A népirtást ténylegesen bizonyítani kell, de az orosz-ukrán háború történéseiről sok mindent nem tudunk – mondta Norman Naimark, a Stanford Egyetem amerikai történésze. Interjú.
Térjünk rögtön a lényegre: mi a véleménye az Ukrajnában elkövetett bűncselekményekről? Háborús bűnnek, népirtásnak számít, ami Bucsában vagy Izjumban történt a mai tudásunk alapján?
A Nemzetközi Büntetőbíróságnak négy féle bűncselekmény esetén lehet joghatósága: népirtás, emberiesség elleni bűntettek, háborús bűnök és az agresszió bűntette. Az teljesen egyértelmű, hogy háborús agressziótól szenved Ukrajna, de a Nemzetközi Büntetőbíróságnak ebben a konkrét ügyben nincs joghatósága, így nem tudja Oroszországot háborús agresszió miatt bíróság elé állítani. Az ukránok is azt mondják, hogy egy külön törvényszéket kell majd erre a célra létrehozni, ez nem a Nemzetközi Büntetőbíróság feladata lesz. Marad tehát a másik három kategória: háborús bűnök, emberiesség elleni bűntettek és népirtás. Ukrajnában nyilvánvalóan háborús bűnöket követnek el, az ukrán ügyészség már legalább 10 000 háborús bűncselekményre hivatkozik. A bucsai mészárlás kétségkívül háborús bűnök sorozata; embereket lőttek le az utcán vagy kínoztak meg, bizonyíték van arra is, hogy nemi erőszakot követtek el az orosz katonák. Bizonyos feltételek esetén ezek a bűncselekmények emberiesség elleni bűntettnek is számíthatnak; ha civilek vagy a közigazgatásban dolgozók követik el őket civilek ellen. De katonai akció részeként általában háborús bűnnek minősülnek. Szerintem Ukrajnában háborús és emberiesség elleni bűntettekről egyaránt beszélhetünk. Viszont a népirtás kérdése már egy összetettebb téma, amely több ok miatt is bonyolult. Először is, a népirtásnak nagyon magas a mércéje az igazságszolgáltatásban. Másként szólva, a népirtást ténylegesen bizonyítani kell, de az orosz-ukrán háború történéseiről sok mindent nem tudunk még. Például a népirtás tényállásának egyik kulcs eleme a szándék: egy nemzeti, faji, vallási vagy etnikai csoport egészének vagy részének megsemmisítésére irányuló szándék.
Fennáll-e a szándék az ukránok elpusztítására?
Az orosz vezetés ideológiájából egyértelműen kiderül, hogy nem tartják önálló nemzetnek az ukránokat; orosznak tartják őket, vagy maximum az orosz nép egy ágának, alcsoportjának. Tagadják az ukránok jogát a különálló nemzeti létezésre, az önálló állam létrehozására, fenntartására. De a kérdés továbbra is fennáll: megpróbálják-e ukránokként megsemmisíteni az ukránokat? El akarják-e venni a nyelvüket? El akarják-e pusztítani az identitásukat? El akarják-e venni tőlük még a lehetőséget is, hogy másfajta, különálló nemzetként működhessenek? Egyesek szerint igen, míg mások szerint nem, de a lényeg az, hogy a bizonyítékok még nem állnak rendelkezésre. Rengeteg bizonyítékot kell még összegyűjteni, elemezni. Szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a népirtások vizsgálata nagyon hosszú ideig tart; a második világháborúban a németek teljesen egyértelműen népirtást követtek el a zsidóság ellen, az események feldolgozása azonban még mind a mai napig tart, a bizonyítékokat jelenleg is gyűjtik, vizsgálják, rendszerezik. Miloševićet is csak 10-15 év után tudták bíróság elé állítani, Pol Pot és a kambodzsai népirtás esetében pedig a vörös khmerek vezetői csak akkor kerültek az igazságszolgáltatás elé amikor Pol Pot már rég halott volt.
Az Oroszország és Ukrajna közötti kapcsolat rendkívül feszült, elmérgesedett, és egyes nemzetközi szervezetek szerint mindkét fél követ el háborús bűnöket. Mondhatjuk, hogy ilyen egy háború, de azért felmerül a kérdés: lehet-e etikusan háborúzni?
Szerintem többé-kevésbé lehetséges. Természetesen szinte elképzelhetetlen egy olyan háború, ahol nem történnek bűncselekmények. Az orosz-ukrán háborúban viszont szerintem az oroszok sokkal több háborús bűncselekményt követnek el, míg az ukrán oldal próbálja magát fékezni. El kell ismerni, hogy néha nekik sem sikerül, de az oroszok nem is próbálják visszafogni magukat. Egy másik háborús bűnökkel kapcsolatos kérdés a házak, iskolák, kórházak, vasútállomások válogatás nélküli bombázása. Az orosz háborús tervek kirívó mértékben építenek a civil infrastruktúra elleni támadásokra. Persze az oroszok azt állítják, hogy az ukránok bombázzák a polgári létesítményeket; nézek orosz tévécsatornákat, ahol állandóan a sötétben szenvedő oroszokat mutatják, bár ezeknek a képkockáknak a valódiságára nincs semmilyen megbízható bizonyíték. Visszatérve a kérdésre: teljesen etikusan nem lehet háborúzni, de törekedni lehet rá, és az ukránok szerintem törekednek is rá. A második világháborúban sem volt ez másként. Biztos vagyok abban, hogy az amerikai csapatok is követtek el háborús bűnöket, mint ahogy az oroszok is. Mi történt Magyarországon a háború végén? A Vörös Hadsereg felszabadította az országot, de közben nőket erőszakoltak meg és civileket is meggyilkoltak. A történelmi tények közötti differenciálást mindenkinek meg kell tennie.
Miért használja mindkét oldal bizonyítékok nélkül a népirtás kifejezést, a fogalmat a valódi jelentéséből kiragadva? Úgy tűnik ez is egy propagandaeszköz, amely elferdíti, kisebbíti a népirtás jelentéstartalmát.
Az oroszok szerint az ukránok követtek el népirtást a Donbászban civilek ellen, de az ukránok a Nemzetközi Büntetőbírósághoz fordultak, hogy az oroszok vonják vissza a népirtás jogtalan vádját. Az egész ügy a propagandáról szól, az ellenfelet vádolják azzal amit ők maguk követnek el. Az orosz televízióban Dmitrij Peszkov pontosan azzal vádolja az ukránokat, amit a valóságban az oroszok tesznek.
Norman M. Naimark amerikai történész. A kelet-európai tanulmányok professzora a Stanford Egyetemen, és a Hoover Intézet tudományos főmunkatársa. Kutatásainak középpontjában a jelenkori kelet-európai történelem, a népirtások és etnikai tisztogatások állnak. Számos könyv szerzője, híresebb művei a Stalin and the Fate of Europe: The Postwar Struggle for Sovereignty (Sztálin és Európa sorsa: küzdelem a szuverenitásért a háború után – a Ford.); Genocide: A World History (Népirtás: a világtörténelem – a Ford.); The Russians In Germany: The History Of The Soviet Zone Of Occupation (Az oroszok Németországban: a szovjet megszállási övezet története – a Ford.). A budapesti Mathias Corvinus Collegium (MCC) látta vendégül októberben.
Tervezz stílusosan: határidőnaplók hazai designerektől | TOP 5
Arvo Pärt a világ legtöbbet játszott élő zeneszerzője
