fbpx
Nyomj Entert

Történetek az asztalra – megérkezett Kárai Dávid “Ki mint vet” című könyve

Belegondoltál már valaha, hogyan kerül egy étel vagy egy alapanyag az asztalodra? Nem pusztán a természet az, ami teszi a dolgát – sokan arra áldozzák az egész életüket, hogy kemény munkával és nagy elhivatottsággal a lehető legjobb zöldségeket, gyümölcsöket, tejtermékeket vagy épp fűszereket juttassák el a magyar konyhákba. A hazai termelői finomságok és a nagyüzemben létrehozott termékek között jól érezhető a különbség, és nem pusztán ízben. Előbbieknek ugyanis lelke van, amit Te is megismerhetsz Kárai Dávid Ki mint vet című könyvéből.

Termelői piacra járni és hazait vásárolni divat lett az elmúlt években. Az, hogy egyre többet beszélünk a lokalitás és szezonalitás fontosságáról, sőt, elindult egyfajta edukáció (például a Felelős Gasztrohős tevékenységének vagy Szabó Adrienn Magyar Superfood c. könyvének köszönhetően), alapvetően jó dolog. Megvan azonban ennek a népszerűségnek a hátránya is: sokan úri mulatságnak tartják, és nem értik, hogy miért kellene ugyanazért a paradicsomért kétszer annyit fizetniük, mint valamelyik áruházláncban. Elmúltak ugyanis azok az idők (vagy legalábbis a városi életben megfeledkeztünk róla), amikor mindenki termelt, tenyésztett, készített valamit és a javak körbejártak házról házra, tejet cseréltek szalonnára, tojást lekvárra. Ez nem hobbi volt az emberek számára, hanem a fennmaradáshoz szükséges kötelesség. Megszoktuk, hogy mindig minden elérhető, nem csodálkozunk el a decemberi óriás epret, sem a leértékelt, túlérett mangót látva. A világ ajtaja kinyílt, mégis felmerült az igény, hogy néha egy kicsit visszatérjünk a gyökerekhez.

Ismerni, hogy honnan jövünk, hogy hová tartozunk, létfontosságú az identitásunk meghatározásához. Amikor helyi áru mellett döntünk, annak nemcsak abban a pillanatban van súlya: ez a fajta tudatosság segít abban, hogy csökkentsük a környezetre rótt terhet, hiszen kevesebb a szállítás és a csomagolás, valamint a termelőket, gazdákat is támogatjuk a vásárlással, akikhez óhatatlanul is kötődni kezdünk. Elképesztően sok munka van abban ugyanis, amíg a frissen felkapált földbe vetett magocskákból érett, ropogós, ínycsiklandó zöldség lesz. Lehet kánikula vagy szakadó eső, a munka sosem áll meg. Ezt tudva értékesebbé válik az étel és még több inspirációt ad a főzéshez, főleg, hogy időközben tanulhatunk arról is, ami tulajdonképpen körülöttünk van: ismerős és ismeretlen alapanyagokkal kezdünk el kísérletezni, megértjük, hogyan lehetünk tudatosabbak a mindennapokban, és idővel ez az új attitűd teljes mértékben rutinossá válik.

Azért, hogy ez a folyamat elindulhasson, kellett valaki, aki felelősséget vállal érte. Kárai Dávid neve nem ismeretlen azok számára, akik a hazai gasztronómia képviselőit követik. Anno 2013-ban indította ízHUSZÁR című blogját, de néhány hónappal később a Nosalty szerkesztőségébe került, ahol főszerkesztő, majd lapigazgató is lett. Mivel az oldalon nagyon változatos témák és irányok keveredtek, felmerült az igény, hogy legyen egy-két arc, akihez kötni lehet a weboldalt, így az Ízhuszár-karaktert tudatosan magára öltötte, receptekkel, blogbejegyzésekkel színesítve a portfóliót. Idővel úgy érezte, elveszett a fókusz, ezért váltott: a Lila Füge csapatába került. Ezzel ugyan új közegbe cseppent, ám túl multifunkcionális feladatkört látott el. A járványhelyzet volt az, ami megállásra késztette, hiszen a szerkesztőségben átálltak projekt alapú működésre, így hirtelen lett ideje és lehetősége arra, hogy felmérje, mit is akar igazán.

Abban biztos volt, hogy szeretné, ha a három általa legfontosabbnak tartott terület, a főzés folyamata, a receptek kitalálása és a fotózás találkoznának. Azt is tudta, hogy szeretne értéket teremteni és érthető, mégis igényes módon bemutatni az ezerarcú gasztrovilágot. Ez csak úgy működhetett, ha az énmárkáját is jobban kidolgozza, így az első újítás egy webshop ötlete volt, ahol hamarosan egyedi, keramikusokkal kollaborációban tervezett étkészletek lesznek kaphatók. Munkájából fakadóan azonban rengeteg őstermelővel is találkozott nap mint nap, ezért tavaly februárban szöget ütött a fejébe, hogy talán ezt a világot is szélesebb körben bemutathatná. Korábban már jelent meg két könyve, a #Házikoszt és az 50 édesség, amit el kell készítened, és nem feltétlenül akart harmadikat. Az ötlet azonban nem hagyta nyugodni, ezért úgy döntött, belevág, de szigorúan saját kiadással tervezve.

Hirtelen egy lelkes csapat szerveződött köré és szó szerint turnéra indultak az országban: némi listakészítés és kategorizálás után 15 vállalkozás mellett tették le a voksukat, különböző területekről, szerte az országban. Kezdetét vette egy erős alkotói folyamat, amely során felkeresték mindegyiküket és rögzítették, amit láttak és hallottak. Természetesen a kóstolás sem maradt el, hiszen a könyvet nem csak esztétikus gyűjteménynek tervezte, hanem egy jól és könnyedén használható receptkönyvet is szeretett volna létrehozni.  A termelők (név szerint AMLA Kert, Bálint Kert, Droppe Honey, Élő Bolygó Gazdaság, Fajszi Paprika Manufaktúra, Garat Malom, Kristinus Borbirtok, MagosVölgy Ökológiai Gazdaság, Panyolium, Spájz Szörp, Szatmár Dry Cured, Szorgos Gazda, Tekeresvölgyi Családi Birtok, Valoryz, Youtyúk) termékeit felhasználva Dávid 5-5 receptet talált ki, amelyeket el is készített, így végül 75 étellel bővítette az oldalakat.

A célja nem az volt, hogy bűntudatot keltsen azokban, akik nem termelőktől vásárolnak, hanem az, hogy felkeltse az érdeklődést és megmutassa azt az alázatot és szenvedélyt, amely ezeknek a családi vállalkozásoknak a motorja. Szerette volna elmesélni az egyébként nem ismert történeteket, és bátorítani mindenkit arra, hogy felfedezze ezt a világot. Egészen máshogy ízlik ugyanis az étel, ha tudjuk, honnan és kitől jönnek az összetevői. Hogy valóban prémium kötet szülessen, olyan társalkotókkal dolgozott együtt, akikkel közös nyelvet beszélnek. Ilyen például Jágity Fanni fotográfus, aki kellő érzékenységgel és figyelemmel kapta el a legőszintébb pillanatokat. Van még egy csavar a történetben, hiszen a szerző szeretett volna segíteni is valahol, ahol hasonlóan fontos, edukatív munka folyik. Így kereste fel a Felelős Gasztrohős Palánták programját, amelynek keretében óvodások ismerkedhetnek meg a környezetbarát étkezéssel. Minden megvásárolt könyvvel 1000 Ft az alapítványhoz kerül, ezzel gyakorlatilag egy óvodást segítünk ahhoz, hogy játékos formában megismerje a témát.

A könyv jelenleg az előrendelési szakaszban van és várhatóan ősz végén kerül a vásárlókhoz, de máris több százan csaptak le rá. Ebből is jól látszik, hogy bár néhány évvel ezelőtt kongatták a vészharangot a papír alapú könyvek relevanciája miatt, azonban az emberek egyszerűen vágynak arra, hogy igényes és tartalmas kötetekkel bővítsék otthoni polcaikat. Érdemes ezért lecsapni rá még időben, mielőtt elfogy a tervezett készlet, de ugyanúgy ajánlom a szerző oldalait is követésre. Dávid rengeteg történetet és csodás recepteket oszt meg különböző felületein, aktívan kommunikál a közönségével, emellett nemrég egy stúdiót is kibérelt, így hosszú távon pop-up események, workshopok, vacsorák is várhatók. Tudja ugyanis, hogy ha jó dolgok -pontosabban jó emberek és jó ételek- találkoznak, akkor abból a végén mindig valami egészen nagyszerű sül ki.

Kárai Dávid | Web | Facebook | Instagram

Fotók: Jágity Fanni

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük