Moldovában még mindig izzik a levegő a szeptember 28-i parlamenti választás után. A voksolás nem csupán belpolitikai erőpróba volt: a háttérben Moszkva és Brüsszel vívott csendes befolyásharcot. Végül a választók – az orosz dezinformációs kampány és a szokatlan nyugati beavatkozás árnyékában is – Európa felé billentették a mérleget.
Ha létezik élmény, amit mindenkinek ajánlanék, akit Moldovába vet a sors, az a reggeli hobbifutás Kisinyovban. Hotelemet elhagyva előbb az Örökkévalóság katonai emlékművéhez, majd a városi víztoronyhoz, végül a Valea Morilor-tóhoz vezet utam. A reggeli csendben könnyebb kiszűrni milyen furcsa a moldovai társadalom – még a fővárosban is. Két hatvanas férfi beszélget a padon. Az egyik hevesen magyaráz románul – míg társa csak orosz szavakkal válaszol. De nem csak a nyelv szintjén érzékelhető ellentét – identitásban is, mely a történelemből gyökeredzik. Moldova történelme viharos. A történelem viharja pedig megosztottságot okoz. Az elmúlt években – különösen a teljeskörű ukrajnai invázió kezdete óta – Moldova megosztottabb, mint valaha: egy nyugatbarát és egy oroszbarát csoportra. Ez az éles ellenállás határozta meg az idei választást (is).
A hivatalos adatok alapján Maia Sandu elnök kormánypártja, a nyugatbarát Akció és Szolidaritás Párt (PAS) a szavazatok valamivel több mint 50%-át szerezte meg, míg fő ellenfele, az oroszbarát Hazafias Blokk ~24%-ot kapott. A PAS nagyjából 55 mandátumhoz jut a 101 fős parlamentben, biztosítva az egyedüli kormányzáshoz szükséges többséget. A részvétel ~52%-os volt, hasonló az előző parlamenti választáshoz.
Különösen a diaszpórában élő moldovaiak voksa bizonyult döntőnek: közel 300 ezer külföldön élő polgár szavazott, s elsöprő többségük a PAS-t támogatta. Ez a masszív diaszpórarészvétel jelentősen hozzájárult a EU-párti erők sikeréhez, ellensúlyozva a belföldi választók megosztottságát Kelet és Nyugat hívei között. Ellátogattunk Kisinyovba, hogy lássuk, milyen a hangulat két héttel a sorsfordító választást követően.
Feszült kampány, külső árnyékok
A választási kampányt bel- és geopolitikai feszültségek sora kísérte. Az utolsó hetekben a hatóságok országszerte razziákat tartottak egy állítólagos orosz terv meghiúsítására, amely „tömeges zavargásokat és destabilizációt” készített elő. Két kisebb Moszkva-barát pártot – köztük a Moldova Szíve és a Nagy-Moldova mozgalmakat – közvetlenül a szavazás előtt kizártak illegális finanszírozás és szavazatvásárlás vádjával. A voksolás napján több külföldi szavazókörben bombariadók okoztak fennakadást, a rendőrség pedig őrizetbe vett néhány gyanúsítottat, akiket az orosz befolyás alatt álló dnyesztermenti régióhoz kötnek. Dorin Recean miniszterelnök figyelmeztetett: Moszkva euró-százmilliókat mozgat meg, hogy szavazatvásárlással és kibertámadásokkal „átvegye a hatalmat”. Eközben Moldova két „problematikus” régiójának – a szakadár Dnyesztermelléknek és az autonóm Gagauziának – a képviselői arról számolnak be nekünk, hogy Kisinyov ellehetetlenítette őket a szavazástól. Pár héttel a választások előtt a gagauz baskánt (kormányzót) bebörtönözték, a Dnyesztermellék szavazókörzeteinek számát pedig lecsökkentették.
Sandu elnök szerint Oroszország „tömegesen beavatkozik” a választásba, ő maga pedig „a békére” szavazott, mert Moldova jövőjét az EU-ban látja. Igor Grosu, a PAS vezetője arról beszélt, hogy „Oroszország óriási erőkkel próbálta eltéríteni a választási folyamatot”, de az állami intézmények igyekeztek megőrizni a voksolás tisztaságát. Szerinte Moszkva „pénz- és hazugsághegyeket” vetett be a választás befolyásolására, bűnözőket is felhasználva a kampányban.
Nyugati támogatás és kritika
Az orosz befolyási kísérletek mellett a kampány során a Nyugat – főként az Európai Unió és több vezető európai állam – sem maradt tétlen. A moldovai politikai közvéleményben sokan ezt nem pusztán támogatásnak, hanem nyílt beavatkozásnak tartották. A választást megelőző hetekben példátlanul sűrű diplomáciai aktivitás zajlott: Emmanuel Macron francia elnök, Friedrich Merz német kancellár és Donald Tusk lengyel miniszterelnök is ellátogatott Kisinyovba, látványosan támogatva Maia Sandu kormányát. Macron nyíltan elítélte az orosz „hazugságokat és propagandát”, míg Merz szakértői segítséget és európai reformtámogatást ígért.
Az EU pénzügyi hátteret is biztosított: több milliárd eurós támogatási csomagokról döntöttek, miközben Moldovát stratégiai fontosságú ütközőzónaként kezelték. A nyugatbarát kormány mellett kiálló lépések azonban nem maradtak viták nélkül. A választási hajrában több ellenzéki, Moszkva-barát jelöltet és pártot zártak ki, a hatóságok tömeges házkutatásokat tartottak, sőt a dnyesztermenti szakadár területről érkező szavazók mozgását is korlátozták.
A kampány idején kirobbant egy további botrány is: Pavel Durov, a Telegram alapítója azt állította, hogy francia hírszerzési szervek kérték tőle bizonyos csatornák letiltását a moldovai választások előtt, amit ő politikai cenzúrának nevezett. Bár a kormánypárt a demokrácia védelmére hivatkozott, kritikusai szerint a Nyugat ily módon közvetlenül is belenyúlt a választási folyamatba.
A megfigyelők egy része úgy látja, hogy az EU és tagállamai nem engedhették meg Moldova geopolitikai elvesztését Moszkvával szemben, de ez az aktív befolyásolás hosszú távon kérdőjelet tesz az ország demokratikus szuverenitása mellé. Ion Manole, a moldovai Promo-LEX emberi jogi szervezet igazgatója, aki ez elmúlt 20 évben karrierjét a Dnyeszteren túli visszaélések elleni küzdelemnek szentelte, elárulta: nemcsak a szakadár kormány sérti meg a szavazói jogokat. Szerinte nem áll távol Kisinyovtól sem az emberi jogok megsértése. Meglátása, hogy Európa elnézőbb Moldova kormányával, ugyanis az Oroszország elleni küzdelem megvalósulását látják benne – még akkor is, ha sokszor azonos eszközökhöz nyúlnak, mint vetélytársai.
Tiltakozás és megkönnyebbülés
A voksolás után Igor Dodon volt elnök csalást emlegetve utcai tiltakozásra szólított fel. Hétfőn pár száz fős csoport gyűlt össze Kisinyovban az eredmény ellen tüntetve, ám a demonstráció érdeklődés hiányában elmaradt. A nemzetközi megfigyelők ezzel szemben kiemelték, hogy a szavazás összességében szabad és tiszta volt, „versengő, a polgároknak valódi választási lehetőséget kínáló” folyamat. Nyugaton megkönnyebbüléssel fogadták az eredményt: európai vezetők példaértékűnek nevezték a moldovaiak kiállását a példátlan orosz befolyással szemben.
Moszkva ugyanakkor tovább vitatja a történteket: a Kreml szerint számos, Oroszországban élő moldovai kimaradt a voksolásból, mivel csak két szavazóhelyet nyitottak számukra. A nagyhatalmi kötélhúzás tehát folytatódik Moldova felett – noha most Európa került lépéselőnybe.
Európai kilátások
A moldovai autóutakat járva érdekes dologra figyelhet fel az ember. A frissen – uniós forrásokból – felújított főút államilag finanszírozott hirdetésekkel került felfestésre. Ezen jelzések egy rendkívül optimista hangnemet ütnek meg. „Éljen Moldova 2030-as uniós csatlakozása!” – szólnak. Míg sokan vitatják ez egy reális megközelítés-e Kisinyov részéről, a EU-barát lakosság számára az üzenet határozott közvetítése esszenciális. A választási eredmény új lendületet ad Moldova EU-integrációjának. Sandu szerint ez „erős mandátum” az uniós csatlakozás folytatásához. Moldova már megkezdte a csatlakozási tárgyalásokat. Az EU jelezte, hogy nyitott a bővítés felgyorsítására még az évtized vége előtt. Felmerült, hogy Kisinyov – a reformok sikerével – akár Ukrajnát megelőzve haladhat előre a tagság felé, bár ez érzékeny kérdés. A következő időszak nagy próbatétel lesz az új moldovai vezetésnek: egyben kell tartania a megosztott társadalmat, és kézzelfogható eredményeket felmutatnia az EU-felvétel útján.
Az idő új ritmusa a görög hegyekben – MANNA Arcadia
A legnagyobb luxus a csend – Szikla, fa és és midcentury vonalvezetés a Hello Wood Resort erdei villájában
