A rizográffal készült városi zsebkönyv segítségével végre megismerhetjük a Budapest belvárosát díszítő, belepő növényeket. Mindignyíló begónia, kerti petúnia, büdöske – csak a legismertebbek, egy merőben új nézőpontból szemlélve. Dányádi Sárával, a kötet szerzőjével beszélgettünk.
Sára vidéken nőtt fel, kertes házas környezetben, gyerekkora óta szereti és kötődik a természethez. Az otthonuk tele van növény- és állathatározókkal. Mikor felvették az egyetemre, Budapestre költözött és azóta is itt él. Szereti a várost, sokat csatangol, nézelődik. „Egy séta alkalmával ismertem fel – bizonyára nem elsőként – hogy a város tulajdonképpen tekinthető az ember nevű élőlény saját maga által alakított természetes élőhelyének. Azt gondoltam, hogy ezt a számomra izgalmas nézőpontot úgy lehet másoknak is megmutatni, ha egy különleges növényhatározót adok a kezükbe a belvárosi sétáikhoz” – meséli.
Végzettsége szerint Sára építész és tervezőgrafikus, a növények meghatározásához kertészmérnök édesanyjától kért segítséget. A bevezetőt és fejezetnyitó szövegeket ő írta, a növényleírásokhoz szakkönyveket használt. „Természetesen az illusztrációkat is én készítettem a kötethez. Mivel ez nem egy botanikai szakkönyv, szerettem volna, ha ez a megjelenésén is látszik, ezért választottam ezt az ábrázolásmódot. Színnek pedig a kézi rajzokhoz illő tintaszínt használtam. Tintával festettem meg őket, adott esetben fehér tollal visszarajzolva a levelek erezetét. A könyv kétszínnyomással, rizográffal készült, ami lehetővé tette a direkt szín használatát” – jegyzi meg Sára.
A Belvárosi növényvilág című zsebkönyvben Sára a tárgyiasított növényekkel foglalkozik, azokkal, amelyeket dísznek vagy a gazok esetében szemétnek tartunk. Olyan élőhely-típusokat határozott meg (dézsafák, vályúvirágok, terasznövények, járdanövények és kandelábervirágok), amelyek közös jellemzője, hogy ezek a növények az ember nélkül ezeken a helyeken nem maradhatnának fenn. Ez egy szubjektív merítés, amibe a legjellemzőbb növények kerültek be. Olyanok, amiknek a nagy részét – ha csak névről is – a legtöbben ismerik, de ebből a sajátos nézőpontból még nem szemlélték őket. „Én nagyon szeretem a bogyós termésű díszfákat, mint például a galagonya vagy a díszmeggy. Mikor érik a termésük, kicsit olyan, mintha egy gyümölcsöskertben lennénk és akár szedhetnénk is róluk. De szeretem még a díszcsalánt is, szerintem izgalmas, hogy a városi emberekben általában negatív asszociációkat keltő vad növény nemesített fajtáját majdnem minden második virágládában megtaláljuk” – meséli. A kötet készítése közben számos érdekességre bukkant a városi növényekkel kapcsolatban. Ezt tudtuk meg tőle a kőrisfáról: „megjelenése nem túl figyelemfelkeltő, sokat találunk belőle a belvárosban, de sokszor észre sem vesszük. Kevesen tudják, hogy a germán mitológiában kitüntetett jelentősége van. Egy ősi germán monda szerint egy hatalmas kőrisfa tartja a világot. Engem az ilyen kulturális kapcsolatok lelkesítenek a legjobban és remélem másoknak is segítenek más szemszögből nézni ezekre a növényekre”.
A kötet prototípusa a Budai Rajziskola grafikus felnőttképzésén vizsgamunkaként készült el, összesen két példányban. Kiadókat is megkeresett már a tervével és most úgy néz ki, van is olyan, akit érdekelne. „Ez az út gyorsabb és könnyebben járható, de ha mégsem sikerül, akkor ősszel belevágok a közösségi finanszírozásba” – mondta el nekünk Sára.
