunk Riga jogszabályait, ezáltal olyan speciális innovációs zónákat hoztunk létre, amelyekben valós környezetben lehet különböző okosváros-megoldásokat és fejlesztéseket tesztelni. 

Ha létrehozol valamit egy cégnél, akkor ahhoz, hogy az valóban a piacra kerülhessen, legalább hat hónapra a fiókba kell raknod, és várnod kell, amíg valaki engedélyezi azt – ezek az innovációs zónák ennek előmozdításában segítenek. A piaci szereplők és a közszféra egymáshoz közelítése, úgy gondolom, itt, a MOME-n is központi tényező lesz. Emellett interdiszciplináris hátterem is előnyömre szolgál: üzleti tanácsadással is foglalkoztam, valamint bölcsész végzettséggel is rendelkezem, korábban pedig matematikai fókuszú középiskolába jártam. Ezek a különböző szakterületek segítettek abban, hogy megértsem, miért fontos, hogy a különböző érdekeltségek együttműködjenek.

A MOME céljai közé tartozik az intézmény nemzetközi jellegének erősítése. Pontosan mi lesz az IK küldetése a te vezetésed alatt?

A pontos jövőképet a MOME dolgozóival közösen szeretném véglegesíteni, megalkotni. Ettől eltekintve van két fő irány, amit szerintem fontos erősíteni: az egyik a tervezés vagy design alapú kutatás egyrészt az EU által finanszírozott vagy egyéb nagyobb szabású projektek kapcsán, másrészről a piaci szereplőket és nemzetközi szereplőket bevonó projektekben – az ilyenfajta kutatás mélyebb megalapozása is a célok közé tartozik. Emellett – ahogy te is említetted – további fontos célkitűzés a nemzetközivé válás. Egy külföldi érkezése értelmetlen lenne az intézmény számára, ha csak a helyi közösségi kérdésekre összpontosítana: azt hiszem, személyes prioritásom lesz, hogy segítsek mind a kutatói, mind a hallgatói tapasztalatokat nemzetközi szintre emelni.

Az IK tevékenysége hogyan fog beépülni a hallgatók mindennapjaiba?

A különböző kutatói, innovációs tevékenységek előmozdítása a hallgatókra, az ő ötleteikre és projektjeikre is vonatkozik. Az innováció nagyon erős szó, az emberek néha megilletődnek tőle, de talán nevezhetnénk úgy is, mint a „valós problémákra alkalmazott kreativitás”. A Rigában létrehozott ötletinkubátor mind a hallgatók, mind az újonnan induló startupok és vállalkozók számára is segítséget nyújt abban, hogy ötletük sokkal fejlettebbé, formalizáltabbá és végül üzleti tevékenységgé alakuljon. Egy hasonló kezdeményezés az itteni hallgatók számára is nagyon hasznos lenne: ha van egy designnal vagy művészettel kapcsolatos ötletük, amelyet fejleszteni akarnak, akkor az IK feladatai közé tartozik, hogy ebben támogatást biztosítson – akár az egyetem mentorainak vagy alumniknak bevonásával kell a hallgatóknak valamilyen vállalkozói segítséget nyújtani.

Hogy látod, jelenleg melyek a MOME legfontosabb erősségei, és mitől lehet az intézmény a régió legsikeresebb kreatív és innovatív központja?

Azt hiszem, korábbi válaszaimban kicsit érintettük már ezt a kérdést. Úgy gondolom, hogy az egyetem egyik nagy erőssége az innováció iránti elköteleződése, ami nem tartozik a művészeti és a designegyetemek bevett gyakorlatai közé – ez a magatartás a balti államokra sem jellemző. Egy olyan egyetem a régióban, amely aktívan vesz részt az innovációban, sokkal magasabb érdekeltségi szintre emeli azt. Másrészt az itt tevékenykedő emberek száma is szintén hatalmas előny. Ha jól és okosan használjuk ezeket az adottságokat, akkor az biztos utat jelent céljaink eléréséhez.

Fotók: Lakos Máté

MOME Innovációs Központ | Web | Facebook | Instagram
MOME | Web | Facebook | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük