Mik azok a startupok és miért kell őket támogatni? Valóban elveszi az AI a munkánkat? Ezerszer, de mégse elégszer ismételt téma az innováció? Ezekről kérdeztük Dr. Cséfalvay Zoltánt.
Sokan azt prognosztizálják, hogy a startupok fellendítése és a startupok támogatása a jövő, és hogy ez sokat segít a gazdaság fellendítésén. Szerinted miért kell ekkora jelentőséget tulajdonítani a startupoknak?
A startupok adják a dinamizmust, és ha a gazdaságban nincs dinamizmus, akkor a gazdaság sem növekszik. Elég jól látszik Magyarországon, hogy mintegy olyan öt-nyolc éve már nagy váltásban vagyunk. Azzal a gazdaságfejlesztési modellel, amelyik importált technológiára, importált tőkére épült, hozzáadva az olcsó, ám a viszonylag jól képzett magyar munkaerőt, eljutottunk addig, ameddig el lehetett jutni. Ennek köszönhető az elmúlt másfél évtizedes gazdasági növekedés. Most egy nagy váltás van, amikor innováció vezérelt gazdasági növekedés a cél, és hát kitől várhatjuk az innovációt? Az új, induló vállalkozásoktól, a startupoktól. Azok a nagyvállalkozások, amelyek folyamatosan ugyanazt a terméket próbálják megújítani, általában nem képesek áttörő, új trendet hozó innovációkra. Ezeket az újonnan induló vállalkozásoktól várjuk. Minden országnak alapvető érdeke, hogy ezen a téren előrelépjen.
A startupok támogatása hogyan változott az elmúlt években, akár Magyarországon, akár Európában?
Nagyon sok mindennel tudja az állam segíteni startupokat. Megfelelő környezetet biztosíthat, például jogbiztonságot, hiszen kellenek azok a kifinomult jogi eszközök, amelyek például a szabadalmaztatást egyszerűbbé teszik. Az állam emellett ösztönözni tudja őket, de nem tudja helyettük felvállalni a kockázatot és az innovációt. A startupok piaci alapon jönnek létre, és piaci alapon kell sikeresnek lenniük, vagy éppenséggel elbukniuk a piaci versenyben. Minél erősebb a verseny, annál jobb. Ha a versenyt nem uralja az adott területen néhány nagyvállalat, akkor a kisebb startupoknak sokkal nagyobb esélyük van. Azt ne felejtsük el, hogy a startupok, amiben igazán erősek az az, amihez szellemi tőke kell, és azt tudják hasznosítani. A startupok java része a digitális gazdaságban mozog, és ebből következően nagyon gyorsan tud növekedni.
Elég jól lehet azt látni, hogy a startupoknak nagyon erős foglalkoztatásbővítő hatása van. Sőt, a startupok azok, amelyek a fejlett országokban nagy részben hozzájárulnak a foglalkoztatás bővítéséhez. Azokban az ágazatokban, amelyekben a nagy bevett vállalatok vannak, ott nagyon erős az automatizáció, és az automatizálás következtében a munkahelyteremtés mindig egy újabb beruházáson keresztül jön el, ha éppenséggel a piac ezt indokolja, de minden más esetben a startup az, amelyik új terméket hoz létre, új üzleti modellje van, és új piacot teremt. Gyakran olyan piacot, ami eddig még nem is létezett. A verseny és a jogi szabályozás mellett elengedhetetlen a sikerhez egy megfelelő finanszírozási rendszer, hiszen a bankok nem tudják vállalni a startupok kockázatait, ezért döntően a kockázati tőke finanszírozza a startupokat, mindez pedig nem jelenti azt, hogy esetenként ne lenne szükség állami támogatásra. Azt azért ne felejtsük, hogy egy startupot létrehozni egyetemi műfaj. Ebben az életkorban hozzák a többségét létre. Nyilvánvalóan, ha megnézzük pontosan mi a startup definíciója, akkor azt kapjuk, hogy egy olyan vállalat, amelyiket arra tervezték, hogy gyorsan növekedjen. Sok más definíció is létezik, de a hangsúly a gyors növekedésen van. Kellenek hozzá jó egyetemek, és kell hozzá egy ökoszisztéma, tehát egy támogató, segítő, intézményrendszeri struktúra kockázati tőkésekkel és angyalbefektetőkkel. Nagyon sok elemből áll össze az ökoszisztéma, de ha jól össze van hangolva, akkor a siker szinte garantált.
Egy régebbi interjúnkban említetted, hogy érdekes lesz majd megnézni, hogy hogyan alakul a koronavírus alatt kialakult startupgenerációnak a jövője. Milyen előrelátásaid vannak ezzel kapcsolatban?
A koronavírus egyrészről egyfajta szelekciót hajtott végre a startupok között, ugyanakkor ne felejtsük el, hogy a startupok többsége a digitális gazdaságban működik, és ha van nyertese a Covid-járványnak, akkor az a digitális gazdaság. Most nem csak a nagy cégekre gondolok, mint a Zoom, és nem csak az online kiszállításra, hanem az egész iparágra.
A jövő technológiái mennyire könnyítik meg az életünket? Egyre több tanulmány jelenik meg arról, hogy például a közösségi médiának milyen negatív hatásai vannak.
Ne felejtsük el azt, hogy piacgazdaságban élünk. A piacgazdaságban pedig a vállalkozások azt állítanak elő, amit mi fogyasztunk. Ha mi ezt akarjuk fogyasztani, akkor ezt állítják elő. Nagyon egyszerű a történet. Tehát én értem, hogy a Facebooknak nagy szerepe van abban, hogy buborékok, visszhangkamrák jönnek létre, de erre azt szoktam mondani, hogy tessék létrehozni egy új startupot, amelyik éppenséggel olyan közösségi médiát teremt, ahol egymással vitatkozhatnak az emberek. Miért ne lehetne? Van egy probléma, amit „exponencial gap”-nek szoktak nevezni. A digitális gazdaság exponenciálisan növekszik, a mi életünk változatait inkább lineárisan lehet elképzelni és a kettő között van egy szakadék, de azért ne felejtsük el azt, hogy ha van rá 4 milliárd fogyasztó, akkor ezt akartuk.
Egy nagyon meghatározó trend, akár az iparban, akár egyébként az irodai alkalmazásoknál a robotizáció és az automatizáció. Milyen konkrét robotizációs trendek figyelhetők meg Európában, vagy akár a régióban?
A COVID válság felgyorsította az automatizációt az irodai munkáknál. Most már látjuk, hogy a rutinjellegű irodai munkák egy nagy része felesleges, amire válaszul jött az automatizálás, és ez a trend továbbra is megmarad. Ketté kell választani azonban azt a robotot, amely egy fizikai létező valósággal van, és azt a robotot, amely gyakorlatilag egy algoritmus vagy egy szoftver program, amelyik képes egyszerűsíteni az adminisztratív munkafolyamatokat. Az iparban már azokon a területeken elterjedtek a fizikai robotok, ahol kell, teljes erővel működnek, a szoftver robotok pedig a jövőben még erősebben átalakítanak mindent, ami az adminisztrációhoz kötődik.
Erre hogyan tud reagálni a munkaerőpiac?
Azok a vállalatok, amelyek alkalmazzák az új technológiákat, azok termelékenyebbek, tehát könnyebben, gyorsabban el tudják adni a termékeiket. Mivel egyre nagyobb a kereslet, ez a folyamat növeli a foglalkoztatottságot. Pontosabban, a különbség mindig azok között lesz, akik az élmezőnyhöz tartoznak és tudják alkalmazni az új technológiákat, és azok között, akik nem. Azok a vállalatok, amelyek alkalmazzák, azoknál foglalkoztatásbővüléssel kell számolni, míg azok, amelyek nem veszik át az új technológiákat nehézségekbe ütköznek, és lehet, hogy ez náluk éppenséggel foglalkoztatáscsökkenést okoz.
Itt nem csak arról van szó, hogy a startupok új termékeket hoznak létre, hanem új piacokat is teremtenek, az új piacokkal pedig új fogyasztói igények jönnek létre. Az új fogyasztói igények kielégítésére plusz munkaerő is kell. Ennek aztán az a következménye, hogy egészében a foglalkoztatás nem csökken.
Valóban mindenki átképezhető más munkakörre? Az átképzés kinek a felelőssége?
Nyilvánvaló, a legegyszerűbb válasz az, hogy mindez az egyén felelőssége. Természetesen az állam is tud ebben segíteni, de nem túl sokat, mert az állam nem tudja azt, hogy milyen foglalkozásokra van szükség. Ráadásul nem is teljes foglalkozások szűnnek meg, hanem a foglalkozások radikálisan átalakulnak. Egy foglalkozást ugyanúgy hívnak, mint régen, például a fotóst, csak éppen teljesen más feladatot lát el most, mint mondjuk 5 éve vagy 10 éve. Öt éve nem rakta fel a felhőbe a képeket, 25 évvel ezelőtt pedig szépen hazament, előhívta, kinagyította a képet és végül így készült el egy végleges termék. Ha innen nézzük, az a fotós, amelyik leragadt ennél, és nem tanulta meg a digitális fotózásnak a lényegét annál elképzelhető, hogy megszűnik a munkája, miközben jönnek újak, akik tudják tartani az iramot a fejlődéssel.
Milyen kilátásai vannak a kelet-közép-európai régiónak a technológia szempontjából?
Minden régiónak, minden országnak meg kell találni azt a piaci rést, ahol igazán versenyképes. Amiben Kelet-Közép-Európa igazán versenyképes, az a gyártás. Pontosabban, nagy versenyelőnyünk van a gyártás digitalizációjában. Célszerű erre a versenyelőnyre építeni. Nyilvánvalóan vannak még olyan területek, ahol például a magyar startupok nagyon sikeresek, az orvosi műszergyártásban, vagy a biotechnológiában, tehát célszerű ezekre is figyelni.
Prof. Dr. Cséfalvay Zoltán az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője. Ezt megelőzően az Európai Bizottság Közös Kutatóközpontjának vezető kutatója volt Sevillában, Magyarország OECD és UNESCO mellé rendelt nagykövete Párizsban és a Nemzetgazdasági Minisztérium Gazdaságstratégiáért felelős államtitkára 2010-2014 között. Számos elismert könyv és cikk szerzője, fő kutatási terület a jövő technológiák és ezen belül a startupok és az innováció gazdasági vonatkozásai.
Archaikus formák modern köntösben
Érzéki fotókon Berlin ikonikus, ürességtől kongó reptere
