A barna övezetek minden posztindusztriális városban jól ismert rozsdahegyek, és mint ilyenek a 20. század végén és 21. század elején sorra kerülnek újrahasznosításra. Imádnivaló példa erre a bécsi Gasometer, vagy éppen pesten az óbudai gázgyár és környéke vagy akár a Millenáris.
Az újrahasznosítás természetesen az új funkció megtalálásánál kezdődik, mely a bécsi gázgyár esetében egy vegyes funkciójú szórakoztató kereskedelmi központban, az óbudai gázgyárban jellemzően irodai funkcióban, vagy a Millenárison szórakoztató kulturális funkcióban öltött testet.
Żerańban, Varsó külvárosában egy volt cementgyár kerül most sorra, és ennek legérdekesebb részeként, a volt cement tároló silókban alakítanának ki beltéri szabadesés és könnyűbúvárkodásra lehetőséget teremtő funkciókat. Ha valakinek nem lenne meg mi az a beltéri szabadesés, akkor tessék:
Első hype pályázat: mi legyen a magyar neve az “indoor skydiving” nevű sportnak.
Az egyik siló teljes mélységében egy könnyűbúvár kiképző hely lenne, mely lényegében egy 25 méter mélységű medencévé válna.
A másik silóban (bal oldalon) alul egy kisebb zárt szoba ad lehetőséget a roncsmerülések szimulálására, mely a barlangi búvárkodás mellett talán az egyik legvészesebb verziója a búvárkodásnak. Felette kerül(ne) kialakításra egy beltéri szabadeséses szoba.
Nos tehát ezt lehetne csinálni a cement silókban. A kivitelezés 2015-ben indulna a MOKO tervezésében és egy újabb remek példa lehetne a rozsdaövezetek újrahasznosíthatóságára.