fbpx
Nyomj Entert

Az építészetnek egy olyan nyelvnek kéne lennie, amit mindenki beszél | 25 éves a Bánáti és Hartvig Építész Iroda

Hartvig Lajos és Bánáti Béla 25 évvel ezelőtt alapították a Bánáti és Hartvig Építész Irodát, vagyis a BH-t, ami az évek alatt kikerülhetetlen tényezővé nőtte ki magát a szakmában: valaki vagy BH-s, vagy az volt, vagy az lesz, mondják maguk között mosolyogva. A születésnap alkalmából nemrég egy jubileumi kiadványt készítettek, ami érzékletesen meséli el, hogy hogyan is gondolkodnak az építészetről és az épületeket használó közösségekről. A kiadvány szerkesztője, Molnár Zsuzsanna és Hartvig Lajos mesélt nekünk a könyvről és a BH elmúlt negyed évszázadáról.

A ’96-ban alakult iroda története alatt megannyi kis-és nagy léptékű, megépült és terv szinten maradt projekt született. Voltak szárnyaló és embert próbáló időszakok is, amikből nagyjából 250 építész munkatárs vette ki a részét (többen már “BH-s felnőttkorba” léptek, vagyis több mint 18 éve erősítik a csapatot). A jelen kiadvány egy mélységesen szubjektív válogatás az iroda elmúlt két és fél évtizedéről, és azokról az épületekről amik kifejezetten beszédesek a BH víziójáról. 


Kikristályosodott esszencia

A projektek nem kronologikus, hanem intuitív sorrendben következnek. Nem véletlen, hogy a legelső helyre az egyik legújabb munkájuk, a tavaly átadott saját irodájuk épülete került, amiről egy korábbi cikkünkben már mi is részletesen beszámoltunk. Kiemelten fontos volt, hogy saját maguk megrendelőiként mutassák meg az építészeti hitvallásuk esszenciáját, hogy a lehetőségekhez mért legkisebb környezeti terhelés mellett egy múlttal és történetekkel rendelkező, meglévő épületet hasznosítsanak újra. Így esett a választás a egykori Alba Regia étterem épületére, amit a körforgásos és őszinte építészet jegyében alakítottak ki a csapat igényei, fizikai és mentális jóléte szerint. Ez az iroda üzenet a jövőnek arról, hogy miként képzeljük el a jövő építészetét” – vallja Lajos és Béla. Az, hogy mi mit tekintünk fontosnak az építészetben az időben is változó, 25 év pedig elég hosszú idő ahhoz, hogy a hangsúlyok máshova kerüljenek. Jelenleg szakmailag az a legfontosabb számunkra, hogy megfeleljünk a környezettudatossági és fenntarthatósági elveknek. Az építészet ugyanis a bolygónk szén-dioxid kibocsátásának 35 százalékáért felel, aminek 11 százalékát teszik ki maguk az építkezések. Mindenképpen közös érdekünk ezt csökkenteni” – mesélte nekünk Lajos. Az iroda épülete emellett a kiadvány vizuális origója is: Klebercz Kriszta, grafikus a lapokat a belső térhez hasonlóan szellősen és átláthatóan szerkesztette, a borítóra pedig az enteriőr egyik bontott betonoszlopának fotóátirata került.

Fotó: Bujnovszky Tamás

Innováció, funkció, ráció, kommunikáció  

Ezek a BH legfontosabb hívószavai, melyeket a környezettudatosság ötödik alapvetésként itat át. Az első három dióhéjban annyit jelent az értelmezésükben, hogy az építész folyamatos tanulásnak köszönhetően tisztában van a legújabb elméleti, gyakorlati és technológiai vívmányokkal, semmit sem épít az ok-okozat összefüggés átgondolása nélkül, és hajlandó megérteni az adott épület haszálóinak igényeit, amit aztán egyfajta coaching szemlélettel a megbízónak is képes átadni. A negyedik aspektus, a kommunikáció pedig mindezt keretbe tudja foglalni. „A kommunikáció bár a mai napig fontos a munkák során, pályánk kezdetén kiemelten hangsúlyos volt. A posztmodern építészetből növekedtünk ki, ami az építészet üzenetét történelmi korok idézeteivel próbálta megfogalmazni. Nekünk ez volt az alap, amit magunkba szívtunk. Ma is úgy gondolom, hogy egy épület akár akarja, akár nem, valamit kommunikál magáról, még a legrosszabb épület is. Ennek az üzenetnek pedig feltétlen az építész tudatában kell lennie. Az, hogy jelenleg a legkiválóbb modernista épületeinket bontják sorra, részben a modernista építészet egyfajta kudarca is, hiszen azt jelenti, hogy az üzeneteik nem mentek át a társadalom felé. Ezek az épületek sajnos megmaradnak építészek egymás közötti üzengetésének. Véleményünk szerint az építészetnek egy olyan nyelvnek kéne lennie, amit mindenki beszél” – osztotta meg velünk Lajos. Ebből is ered a missziójuk, hogy meglévő épületeknek adjanak új értelmet, legyenek akár historikus, akár modern egységek. Az új épületek tervezésénél pedig azon igyekeznek, hogy hosszú távon is használhatót, vagy legalább újraértelmezhetőt alkossanak. 

Kecskeméti Campus oktatási épület, Fotó: Bujnovszky Tamás

„Az építészetnek az épület funkcióváltásainak megtervezéséről is szólnia kell. Egyik kedvenc példám Diocletianus palotája, ami ki tudja hány funkcióváltáson ment át az évek alatt, de az épület és a falak végig megmaradtak. Ma, ha más funkciót akarunk egy épületnek, akkor lebontjuk az egészet. Ez iszonyatos hiba. Ezeket az épületeket ráadásul általában nem úgy tervezték, hogy környezettudatosan le lehessen őket bontani, ezért mindig előre kell gondolkodni. Például egy családi ház építése esetén, mire felépül az épület, addigra lehet, hogy már kirepülnek a gyerekek, vagy elválnak a szülők. Ha a megrendelő túlzottan speciális igényekkel lépett fel, akkor az új lakó nem biztos, hogy tudja majd őket hasznosítani. Ezeknek a kérdéseknek ezért muszáj asztalra kerülniük, mert különben az a vége, hogy mindent bontani kell– tette hozzá Lajos.

Középpontban az ember
Az átépítések mellett a kötetben található többek között iskola, családi ház, nagykövetségi épület és interaktív szoborcsoport is. „A kötet szerkesztése közben rajzolódott ki előttem, hogy lényegében az összes munkát az ember és az emberközpontúság itatja át. Remélem, hogy a könyv a lapozgatása során a képek és a történetek összessége segítségével az olvasónak is átadja majd ezt a szemléletet” – foglalta össze Molnár Zsuzsanna. Ez az emberközpontúság a csapatdinamikán is meglátszik, ugyanis az a becsípődésük, hogy ha jól érzik magukat a munkatársak, akkor jobb házak születnek. Az a gesztus pedig, hogy egy építészeti iroda egy átfogó kiadvány formájában, közérthető nyelvezettel öndefiniál, és történetet mesél magáról, olvasatomban arról is szól, hogy itt valóban nem az önkényes építkezés, hanem az emberek megszólítása a lényeg.

Társasház a Dagály sétányon, Fotó: Kocsis Ferenc

Bánáti + Hartvig | Web | Facebook | Instagram

Még nincsenek hozzászólások

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük