Befejeződhet a közel négy éve tartó ukrajnai háború; Magyarországon és több szomszédos országban sorsdöntő választások jönnek; Bulgária eurózóna csatlakozását pedig példátlan belső válság kíséri. 2026 politikai szempontból mozgalmasnak ígérkezik Közép- és Kelet-Európában – cikkünkben áttekintjük az öt legfontosabb várható eseményt, azok hátterét és következményeit.
1) Béke Ukrajna nélkül? – Az orosz-ukrán háború lehetséges lezárása
2026-ban esély nyílhat az Ukrajna elleni háború lezárására, ám elképzelhető, hogy ez a kijevi vezetés akarata ellenére, nagyhatalmi alkuk eredményeként történik majd meg. A frontok 2025-re beásták magukat, a nyugati támogatók egyre fáradtabbak, és az Egyesült Államok új vezetése a gyors megállapodást szorgalmazza. Kiszivárgott egy amerikai-orosz béketerv, amely erősen a Kreml követeléseit tükrözi, Ukrajna számára elfogadhatatlan módon (például a Donyec-medence átadását és az ukrán haderő korlátozását tartalmazza). Volodimir Zelenszkij elnök nyíltan ellenzi is az efféle „békeajánlatokat”, de ha a Nyugat megvonja a támogatást, lehet, hogy nem lesz más választása. Egy kikényszerített béke Ukrajna számára fájdalmas veszteséget, Oroszországnak viszont geopolitikai diadalt jelentene, és Közép-Európában attól tartanak, hogy az ilyen rendezés veszélyes precedenst teremtene. A háború lezárásának módja ezért a régió biztonságának jövőjét is meghatározhatja.
2) Szoros verseny Magyarországon – Orbán Viktor és Magyar Péter küzdelme
2026 áprilisában Magyarországon országgyűlési választást tartanak, amely rendkívül kiélezett küzdelmet ígér a hosszú ideje kormányzó Fidesz és az ellenzék tavaly alapított pártja, a Tisztelet és Szabadság (TISZA) között. Orbán Viktor miniszterelnök több mint 16 éve vezeti az országot, ám most először mutatkozik rá valódi esély, hogy kihívója, Magyar Péter leváltsa. Bár a legtöbb felmérés Magyar győzelmét valószínűsíti, akad olyan is, amely a Fidesz előnyét mérte. Orbán kampányában a stabilitást és biztonságot hangsúlyozza, azt állítva, hogy ellenfelei káoszba sodornák az országot bizonytalan időkben. Magyar Péter ezzel szemben kormányváltást és liberális irányváltást sürget. A tét óriási: ha Orbán marad, folytatódik a jelenlegi kurzus és a konfrontatív viszony Brüsszellel, egy egyre konzervatívabb Európában; ha viszont a TISZA győz, akkor másfél évtized után először ellenzéki kabinet alakulhat, de meglepő módon Magyarország a politikai diskurzuson kívülre kerülhet az európai mainstream pártok példátlan gyengülése által. Ez utóbbi esetben várhatóan ugyan javulna az Európai Bizottsággal való együttműködés és megnyílnának a korábban befagyott uniós források, ugyanakkor az új vezetésnek nehéz dolga lenne a nemzetközi porondon valódi politikai szövetségesek nélkül, egy soha korábban nem látott módon gyenge Bizottság és Európai Néppárt támogatása mellett. Mindenesetre 2026-ban hosszú idő után először valóban kérdés, ki vezeti majd Magyarországot.
3) Bulgária és az euró – csatlakozás válságos háttérrel
Bulgária 2026. január 1-jén hivatalosan bevezette az eurót, ám ezt a mérföldkövet súlyos belpolitikai és gazdasági válság árnyékolja be. A lakosság jelentős része bizalmatlan az átállással szemben, tartva az árak emelkedésétől – nem alaptalanul, hiszen az első hetekben valóban megugrott néhány alapvető termék ára. Eközben 2025 végén tömeges tüntetések robbantak ki Szófiában a megélhetési válság és a kormányzati korrupció miatt, amelyek megbuktatták a koalíciós kormányt. 2026 tavaszán újabb parlamenti választást tartanak – 2021 óta immár a nyolcadikat. Az évek óta tartó politikai instabilitás és a friss euróövezeti tagság kihívásai együtt komoly kockázatot jelentenek. Szakértők attól tartanak, hogy ha Bulgária nem tud gyorsan úrrá lenni a helyzeten, és nem alakul stabil kormány, a válság begyűrűzhet az egész eurózónába. Szélsőséges esetben szükség lehet uniós pénzügyi segítségre is, hogy elkerüljék a “második Görögország” forgatókönyvet. 2026-ban tehát Európa vezetői kiemelt figyelemmel követik majd, sikerül-e Bulgáriának konszolidálnia belső helyzetét, és az euróbevezetés valóban integrációs sikerré válik-e.
4) Jobboldali fordulat Szlovéniában – esélyes az SDS visszatérése
Szlovéniában március 22-én parlamenti választást tartanak, amelyen valószínűleg a jobboldali ellenzék kerülhet hatalomra. A Janez Janša vezette Szlovén Demokrata Párt (SDS) a közvélemény-kutatások élén áll, megelőzve Robert Golob hivatalban lévő miniszterelnök pártját. Janša – Orbán Viktor szoros szövetségese, aki korábban már háromszor volt kormányfő – nyíltan EU-szkeptikus és bevándorlás-ellenes nézeteket vall, míg a 2022-ben megválasztott Golob-kormány a liberális reformok híve. Négy év után sok szlovén szavazó csalódott a kormányban, és szívesen visszahívná Janšát a hatalomba. Ha az SDS győz, Szlovénia politikája várhatóan jobbra tolódik: a kormány közeledne a magyar-cseh tengelyhez az EU-ban, és konzervatív fordulat jöhet olyan területeken, mint a média vagy az igazságszolgáltatás függetlensége. Ha viszont Golob meglepetésre hatalmon marad, az azt jelezné, hogy a szlovén társadalom továbbra is elutasítja az illiberális hullámot. Ez a választás tehát arról is szól, hogy Szlovénia csatlakozik-e a térségben tapasztalható nemzeti konzervatív irányzathoz, vagy kitart a mainstream/liberális orientáció mellett.
5) Baltikumi irányváltás? – A lett parlamenti választás tétje
A balti államok közül 2026-ban Lettországban rendeznek parlamenti választást, és ennek eredménye kihatással lehet az egész régió politikai irányára. Lettország az ukrajnai háború kezdete óta a leghatározottabb Moszkva-ellenes vonalat viszi: erősen támogatja Ukrajnát és szigorú intézkedésekkel szorította vissza az orosz befolyást odahaza. Ugyanakkor az ország lakosságának negyede orosz anyanyelvű, és politikai képviseletük meggyengült. A mérsékelt oroszpárti pártok a legutóbbi választáson kiestek a parlamentből, helyüket egy radikális, NATO-ellenes mozgalom vette át. Jelenleg nyugatbarát koalíció kormányoz Rigában, de a társadalom megosztott a háborús terhek és a kisebbségi feszültségek miatt. A 2026-os választás megmutathatja, hogy Lettország – és tágabb értelemben a Baltikum – kitart-e a keményvonalas Oroszország-politika mellett, vagy teret nyernek a populista, békülékenyebb hangok. Ha a kormányerők győznek, a balti országok egységes fellépése változatlan marad Moszkvával szemben. Ha viszont az urnákból meglepetés eredmény születik és az oroszajkúakat támogató erők erősödnek meg, a régió politikája árnyaltabbá válhat. Európa-szerte nagy figyelem övezi majd, hogy a rigai voksolás milyen irányt szab a háború utáni balti térség jövőjének.
A jóllét mint városi örökség | Hogyan gondolja újra egy svájci hotelmárka Mariánské Lázně fürdőkultúráját
Test, tér, jövő | 8 izgalmas idei kiállítás a régióban vagy a régióról
