2022 nyarán a magyar kormány széleskörű adóemelést hajtott végre, melyet extraprofit adóként tálalt. Ez akkor felháborodást okozott, több piaci szereplő, például az ír légitársaság, a Ryanair is nyíltan kritizálta a kormány döntését, azóta viszont Európa-szerte jelennek meg hasonló váratlan adók. Újraelosztás várható az európai gazdaságban?
A magyar példa nem tűnt úgy, hogy egy szektorra korlátozná az újonnan kivetett adókat: a gyógyszerforgalmazóktól kezdve, a kiskereskedőkön, a légitársaságokon, a hírközlési szolgáltatókon, a bankokon, a biztosítókon, a befektetési vállalkozásokon át az energiaszektorig mindenkit érintettek a szigorítások. Az „extraprofit adó” kifejezés érdekessége, hogy míg az egész adócsomagot ez alá a gyűjtőnév alá helyezték, addig csupán a kőolajtermék-gyártó cégekre vonatkozik valóban az, hogy a beszerzési ár és a világpiaci ár közötti extraprofitot kell leadózniuk.
A megemelkedett energiaárakat egész Európa megérezte, több ország -Magyarországtól eltérően- csak ezekre vetette ki a plusz adót. Nem csoda, hiszen az energiavállalatok elképesztő extraprofitra tettek szert a kialakult energiaválság kapcsán. A brit BP például a júliustól szeptemberig tartó időszakában kétszer annyi profitra tett szert, mint egy évvel korábban, így nem meglepő, hogy a brit parlament 25 százalékos extraprofitadót vetett ki az ágazatra.
De nem csak az Egyesült Királyság és Magyarország vetett ki hirtelen adókat: Európa-szerte számos országban, többek között Görögországban, Olaszországban, Romániában és Spanyolországban már életben van hasonló intézkedés. A kivetett adó mértéke is változó, Görögországban nem kevesebb, mint 90 százaléknyi adót kell fizetnie az energiaipari vállalatoknak, Olaszországban nem 90, csak 25 százalék az új adó mértéke, Romániában 80, Spanyolországban pedig 1,2.
Az EU szeptember végén döntött úgy, hogy a tagállamok legalább 33 százalékos extraprofit adót szabnak ki azon vállalatokra, melyek olajfinomítással, olajkitermeléssel, földgázzal vagy szénnel foglalkoznak.
Vannak azonban más megnevezések is. Az osztrák alkancellár az általuk bevezetett 40 százalékos adóra úgy hivatkozott, mint háborús osztalékra. Ausztria 40 százalékos extraprofit adót vetett ki, ami nagyságrendileg 2-4 milliárd eurós bevételt jelent az ország költségvetése részére. Az alkancellár hozzátette, hogy ez egy újabb lépés az egyenlőség felé. Akkor az extraprofitadó egy antikapitalista, szocialista eszköz?
Sok mindennel meg lehet vádolni az Egyesült Államokat, de azzal nem, hogy ne a kapitalizmus, a szabadpiac pártját fogná. Ez nem volt másképp 150 éve sem, a 70-es években pedig pláne. Ekkor történt, hogy az USA 38. elnöke, a republikánus Gerald Ford hadat üzent a nyilvánosság előtt az olajipari vállalatoknak, majd végül az őt követő elnök, Jimmy Carter adminisztrációja alatt életbe lépett egyfajta extraprofitadó. Ez azért nevezetes, mert egyáltalán nem volt sikeres akció. Mi több, a valóságban nem is az extraprofitot adóztatta meg, hasonlóan ahhoz, amit ma Magyarországon tapasztalhatunk.
Ami azt illeti, ezelőtt volt már sikeres extraprofit adócsomagja az Egyesült Államoknak. A világháborúk és további konfliktusok, mint például a koreai háború alatt is kivetettek extraprofit adókat, a szó szoros értelmében, tehát a vállalatok profitjából vágott le az állam egy darabot, nem pedig húzott egy vonalat, mint a Carter adminisztráció, vagy jelenleg az EU tagállamok.
De nem csak a tengeren túl használták az extraprofit adót. Az antikapitalizmussal, a szocializmussal még egy lapon sem lehet említeni Margaret Thatchert, a neoliberalizmus egyik központi alakját. Thatcherék 1981-ben extraprofitadót szabtak ki bankokra, egy évvel később olajvállalatokra, hatalmas mennyiségű pénzre szert téve. Ami a brit adóztatást illeti, nem az számít érdekesnek, hogy ma extraprofitot szabnak ki, hanem az, hogy 2008 után ezt nem tették meg annak ellenére, hogy a társadalom kétharmada fontosnak tartotta volna akkor az energetikai cégek megadóztatását.
Azt láthatjuk tehát, hogy nehezebb helyzetekben nem ritka, hogy államok kivetnek adót olyan cégekre, melyek előnyösen élnek meg kritikus időszakokat, mint például egy háború. Ez pedig nem valamilyen szocialista tempó, kommunista térnyerés, a leginkább piacpárti kormányok sem fordítanak hátat egy ilyen adókivetésnek. A történelem során azonban nem azt vettük észre, hogy ezeket az adókat hosszú távon fenntartanák, így annak sincs lehetősége, hogy egy ilyenfajta adó utat generálna az újraelosztás felé.
Három magyar tervező, akik színesebbé teszik a telet
A varsói Browary kapta a MAPIC legjobb városrehabilitációs projekt díját
