A Brain Bar fesztivál keretén belül, szeptember 18-19. között érkezett Budapestre Ben Lamm sorozatvállalkozó, a Colossal Biosciences társalapítója. A világ legismertebb kihalásmentesítő projektjének vezetőjeként neve azokból a szalagcímekből ismerősen csenghet, amelyek a már több mint 12.000 éve kihalt óriásfarkas újraélesztéséről szóltak. A kihalt fajok feltámasztása azonban csak egy része a Colossal hosszú távú céljainak: Ben Lamm álma egy olyan világ, ahol egyetlen létező faj sem sodródhat többé a kihalás szélére.
Aligha akad olyan felnőtt, akinek a ‘90-es években ne lett volna meghatározó filmélménye a Jurassic Park. A valaha élt óriásgyíkok feltámasztása olyan fantázia, amely generációkon átívelve sem veszít a varázsából. Mindannyian eljátszottunk már a gondolattal: mi történne, ha egyszer visszatérnének azok az állatok, amelyeket ma már csak mesékből és a könyvekből ismerünk, de egykor a prehisztorikus világ urai voltak? Vajon mit érezhettek az első emberek, akik a gyapjas mamutokkal vagy kardfogú tigrisekkel találkoztak?
Ben Lamm szilikon-völgyi vállalkozó – és rajta keresztül a modern kor embere számára ez az álom most kézzelfogható közelségbe került. A géntechnológia rohamos fejlődésének köszönhetően soha nem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy visszatérjünk a megafauna megjelenéséhez a Földön. Az alap állítás azonban rengeteg kérdést felvet, amelyet Ben Lamm ezúttal egy exkluzív kerekasztal beszélgetés keretében igyekezett minél részletesebben megválaszolni.
„A legfontosabb dolog, amit az iskolában megtanultam, az volt, hogy merjek kérdéseket feltenni” – meséli Lamm. „Soha nem tekintettem magamra a szoftverek, a mesterséges intelligencia vagy a biotechnológia szakértőjeként. Az a titkom, hogy mindig a legjobb szakemberekkel vettem körül magam, és arra összpontosítottam, hogy jó kérdéseket tegyek fel nekik. A kíváncsiságom volt az iránytűm.” És pontosan ez a fajta, kiapadhatatlan kíváncsiság hajtja a Colossal kutatásait is, többek között olyan rég kihalt fajok feltámasztását, mint a gyapjas mamut vagy a dodó. Bármilyen hihetetlennek hangzik, ez a technológia Ben Lamm szerint már rendelkezésünkre áll és itt az idő, hogy éljünk vele bolygónk védelmében.
Miért éppen a „de-extinction”?
Ben Lamm számára a már rég kihalt fajok újraélesztése nem a nosztalgiáról szól. „Mindig olcsóbb megmenteni egy még élő fajt, mint visszahozni egy olyat, amely rég kihalt” – magyarázza. „A kihalási ütem sajnos olyan gyors, hogy több kulcsfontosságú faj esetében szükség lesz a közbeavatkozásra. A már létező technológiák – mint például a vakcinák vagy a génmódosítás – napjainkban is felhasználhatóak a veszélyeztetett fajok védelmében.” Példaként a Colossal együttműködését hozza fel a Baylor College of Medicine School-al, ahol jelenleg egy olyan vakcinát fejlesztenek, amely képes megvédeni az elefántokat az elefánt endotheliotrop herpeszvírustól (EEHV), amely még az orvvadászatnál is több áldozatot szed. „Ez a vakcina egymagában több elefántot menthet meg, mint száz évnyi természetvédelmi munka.”
Tévhitek és félreértések
Lamm idejének nagy részét a közvélekedésben élő mítoszok megdöntésével tölti. A mamut például a népszerű mese ellenére, nem csak a jégkorszak lakója volt. „A gyapjas mamutok több mint 100 ezer éven át éltek hideg és meleg éghajlatokon egyaránt” – mondja. „Az az elképzelés, hogy csak hóban és jégben képesek létezni, Hollywood terméke.”
Több kritikus hang egész egyszerűen „hibrideknek” nevezi a Colossal által újraalkotott fajokat. „Minden élőlény egy biológiai keveredés eredménye – így működik az evolúció. Mi az egyes, kihalt fajokat meghatározó alapgéneket azonosítjuk, majd ezeket építjük be a legközelebbi élő rokonuk génállományába. Hogy valaki mamutnak vagy szőrös, hidegtűrő elefántnak nevezi őket, az másodlagos kérdés. Egyedül az számít, hogy milyen pozitív hatással lehet ez a faj a már meglévő ökoszisztémánkra.”
Az etika az első helyen
Lamm és csapata folyamatosan törekszik arra, hogy megteremtse az etikai kereteket a projekt számára. Az egyik első szakértő, akit bevontak a közös munkába, Alta Charo bioetikus volt, aki korábban élesen ellenezte a mamut visszahozását. „Pont ezért akartuk őt” – meséli Lamm. „Mindig a szkeptikusok gondolkodtatnak el legmélyebben a kockázatokról. Ez volt az eddigi egyik legjobb döntésünk.”
A mamutoktól a fenntartható innovációkig
Bár a címlapok a mamutokra és dodókra koncentrálnak, a Colossal valójában egy nagy technológiai vállalat. Lamm az Apollo-programhoz hasonlítja a modellt: „Az emberek csak a holdraszállás képeire emlékeznek, de az igazi érték az innováció volt, amit magával hozott. A Colossal is így működik.” A jövőben olyan új fejlesztésekben is részt vehetnek, mint például az endoteliális őssejt-krioprezerváció. Ez módszer lehetővé tenné, hogy a veszélyeztetett vagy kihalt fajokból származó sejteket hosszú távon eltárolják, így a genetikai sokféleség és a klónozási kísérletek sokkal szélesebb körben válnak elérhetővé a tudósok számára.
Oktatás és inspiráció
Ben Lamm számára ez a projekt éppen annyira szól személyes ambícióról, mint a tudomány előmozdításáról. „A NASA és a SpaceX törekvései az űr meghódítására a mérnökök új generációját ihleti meg. Remélem, hogy a Colossal ugyanígy inspirálja majd a jövő biológusait és génmérnökeit.” A tanárok folyamatosan küldenek számukra olyan fotókat, ahol gyerekek mamutokat és dodókat rajzolnak. A Colossal jelenleg iskolai tananyagba illeszthető programokról is tárgyal oktatási intézményekkel. „Amikor a gyerekek meglátják ezeket az állatokat, nem sci-fi-ként tekintenek rájuk, hanem a jövőbe vetett reményként.”
A múlt hibáinak jóvátétele
Lamm tisztában van munkája súlyával. Új-Zélandon például a Ngāi Tahu nevű maori törzzsel dolgoznak együtt a moa-projekten – egy olyan faj megőrzésében, amelyet a törzs ősei sodortak a kihalás szélére. „Az izgalom abban rejlik, hogy jóvá tehetjük a múlt bűneit” – mondja. És bár egyesek szerint a kihalásmentesítés eltereli a figyelmet a jelenleg zajló, fontos természetvédelmi törekvésekről, az adatok mást mutatnak. Az elefántvédő szervezetek például mérhetően több támogatást kapnak, mióta a mamut-projekt bekerült a hírekbe. „A mamut az elefántvédelem számára egy áldás lett” – teszi hozzá Lamm.
A biológia holdraszállás-projektje
A cél tehát nemes, a jövő pedig már itt kopogtat az ajtónkban: „A biológia is megérdemel egy holdraszállás-projektet. A NASA és a SpaceX az eget adta oda az embereknek – mi arra törekszünk, hogy az emberiség újra csodálattal és felelősséggel tekintsen a földi életre.”
Fotó: Brain Bar
Amiért sohasem alszanak a kávétrendek – és mi sem
„Szeretnénk elérni, hogy a termékeink a turisták következő utazásán is velük tartsanak” | Souvenir and Coffee
