Határellenőrzés ment, euró jött Horvátországban

Határellenőrzés ment, euró jött Horvátországban

Az idei nem csak egy átlagos újév volt Horvátország számára: a nyugat-balkáni ország január elsejével csatlakozott a Schengen-övezethez, a horvát kuna helyett pedig immáron az eurót is bevezették. A változások kétségtelenül a jövőbe mutatnak – de mit jelentenek ezek a lépések a gyakorlatban?


A Schengen-övezet tagjává válni nagyfokú szabadsággal ruházza fel az adott országot – ez azt jelenti ugyanis, hogy annak határain megszűnik az ellenőrzés azokkal az országokkal szemben, amelyek szintén az övezet tagjai. Horvátország a huszonhetedik állam, amely csatlakozott a Schengenhez, amelynek tagjai jobbára az Európai Unió államai, Norvégiát, Liechtensteint, Svájcot és Izlandot leszámítva. Az övezet mintegy négyszázmillió ember számára biztosít zavartalan mozgást. A tagsággal a határellenőrzés megszűnik, így január elsejétől a magyar és a szlovén határon is szabadon haladhatnak át az utazók, amellyel vége a feltorlódó autósorok idejének, a légi közlekedésben pedig várhatóan márciustól szűnik meg az ellenőrzés.

A csatlakozás felé nagy reményeket fordulnak a horvátok, a prognózis szerint az nagyot lendít majd Horvátország idegenforgalmán, ami a tengerparti ország GDP-ének egyébként is igen jelentős hányadáért, közel 20%-áért felel. Erre az ország miniszterelnöke, Andrej Plenkovic is utalt: „a tagság sokat jelent Horvátországnak, mint turistacélpontnak, ami jobbára olyan úti cél, amelyet autóval közelítenek meg a látogatók” – mondta. Az idegenforgalomban a másik történelmi lépés, az eurózónához történő csatlakozás szintúgy Horvátország előnyére válhat, és az ország meglátogatására bátoríthatja a potenciális turistákat, hiszen közülük számosnak mostantól a valutaváltással sem kell bajlódni, emellett pedig várhatóan felpezsdíti az ország üzletét és a gazdaságot is stabilabbá teszi az euró bevezetése.

Horvátország Schengen-csatlakozását az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen is köszöntötte Zágrábból, valamint a horvát-szlovén határon fekvő Bregana-Obrezjeb átkelőhelyről. A horvátok alig tíz éves uniós tagság után léptek be az övezetbe, amit a Bizottság elnöke szívélyesen fogadott. A horvát vezetés felé intézett beszédében elmondta, hogy „az övezeten belül egymásra vagyunk utalva, de tudjuk, hogy bízhatunk önökben, és számíthatunk önökre”. Horvátország miniszterelnöke, Andrej Plenkovic történelmi napnak nevezte 2023. január 1-ét, ugyanis ők léptek be elsőként ugyanazon a napon az euró- és Schengen-övezetbe, ezzel pedig immáron a 15. olyan országgá váltak, amelyek NATO-tagságuk mellett ezen térségek tagjai.

Az euróövezethez történő csatlakozás ugyancsak jelentős: január közepéig ugyan még használhatják a horvátok a frissen nyugdíjazott kunát, ezután már kizárólagosan az euró válik a fizetőeszközzé – erről itt írtunk korábban. Ezzel hétre csökken azon uniós államok száma, amelyek belépése az euróövezetbe még várat magára: ezek Csehország, Svédország, Dánia, Lengyelország, Románia, Bulgária és Magyarország.

Ugyan a dupla-csatlakozás határozottan az uniós integráció, a lehetőségek, és a stabilitás irányába mutat, azért mégis vannak aggályok: az euró bevezetése például nem a legmegfelelőbb pillanatban jött, tekintve, hogy az tavaly óriásit gyengült az amerikai dollárral szemben. Emellett az új valuta bevezetése a megélhetés drágulásával is fenyeget – ezzel szemben a horvát miniszterelnök úgy véli, hogy az euró védelmet jelent a válságoknak való kitettségben, és hogy pontosan milyen változásokkal kecsegtet, az még a jövő zenéje.

Akik nem jártak sikerrel

A schengeni csatlakozás nemcsak Horvátország számára volt eshetőség – a nyugat-balkáni ország mellett Románia és Bulgária is az övezethez való csatlakozásban reménykedett, nem alaptalanul, mivel az Európai Bizottság megállapította, hogy az ehhez szükséges feltételeket teljesítették, így csatlakozásukról szavazással döntött az Európai Unió Bel- és Igazságügyi Tanácsa. A szavazásra december 8-án került sor, amely során Hollandia és Ausztria szavazott a két ország csatlakozása ellen – előbbi tulajdonképpen Bulgária tagságát ellenezte, ám némileg kényszerhelyzetbe kerültek azzal, hogy a Tanács az országok felvételéről csomagban szavazott. Így tehát kimondható, hogy a román és bolgár csatlakozást Ausztria és Hollandia bojkottálta, ezen döntését az előbbi pedig azzal indokolta, hogy az országban kialakult migrációs válság alakulásában roppant előnytelen lenne az ország Schengen-csatlakozása, a menekültek ugyanis többnyire Törökországon, Bulgárián, Románián és Magyarországon átívelő útvonalon érkeznek Ausztriába, így a Schengen-övezet ilyen formán történő bővítése csak intenzívebbé tenné az alakuló krízishelyzetet. A döntést számos kritika érte, és nem kizárólag a sértett felek oldaláról: míg a románok méltatlannak érezték a döntést, és a bolgárok is másban reménykedtek, addig például Judith Kohlenberger, osztrák migrációkutató is kritizálta a vétót, mondván, hogy ezzel Ausztria elfordul Európától.

A román reakció sem maradt el: miután a román vezetés és a társadalom nagyja lelkesedéssel várta, hogy a Schengen-övezet részese legyen, úgy az osztrák bojkott mondhatni hidegzuhanyként érte őket. Az országban mostanra érezhető Ausztria-ellenesség ütötte fel a fejét, amely a vétót követő hetekben például tüntetések, valamint osztrák termékek bojkottjában öltött testet. Az emberek a bukaresti osztrák nagykövetség előtt gyülekeztek, a helyzet pedig odáig fajult, hogy a tüntetők a közösségi médián közzétett képeken jól látható módon a „náci bank” feliratot hagyták egy kolozsvári Raiffeisen Bank egy fiókjának bejáratán, és az is megesett, hogy egy élelmiszerbolt osztrák energiaitalok, például a RedBull árusítására mondott nemet, mondván, hogy Ausztria is nemet mondott a Schengen-csatlakozásukra.

Az eseményt természetesen kár ennyire fekete-fehéren szemlélni: az osztrák vezetés döntött a vétóról, amelyre egyébként indoka is volt migrációs szempontból. Románia emellett kifejtette abbéli szándékát, hogy folytassa a lépéseket a mihamarabbi csatlakozás felé.

Grafika: Molnár Roland

továbbiak
A zöld gondolkodás terjedése jó, a zöld hisztéria nem—interjú Tóth I. Jánossal
business

A zöld gondolkodás terjedése jó, a zöld hisztéria nem—interjú Tóth I. Jánossal

A fenntartható fejlődés és a környezetvédelem kérdése mindenkit terhelő feladatok – de valójában milyen szerepe van az egyénnek a „zöldkérdésben”? Hogyan alakítható ki az ökologikus társadalom, és milyen esetben lehet pozitív a „zártság”? Interjúnk Tóth I. János filozófussal, biológussal, az Ökologikus társadalom fenntartható népességgel című könyv szerzőjével. Az új könyve címe
Elindult Lengyelország második legnagyobb szélerőműparkja
business

Elindult Lengyelország második legnagyobb szélerőműparkja

A létesítmény évente akár száznyolcvanháromezer háztartás áramellátását is képes biztosítani, és évente akár százhatvannyolcezer tonnával csökkentheti a szénfogyasztást. Az elmúlt évtizedben Lengyelország nagy mennyiségű új szélenergia-kapacitást telepített, és az ágazat tavaly az ország villamosenergia-termelésének 11,5%-át állította elő – ami azonban még mindig jóval elmarad a szénből származó 72,8%
Az újragyarmatosító „jóléti osztály” – interjú M. Sornarajah-val
business

Az újragyarmatosító „jóléti osztály” – interjú M. Sornarajah-val

A brit gyarmati időkben Srí Lankán született M. Sornarajah professzor szerint a világ szinte minden országában létezik már a kettős társadalom a multinacionális vállalatokból élő „jóléti osztálynak” köszönhetően. Ceylonon született még a gyarmati időkben. Srí Lanka gazdasága mára teljesen összeomlott. Milyen kilátásai vannak az országnak? 1948-ban vált az ország függetlenné